Főoldal / Utazási ajánlatok · Utazási kategóriák · Hasznos Információk · Kapcsolat · Galéria · Keresés · Link beküldése · Kép beküldése 2017.02.22
Navigáció
Főoldal / Utazási ajánlatok
Utazási kategóriák
Hasznos Információk
Kapcsolat
Galéria
Keresés
Link beküldése
Kép beküldése
Üdvözlet
Üdvözöljük cégünk honlapján!


Autobuszaink


Szolgáltatásaink
  • Belföldi és nemzetközi autóbuszos személyszállítás, segítünk a tervezésben és megvalósítjuk elgondolásait.
  • Vállaljuk dolgozóinak szállítását, megtervezzük az Ön számára legkedvezőbb menetvonalakat és eljutási időket.
  • Vállaljuk iskolajáratok megtervezését és lebonyolítását.
  • Segítünk megtervezni és lebonyolítjuk munkahelyi közösségek autóbuszos kirándulását.
  • Sportegyesületek, nyugdíjas klubok, zarándok csoportok személyszállítása.
  • Esküvők, családi ünnepségek, baráti összejövetelek személyszállításának lebonyolítása.
  • Autóbuszaink kapacitásának széles skálájával állunk rendelkezésére (20 fős, 30 fős, 47 fős).
  • Kérje részletes árajánlatunkat!
Rólunk
Autóbusz eladás és vásárlás (Buses for sale)

Továbbiakban azokat az utakat ismertetjük, melyeknek személyszállításával cégünket bízták meg.

Látni szeretnéd ajánlatainkat? Jelentkezz be!
Még nincs azonosítód? Regisztrálj a honlapon.
Kínálatunkat csak regisztrált tagjaink láthatják.
Karnevál Rijekában 2017. február 26.












Unod már a szürkeséget? Várod a tavaszt?
Ahol ilyen sokan és felfokozott hangulatban akarják a tavasz eljövetelét, ott a télnek már nincs sok esélye.

Gyere velünk Rijekába téltemetésre!


Rijekai városnézés - Karnevál.....2017. február 26.

Fiume vagy Rijeka neve olaszul és horvátul is folyót (recsina) jelent. A Kvarner-öbölben fekvő település Horvátország harmadik legnagyobb városa Zágráb és Split után.
A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776-1918 között a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, mely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. A város fénykorát a Monarchia idején élte. Ma Horvátország legnagyobb kikötője, tengerparti kapuja.
Megérkezést követően sétás városnézést ajánlunk idegenvezetővel. Városnéző sétánkat az óvárosban fejezzük be, ahol rövidesen kezdetét veszi a karneváli parádé.

Rijeka Horvátország karneváli fővárosává nőtte ki magát. Ezeken a napokon a város kapui kizárnak minden komolyságot, s csak a vidámság és gondtalan mulatozás előtt nyílnak ki.
A közel egy hónapos karneváli ünnepségsorozat fénypontja és egyben záró rendezvénye a Nemzetközi Karneváli Parádé. Erre az eseményre invitáljuk kedves utasainkat. A több mint 10.000 felvonuló a világ számos országából érkezik, a jelmezek rendkívül változatosak: történelmi, mitológiai, humoros és mai modern témákat is feldolgoznak, illetve számos népművészeti elemmel is találkozhatunk.
17 órakor indulunk haza. A késő esti órákban érkezünk vissza Zalaegerszegre.

Utazás: autóbusszal.
Szolgáltatás: idegenvezetés, utas kísérés
Részvételi díj: 9.500.- Ft/fő / minimum 40 fő /,
Várható belépő: nem lesz.
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács Károly tér 04 óra.
Csatlakozási lehetőség: Sárhida, Bak, Hahót, Zalaszentbalázs, Nagykanizsa, Letenye.
Pünkösdi Búcsú Csiksomlyón... 2017. június 2-4.
Több napos külföldi utak










Pünkösdi búcsú Csíksomlyón.....2017. június 2 - 4.



Nagyváradon Szent László királyunkra emlékezünk.......Marosvásárhelyen a geometriát forradalmasító Bolyai Jánosra, valamint a könyvtáralapító Teleki Sámuelre emlékezünk és megtekintjük a város leghíresebb építményeit, a magyaros szecesszió gyöngyét a Kultúrpalotát és a Városházát.......Részt veszünk az országhatárokat nem ismerő és a legtöbb magyart megmozgató ünnepen, a Csíksomlyói búcsún.......A fazekasságáról híres faluban, Korondon a "Népművészet mestere" címmel kitüntetett Józsa Jánosnál teszünk látogatást, majd a kirakodóvásárban lehetőségünk adódik vásárolni........Kolozsváron Hunyadi Mátyás, a legnagyobb reneszánsz királyunk és Erdély aranykorát uraló Bethlen Gábor fejedelem emlékeit tekintjük meg, valamint, ha az időjárás engedi tiszteletünket tesszük Apáczai Csere János, Brassai Sámuel és Kós Károly sírjánál.......Kalotaszeg központjában, Kőrösfőn megnézzük a négyfiatornyos, középkori eredetű református erődtemplomot.




A katolikus székely nép és az ezeréves határ külső és belső oldalán élő csángók évszázadok óta jeles egyházi ünnepe a Csíksomlyói búcsú. Zarándokok ezrei indulnak útnak: ki gyalogosan, ki szekéren mások gépjárművel. A zarándoklat mára túlnőtte múltját, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek ide magyarok, így napjainkra a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság ünnepévé vált vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
Három napos programunk csúcspontja a Csíksomlyói Mária Ünnep, a Pünkösdi Búcsú, ami 2017-ben június 3-án lesz.

1. nap:
Zalaegerszeg, Keszthely, Budapest, Cegléd, Szolnok Ártánd útvonalon - rövid pihenőket tartva - megérkezünk Nagyváradra. Megtekintjük a Püspöki Székesegyházat, Kanonok sort és a Szent László szobrot. A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában.

A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két tornya van. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben ide került. Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. A püspöki palota, a Kanonok-sor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét.

A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették a templomot. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva. 1752-ben kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.
A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László koponya ereklyéjét őrző hermájával. A herma egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait.

Utunkat folytatva elhaladunk Élesd mellett, majd felkapaszkodunk a Bihar- és a Meszes-hegység között lévő Királyhágóra, amely a történelmi Erdély kapujának számít. A szerpentines hágó századokon át nemcsak Bihar és Kolozs vármegye, hanem 1557-től 1867-ig Magyarország és Erdély határa is volt. Pihenőt tartva, gyönyörködünk a panorámában.



Következő állomásunk Marosvásárhely, , helyi idegenvezető kíséretében megnézzük a várost.

A rendelkezésre álló adatok alapján az egyetlen székelyföldi "szabad királyi, kerített város" Vásárhely kialakulásának idejére csak következtetni tudunk. Székelyvásárhely a 12. század végén vagy a 13. század elején jött létre. A 1323-ból származó első írásos említése, a település latin neve Novum Forum Siculorum, új keletű vásároshelyre utal, mely vásároshely kialakulása összefüggött a marosi székelyek e részeken való letelepedésével.
A 15. század első felében Marosvásárhely még mezőváros volt és Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első bírói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak, 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte.
A városi élet csak a 18. század során kezdett kibontakozni, de igazi lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején Bernády György polgármesteri mandátuma alatt vett.

Bernády György (1864 - 1938) gyógyszerész, jogász, politikus, illetve Marosvásárhely polgármestere 1902-1912 és 1926-1929 között. Nevéhez kötődik a város egyik legnagyobb modernizációs folyamata. Az ő polgármesteri mandátuma alatt alakult ki a település belvárosát máig meghatározó arculat. Ebben az időszakban épült a magyar szecessziós építészet két legmeghatározóbb épülete, az akkori városháza, a Közigazgatási Palota és Kultúrpalota. A polgármester hatalmas infrastrukturális beruházások kezdeményezője volt, ekkor jött létre a csatorna hálózat, közvilágítás bevezetése, illetve a Maros mentén épült villanytelep. Az ő polgármestersége alatt került aszfaltozásra, illetve kövezésre a legfontosabb utak, de számos új utcát is hoztak létre. Rendkívül fontos szerepet vállalt a település oktatási, kulturális és szociális rendszerének kialakításában, illetve fejlesztésében. A 74 évesen elhunyt polgármester a református temetőben nyugszik.












A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája. Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített.
A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár "Hódolat Hungáriának" című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos (Frany von Tuck és Gustav Klimt) Pallasz Athéné áll. A bal oldali angyal kezében Marosvásárhely címerét és a jobb oldali meg Mátyás király címerét tartja.
A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írok arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond...). A második emeleti ablakok mellvédjében kőből faragott portrék vannak, melyek a magyar irodalom, tudomány és művészet nagyjait örökítik meg (köztük: Teleki Sámuelt, Bolyai Farkast, Bolyai Jánost, Mentovich Ferencet). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók.


A marosvásárhelyi Közigazgatási Palota (Maros Megyei Főispánság) épületét Bernády György polgármester kérésére építették 1905-1907 között. Eredetileg városházaként (polgármesteri hivatalként) funkcionált. Gyakran csak Cifra Palotának hívták, mivel az akkori kisvárosban szokatlan volt az ilyen impozáns épület.
A szomszédos Kultúrpalotához hasonlóan a Közigazgatási Palota is a magyar szecesszió jegyében épült, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Túlélte a román nacionalista megmozdulásokat, de a külső falon a Magyar Királyság címerét, illetve a Róth Miksa által festett ablaküvegeket, amelyek Ferenc Józsefet, Bethlen Gábort, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és II. Rákóczi Ferencet ábrázolják, eltüntették. A díszes ablaküvegek helyébe egyszerű, közönséges üvegeket tettek. 2007-ben a festett ablaküvegek előkerültek, illetve elkezdődött a restaurálásuk, amelyet a Budapesti Fővárosi Önkormányzat és a Róth Miksa Múzeum is támogat. A restaurálás után remélhetőleg visszakerülnek majd az eredeti helyükbe.
Az épület északkeleti részén van a 60 méter magas torony, amely a város majdnem minden pontjáról látható. Óráját Müller János, a harangokat Thúri Ferenc készítette. A második világháború után a toronysisak árbócára vörös csillag került, de 1982-ben visszahelyezték az eredeti rajzok alapján készült villámhárítót.
A Közigazgatási Palotában jelenleg a Maros Megyei Prefektúra és a Megyei Tanács működik.


A marosvásárhelyi gótikus Református Vártemplom a Bernády György-tér közelében álló középkori vár területén található. Nagytemplomnak is hívták 19. század környékén. A templomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templom csak 1490-ben lett kész. 1571. január 6-án itt erősítette meg János Zsigmond a tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot. 1707. április 8-án itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.
A marosvásárhelyi barátok temploma egy 18. században épült ferences kolostor szerves része volt. Az egyszerű, barokk díszítésű templom a román szocializmus rombolásának szimbólumává vált a városhoz nem messze lévő bözödújfalui templomhoz hasonlóan. A Nemzeti Színház építésekor, 1971-ben bontották le a kolostort a templommal és a benne lévő iskolával együtt. Az egyházi méltóságoknak csak hosszú tárgyalások során sikerült megmenteni a tornyot kegyeleti okokra hivatkozva, mivel a toronyból indul a kriptába vezető alagsor.










A belváros keleti részének legimpozánsabb építménye a Bolyai Farkas Líceum, illetve a Református Kollégium épülete. 1601-1602-ben Basta hadai feldúlták a vártemplomot, és ekkor költözött át a tanintézmény arra a helyre, ahol ma is áll. 1802. szeptember 27-én a kollégium birtokába került Marosvásárhely első nyomdája. Bolyai Farkas 1804 májusában megtartotta székfoglaló beszédét, ezzel megkezdődött az intézet felvirágzása. Bolyai az oktatás korszerűsítését szorgalmazta. Az ismert matematikus fia, Bolyai János is tanított itt. Az intézmény falain belül fedezte fel relativitás-elméletének alapjait. A trianoni békeszerződés után az épületet államosították. 1957-ben, az intézmény fennállásának 400. évfordulóján felvette Bolyai Farkas nevét. 2007-ben ünnepélyesen leleplezték a Református Kollégium címerét a homlokzaton. Jelenleg az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapott épületében két iskola, a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium működik.











Szintén a keleti oldalon található a Gecse Utcai Unitárius Templom, amelyet 1929-30-ban alakítottak a mostani késő szecessziós stílusra. A templomtól nem messze található a Teleki-Bolyai Könyvtár. Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, de rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét viselő Közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Teleki Sámuel halála után a Téka rendszeres gyarapodása akadozni kezdett, majdnem megszűnt. Az alapító végrendeletében gondoskodott a gyűjtemény sorsáról: hitbizományként örököseire hagyta, kötelezve őket a könyvtár továbbműködtetésére, ugyanakkor felügyeletével az erdélyi református főkonzisztóriumot bízta meg.













Tovább utazás Marosvásárhelyi szállásunkra, ahol meleg vacsorával várnak bennünket.





2. nap:
Több százezer zarándok társaságában részt veszünk a Csíksomlyói búcsún , a világ magyarságának ünnepén.

Reggeli után autóbuszunkkal Csíkszeredáig utazunk, e közben átfogó tájékoztatást hallanak a búcsú eredetéről, a kegyszobor történetéről, a kegytemplomról és minden praktikus információról, amely segít élménnyé tenni a búcsú napját.
Azok számára, akik előre szeretnének felkészülni, álljon itt az alábbi leírás:


A zarándok templom legértékesebb tárgya a Szűz Mária kegyszobor.
Művészettörténet a festett faszobrot a középkori székelyföldi szobrászat remekeként tartja számon.
Balogh Jolán művészettörténész szerint 1510-1515 táján Csíkban készülhetett a szobor egy helyi képfaragó iskolában.
Reneszánsz stílusban hársfából faragták (későbbi tudományos vizsgálatok helyesbítik), magassága 2,27 m.
Világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú.
Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát fején koronával, jobb kezében jogar, bal karján a kisdeddel.






A kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután Máriához könyörögtek, megsimogatják a Kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat. Így kérik a maguk számára az Istenanya áldását.


Századok történései folyamán a kegyszobrot legendák övezték. Arcán ma is láthatók sérülések, karcolások, nagyobbrészt a 17. századi török-tatár betöréskor keletkeztek. A legenda szerint 1661-es török-tatár dúlás alkalmával, amikor a templomot felgyújtották a tatárok, a kegyszobor a tűzben sértetlen maradt. Hagyomány szerint az egyik tatár vezér, azt gondolván, hogy a Kegyszobor nagyon értékes lehet, el akarta szállítani, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. A tatár vezér haragjában kardjával megsebezte a kegyszobor arcát és nyakát. A legenda szerint a tatár karja bénán hanyatlott alá.
1798-ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház "Csodatevőnek, segítő szent Szűznek" nevezi el. Hívők a kegyszobor előtt elmondott imájukban, a Szűz Anya közbenjárását kérik. Ennek emlékét őrzik a kegyszobor két oldalán kifüggesztett hálaadó fémtárgyak (fogadalmi tárgyak). Ezek a XVII-XVIII-XIX. századokban készültek. Imameghallgatás esetén ilyen fogadalmi tárgyakat készíttettek és adományoztak hálából a hívek.

Egy szakemberekből álló kutatócsoport nemrég átfogó természettudományos/régészeti vizsgálatnak vetette alá a szobrot, melynek eredményeiről Benkő Elek, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének igazgatója számolt be Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Történeti Intézet meghívására.

A kegyszobor származására vonatkozó feltételezések ellentmondásosak.
Az bizonyos, hogy a szobor nem tartozik a kolostor eredeti berendezéséhez, származása pontosan nem ismert. 1526-nál régebben készülhetett és eredetileg egy mellékoltár főalakja volt.
Mikroszkopikus méretű mintát vettek a kegyszoborból, amelyet megvizsgálva kiderült: az alapanyag juharfa, akárcsak a hozzá tartozó Szent Borbála- és Szent Katalin-szobroké is.
A kegyszobor 253 centiméter magas, maga Szűz Mária alakja 191 centiméter, tehát az életnagyságnál nagyobb. A szobor egy gömbön áll, amelynek az alját szakszerűtlenül fűrészelték le.
Alsó része a nyers fáig lekopott, mivel régi szokás, hogy a zarándokok Isten anyjához könyörögve megsimogatják a szobor lábát, ruhájukat, kegytárgyaikat hozzáérintik.
A szobrot a 19. században átfestették, de a Szűzanya kezénél látszik, hogy az eredeti festés melegebb színű volt. Az újkori laparanyozás eredményeképpen aranyfüst-lemezekből vastag, tömör réteget alkottak a szobor egyes részein.





A Madonna arcán több sérülés látható. Az egyik legenda szerint a 17. században egy tatár vezér lándzsát szúrt az arcba, melynek nyomai a mai napig láthatóak.
A mostani vizsgálatokból azonban kiderült: a fa anyagában található csomó az oka a szemmel látható szabálytalan felületnek. Az UV-vizsgálat éles tárggyal történt karcolások nyomait tette láthatóvá: ez annak tudható be, hogy az idők folyamán öltöztették, a székely katolikus főúri családok felajánlásával értékes ékszerekkel díszítették a szobrot, ugyanakkor a kezében található jogart és a koronát is időnként kicserélték. A fejdíszekhez kapcsolódik az a csoda, miszerint a hívek látni vélték, amint angyalok leeresztik a koronát a Szűzanya fejére. A hiedelem szerint, ha a mellékalakok visszalépnek, az halált vagy pusztulást jelez előre.
A Szűz Mária karján ülő Kisjézuson - de a főalak belsejében is - megfigyelhető, hogy a szobor nem egyetlen fából volt kifaragva, hanem több összetoldott farészből alkották meg. Hogy milyen lehetett a szobor eredeti festése, az a rendházban található egyik olajképből derül ki, mely 1747-ben készült, és régebben a templomban állt. A szobor jellegzetes középkori részletei figyelhetőek meg az alkotáson.

Molnár Mihály vezetésével a fő- és a mellékszobrokból mintát vettek, és radiokarbon kormeghatározást végeztek, melynek eredménye nem okozott túl sok meglepetést. A Szent Katalint ábrázoló szoborból vett minta alapján megállapították, hogy a juharfa, amelyből készült, a 15. század első felében volt csemete. A Madonna-szobor vászonalapozásából vett minta pedig arra mutatott rá, hogy a textil ennél régebbi, azaz a szobor készítői nem friss anyagot használtak az alapozáskor. A szobor pontos korának meghatározása Benkő Elek szerint a művészettörténészekre hárul, akik az 1510-es éveket jelölték meg a keletkezés időpontjául.
Az előadó, Benkő Elek.
A szobor üreges belsejét endoszkóppal is megvizsgálták, a készülékkel készített felvételeket Kolozsváron is levetítette az előadó. Mint mondta: elsősorban feliratokat, jelzéseket kerestek, de semmi ilyesmit nem találtak. Ehelyett apró- és papírpénzek, papírra vetett imák, levelek tucatját "halászták" ki a szoborból, melyeket a hívek főleg a már említett, lefaragott gömbtalapzat résén keresztül helyeztek el. Az endoszkóppal megállapították: a szobron semmilyen égési nyom nem látható, pedig a templomot az 1661-es török-tatár dúlás alkalmával felgyújtották.

Az előadás összegzéseként végül Benkő Elek elmondta: a vizsgálatok rámutattak arra, hogy a szobor eredeti, tehát nem volt újrafaragva. A szobor tisztelete a 17. század óta töretlen, jelentősége a csíksomlyói búcsú hagyományában megkérdőjelezhetetlen. A kutatócsoport számára rendkívüli élmény volt a felállványozott kegyszobrot közelebbről is szemügyre venni, fogalmazott az előadó, aki szerint a szobor sokkal szebb, mint ahogy korábban gondolták.
Méltán büszke rá tehát a katolikus székelység.


Csíksomlyói búcsú eredete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, amely az 1440-es években történt.



























Kezdetben a templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. Amikor a - korábban e helyen állt - gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott az 1510-1520-as években megszaporodott a zarándokok száma. A szobor szépsége, páratlan mivolta vonzotta a híveket. 1567 év pünkösd szombatján is, mint rendesen összegyűltek a székelyek Csíksomlyóra a Mária ünnepre, miközben hírét vették, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarja kényszeríteni őket az unitárius - új hit - elfogadására. A fejedelem hadai már a Tolvajos tetőn jártak az erőszakos hittérítés és templomrombolás szándékával.

A gyergyói, csíki és kászoni katolikusok népek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével Csíksomlyón gyülekeztek és innen indultak a Hargitára, hitük védelmében.
Évszázadok óta a határőrizetével megbízott székelyeknek a harc lételemük volt, gyorsan szétverték a királyi hadakat.
A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának.
Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösd szombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya előtt tiszteletet tenni.
Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép. (jobb oldali képen a székelyeket mozgósító István pap szobra Gyergyóalfalun.)






A ma is élő hagyomány szerint a székek népe, az egyes egyházközség keresztaljai Csíksomlyóig gyalog teszik meg az utat.
A távoli vidékek búcsúsai a Szék útján szerveződnek keresztaljakba.
A búcsúcsoportok alapos előkészületek után indulnak útra lelkipásztoruk vezetésével, akik ott jelölik ki a zászlóvivőket, a csengetős fiatalokat, az előimádkozó- és énekvezető híveket, valamint azokat, akik a keresztalja helyiségjelző tábláit viszik.
A keresztaljakat a kegytemplom előtt fogadják, és csak azután indulnak a "Nyeregbe".
Kissomlyó hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tartanak, így emlékezve, az egykori eseményekre.
Hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején. Ez a tisztesség azért illeti meg a gyergyóalfalusiakat, mert 1567-ben István pap gyergyóalfalvi plébános hívta hadba a székelyeket a templom és hitük védelmében.
A menet legértékesebb tárgya - mondhatni főszereplője - a labarum. (A templom főoltárának bal oldalán látható, a pünkösdi búcsú egyik fő szimbóluma, jelentése hadi zászló. Az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt.) A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint - a körmenetet vezető püspök előtt - a katolikus gimnázium legjobb végzős diákjának tiszte vinni.
A menetet szokásosan a csángók zárják.






A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza.
Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort.
A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból.
A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ma is a templom búcsúnapja. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.
Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.
Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni, a tornyokat 1830-ban fejezték be.
A homlokzaton álló Mária-szobor 1837-ben készült réz-ötvösmunka, Rothenbacher brassói ötvösmester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel.
1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

A Kissomlyó-hegy tetején és a Nagysomlyó-hegy lábánál lévő imahely a nép nyelvénSilator-kápolna (Salvator) néven ismeretes.
Losteiner Leonárd a ferences rend krónikása szerint: "Capistrán és a Nagy Hunyady 1456-ban a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 8-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát", vagyis minden bizonnyal az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. A kápolna eredetéről egy másik hagyomány is fennmaradt, mely szerint, Szent István első magyar király építette 1002-ben, a Gyula fölött aratott győzelem emlékére. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna a XV. század második felének alkotása. 1680 körül bővítették Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatásával.
1679-ben készült a főoltár, Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából. (képek: balra fent a kápolna főoltárát és boltozatos mennyezetét láthatjuk, jobbra fent a Salvator-kápolna épülete, lent a Kissomlyó hegy oldalában kapaszkodnak fel a zarándokok a Salvator-kápolnához.)








Hármashalom-oltár
P. Bartók Albert csíksomlyói ferences házfőnök elképzelései szerint, Makovecz Imre Kossuth-díjas budapesti építész útmutatásai alapján, Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezésében 1996-ra elkészült.

A tudnivalókkal alaposan felvértezve a keresztaljakkal gyalog megyünk Csíkszeredából Csíksomlyóra. Itt felkapaszkodunk a Kis- és Nagy-Somlyó közötti nyeregbe, ahol több százezer zarándok társaságában végignézzük a keresztalják érkezését. A menet a főpapság vezetésével 10.30-kor indul a Ferences Kolostor elől a hármashalom oltárhoz, itt részt veszünk a 12.30-kor kezdődő szentmisén. (Felhívjuk vendégeink figyelmét, hogy a várható élénk érdeklődés miatt az autóbuszok nem tudnak közvetlenül a búcsú helyszínéig elmenni. Kényelmes cipőben induljanak útnak, tekintettel arra, hogy a búcsú helyszíne természeti környezetben van és gyalogolnunk kell odáig.)
Ezt követően lelki vezetőnk kíséretében meglátogatjuk a Salvator kápolnát és a kegytemplomot. Ezután a szabadidőben lehetőség lesz egyénileg meglátogatni a Csodatévő Szűz Mária szobrot.
A délutáni órákban folytatjuk utunkat, a fazekasságáról híres Korondra.





Korond első említése 1333-ban a pápai tizedjegyzékben íródott "Korund" néven, amikor a falu papja, Péter, 2 banálist fizetett, de 1334-ben az egyházi adó csak 1 régi banálist tett ki.

A középkorban, a mezőgazdaság mellett, több korondi család számára az egykori sófalvi felszíni fejtésű bánya és a só értékesítése nyújtott megélhetési lehetőséget. Azonban, az 1562-es székely felkelést követően a szabad sóhasználati jog megszűnt, és ekkortájt kezdtek a korondiak egyéb szakmák, így a fazekasság felé irányulni.

1613-ból rendelkezünk először írásos adattal a korondi fazekasságról, ekkor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolta a korondiakat. A későbbi évtizedekben több fejedelmi rendelkezés is készült az udvarhelyi fazekasok védelmében, de a korondiak ezeket nem tartották be, sőt bővítették a termelésüket, így pl. 1667-ból már kályhacsempe is szerepelt a termékeik közt. 1750-ben gróf Gyulaffy László, erdélyi kancellár, korondi birtokos, biztosítja a korondi fazekasoknak, hogy évente 4 vásárt tarthassanak Korondon, ahol szabadon árusíthatják termékeiket. 1820-ban a fazekasok száma 50 körüli.

A 19. század végén elterjed a mázas kerámia. 1893-ban 367 fazekas dolgozott a faluban. Az értékesítés kezdetben a közelebbi vidékeken történt, később átterjedt a Kárpátokon túlra is. Ugyanebben az évben alakult az első fazekas üzem Korondon, Gáspár Gyula vezetésével.









A falunak 1910-ben 3752, túlnyomóan magyar nemzetiségű lakosa volt. 1992-ben 5097 lakosból 4629 volt magyar, 455 cigány, és 13 román.
A trianoni békeszerződés Korondnak, Erdély többi magyar településének zömével ellentétben haszonnal járt, mert most már szabadabban tudta értékesíteni kerámiatermékeit a Romániában.
Az eredeti-ősi korondi kerámia díszítést megismerhetjük Józsa János "A népművészet mestere" címmel kitüntetett fazekas műhelyében. A mester bemutatja a korondi fazekasság fejlődését ősidőktől napjainkig. Ízelítőt kapunk korondi kerámia formavilágából, a díszítő motívumok színeiből, a kerámia készítés technológiájából, a díszítés mesterfogásaiból. Valakinek vásárolni támad kedve megteheti, egyrészt Józsa Jánosnál, másrészt a faluban sétálva bármely üzletben.






3. nap:
Hazaútban megállunk a "Kincses városban" Kolozsváron, melyet helyi idegenvezetővel nézünk meg, végül utolsó programunk Kőrösfő, Kalotaszeg központjának református temploma.

Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.
Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosa, illetve az unitárius vallás bölcsője. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
Az ókorban a római birodalom része volt Napoca néven, melyet Traianus császár alapított.
Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt. Egyik tornya a Szabók bástyája a várfallal máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is.
1241-ben a tatárok feldúlták, így a lakosságot pótolva 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette.





A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458-ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetőségét, a százférfiak tanácsát ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta. Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek.
Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette, ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Itt született 1557-ben Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország fejedelme lett. Bocskai szülőháza csak néhány lépésre található Hunyadi Mátyás szülőházától. Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. 1585-ben itt alapította Báthori István Erdély első egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek.
Az 1623. június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben.








Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselő délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-templomot. I. Rákóczi György javíttatta ki a várfalakat és a bástyákat.

1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. A kiegyezést követően Kolozsvár elvesztette fővárosi szerepét, ipara elmaradt Temesvár, Nagyvárad és Arad mögött, de továbbra is a tudomány és kultura központja volt.
1910-ben 60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-ától kezdve viszont a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély részeként ismét Magyarországhoz került és szeptember 11-én a magyar csapatok bevonultak Kolozsvárra.









1944. március 27-én a német csapatok bevonultak Kolozsvárra. 1944. május 3-án elkezdődött a városban a zsidók (több mint 16 000 személy) gettóba gyűjtése. 18-án Márton Áron római katolikus püspök a főtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezte ki a zsidóellenes intézkedések miatt, 22-én pedig levélben szólította fel a miniszterelnököt, a belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását.
1945-ben a város - Észak-Erdéllyel együtt - szovjet fennhatóság alatt autonóm terület lett, a román közigazgatás március közepén vette át a hatalmat. A háború után a lakosság legnagyobb részét magyarok tették ki, de már ekkor elkezdődött a román családot betelepítése Kolozsvárra. Legtöbbet Moldova területéről, de más vidékekről is (így például az Erdélyi-érchegységből), így teljesen megváltoztatva a város nemzetiségi arculatát.

Városban - helyi idegenvezetővel - tett sétánk alkalmával megnézzük a Szent Mihály templomot, Fadrusz János Hunyadi Mátyás szobrát, Bethlehen Gábor és Bocskai István szülőházát, a Farkas utcai református templomot, a Bánffy palotát és a Házsongárdi temetőt.






Kőrösfő települést a Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely itt ered a "Körös Forrása Csárda" mögött.
1276-ban Crisfeu néven említik először. Az Árpád-korban ez a terület a Kalota és az Almás folyó forrásvidékével együtt Váradi püspökséghez tartozott.
A község fölé magasodó dombtetején található a falu négy fiatornyos református középkori erődtemploma. Eredetileg római katolikus templomnak szentelték. Az eredeti templom feltehetőleg a XV.-XVI. században épülhetett. A reformáció Körösfőt is elérte, így a templomot 1601-ben már református egyházként említik a források. A középkori templom a XVII. századi török-tatár dúlások során megsemmisült, az 1690-es években építették újjá, a korabeli építkezési szokásoknak megfelelően nyugat-keleti tájolású, keleti oldalon elhelyezkedő szentéllyel, karcsú négy fiatornyos templomtoronnyal. Az 1764-es renováláskor épült a templomtorony alatti oszlopos előtér. A templom az 1833-34-es bővítéskor nyerte el mai alakját. Ekkor falaztak be a templom cintermének déli kőkerítésébe a két - feltehetőleg - római sírkövet.




A jelenlegi festett kazettás mennyezet 225 kazettából áll, amelyből 135 táblát Asztalos Umling Lőrinc szász mester festett 1764-ben, a többi 90 tábla 1834-ban készült. Az asztalos- és festőmunkát Varga László kolozsvári mester végezte. A szószékkorona Olasztelki Sólyom Ignác mester munkája. Az orgona a nagyváradi Kolonics (Kolots) István mester munkája 1841-ből. A templom nagyobb harangját 1788-ban, a kisebbet 1858-ban öntötték. Érdekes emlék még az ún. "Rákóczi szőnyeg", amely a történészek szerint Erdélyben készített gördesz csomózású török imaszőnyeg. A hagyomány szerint, 1660. május 22-én II. Rákóczi György fejedelem a vesztes szászfenesi csata után sebesülten Várad felé menekülve, Körösfőn megpihent, ahol Korpos György helybeli lakos látta el a fejedelmet. Rákóczi jóságáért egy török szőnyeggel ajándékozta meg, amelyet aztán utódai a református egyháznak adományoztak. Ezt bizonyítja a szőnyeg felirata is: "Körösföi curátor Korpos István ajándéka 1754, az Úr asztalára feleségével Bálint Katával."


A református templom mellett avatták fel 1995-ben a Fîntinel-fennsíkon hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét, mely egy bronz plakett és egy kopjafa.
Vasvári Pál történész és filozófus, a márciusi ifjak egyik vezéralakja, a szabadságharc alatt szabadcsapatot verbuvált.
Őrnagyként Erdélyben harcolt, 1849. július 5-én a gyalui havason a Fîntinel-fennsíkon az Avram Iancu vezette román csapatokkal vívott harcokban hősi halált halt.

Asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól híres kalotaszegi település népművészetét az útmenti kirakodóvásárban is megtekinthetjük.









Utazás: autóbusszal.
Szolgáltatás:lelki vezető és helyi idegenvezetés.
Részvételi díj félpanzióval : 39.200 - Ft/fő / minimum 35 fő /, 43.600.- Ft/fő /min. 30 fő /.
Egyágyas felár: .6.500.- Ft/fő
Belépő: felnőtt részére 2.000.- ft,
BBP Biztosítás: 550.- Ft/fő/nap

Részvételi díj a belépők és a BBP díját nem tartalmazza!
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács Károly tér június 1-én 22:00 óra
Csatlakozási lehetőség: Keszthely június 1-én Rózsa presszó 22:45, Budapest Petőfi híd Budai hídfő június 2-án 02:15 óra.







Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.

570,971 látogató

Powered by PHP-Fusion copyright © 2003-2006 by Nick Jones.
Released as free software under the terms of the GNU/GPL license.