Főoldal / Utazási ajánlatok · Utazási kategóriák · Hasznos Információk · Kapcsolat · Galéria · Keresés · Link beküldése · Kép beküldése 2017.10.19
Navigáció
Főoldal / Utazási ajánlatok
Utazási kategóriák
Hasznos Információk
Kapcsolat
Galéria
Keresés
Link beküldése
Kép beküldése
Üdvözlet
Üdvözöljük cégünk honlapján!


Autobuszaink


Szolgáltatásaink
  • Belföldi és nemzetközi autóbuszos személyszállítás, segítünk a tervezésben és megvalósítjuk elgondolásait.
  • Vállaljuk dolgozóinak szállítását, megtervezzük az Ön számára legkedvezőbb menetvonalakat és eljutási időket.
  • Vállaljuk iskolajáratok megtervezését és lebonyolítását.
  • Segítünk megtervezni és lebonyolítjuk munkahelyi közösségek autóbuszos kirándulását.
  • Sportegyesületek, nyugdíjas klubok, zarándok csoportok személyszállítása.
  • Esküvők, családi ünnepségek, baráti összejövetelek személyszállításának lebonyolítása.
  • Autóbuszaink kapacitásának széles skálájával állunk rendelkezésére (20 fős, 30 fős, 47 fős).
  • Kérje részletes árajánlatunkat!
Rólunk
Autóbusz eladás és vásárlás (Buses for sale)

Továbbiakban azokat az utakat ismertetjük, melyeknek személyszállításával cégünket bízták meg.

Látni szeretnéd ajánlatainkat? Jelentkezz be!
Még nincs azonosítód? Regisztrálj a honlapon.
Kínálatunkat csak regisztrált tagjaink láthatják.
Kelet - Mediterrán hajóút....2017. okt. 22 - 29.
Több napos külföldi utak










Hajósútjaink kínálatában a következő mérföldkő,

A görög szigetekre fókuszált kelet mediterrán hajóút.

2017. október 22 - 29.







1.nap: Zalaegerszeg-Velence.

Indulás autóbusszal a késő esti órákban Zalaegerszegről Velencébe. Útközben felszállási lehetőség Gellénháza, Lenti, 3-4 óránként pihenő.


2.nap: Velence.
Reggeli órákban megérkezünk a kikötőbe, a csoportos bejelentkezés után elfoglaljuk a kabinjainkat, majd megebédelünk. Szabadidő, a hajó "felfedezése".



















Hajó 17.00 órakor indul, vacsora és szórakozási lehetőségek a fedélzeten.



3. nap: Brindisi .
Érkezés Brindisi-be 13.00. Brindisi egy igazi déli kikötőváros. A régészeti kutatások alapján a várost Illyriából származó telepesek alapították, még a rómaiak terjeszkedése előtt. Latin megnevezése, Brundisium a görög Brentesion-ból származik, mely a messzáp brention szóból alakult ki, és jelentése "őz feje" (valószínűleg a város kikötőjének alakjára utal).
A kikötő védelmére V. Alfonz aragóniai király 1445-ben egy őrtornyot építtet a Szent András szigeten (középkortól már Szent András a sziget neve, mert 1059-ben Brindisi érseke felkérte a Bariból származó Melo-t és Teudelmano-t, hogy építsenek oda egy kolostort Szent András apostol tiszteletére) amit 1481-ig egy teljes várerődítménnyé fejlesztenek. Mára Alfonsino vár néven őrzi a kikötő békéjét.
1558-ra a török veszély fokozódásával - a vár mellé a kor hadászati követelményeinek jobban megfelelő - erődöt (Forte a Mare = Tengeri Erőd) építettek. Az évszázadok során a szigetet mesterségesen három részre osztották, hogy minél jobb védelmet érjenek el a tenger felől érkező támadásokkal szemben. Az elsőn találjuk a már említett Castello Alfonsino-t, a másodikon az ugyancsak említett Forte a Mare áll, a harmadik kórház-szigetként is ismert, ott 1934-ben egy hatalmas partvédő lövegekből álló üteg kapott helyet, az úgynevezett "Piscane". Megérkezésünkkor érdemes a fedélzeten tartózkodni, a három részből álló erősség impozáns látvány és idegenvezetőnk részletes tájékoztatással szolgál.

Kikötést követően, idegenvezetőnk kíséretében városi sétára invitáljuk vendégeinket, a város centrumáig autóbusszal utazunk.



Itt van a Rómából kiinduló egykori kereskedelmi útvonal, a Via Appia vége, amit egy hatalmas oszlop jelez.
Ezt a nevezetes útvonalat nem csak a kereskedők járták, hanem a keresztes hadak is itt vonultak át a Szentföld irányába, illetve itt hajóztak be útban Jeruzalem felé.
Az odavezető lépcsőkön mindig turisták ülnek. Az oszloptól nem messze jobbra a házon márványtábla hirdeti, hogy itt hunyt el Vergilius.

Az ókori városközpont felé vesszük az irányt. Első látnivalónk a dom, mely a 11-12. században épült román stílusban. Keresztelő Szent János tiszteletére, II.Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, az építkezések 1143-ra fejeződtek be. 1746-ban földrengés pusztított a városban, a dom jelentős károkat szenvedett, sajnos kevés maradt az épület eredeti szerkezetéből, csak egy külső szentély és a mozaik töredékek az oltár körül.

Szabadidő keretében sétálhatunk a városban, majd visszatérünk a kikötőbe.

A hajó indulása 18.00 órakor, vacsora és szórakozási lehetőségek a fedélzeten.








4. nap Katakolon.

Érkezés 12.00 órakor, korai ebéd után programlehetőség.
Katakolon egy dél-görögországi kis falu, a Peloponnészosz nyugati partvonalán. Turisztikai jelentőségét az adja, hogy jó 35 kilométerre van tőle az ókori Olympia, az olimpiai játékok szülőhelye. Olympia közelsége miatt sok tengerjáró hajó éppen Katakolon-ban köt ki. A város valójában két főutcából áll, üzletekkel, kávézókkal, éttermekkel. Gyalogszerrel minden könnyedén bejárható.
Hajó indulás 19.00 órakor. Vacsora és szórakozási lehetőségek a fedélzeten.
















5. nap Szantorini.
Szantorini - Görögország részeként - egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben.










































A szigetek egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten. Ez alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát (szabálytalan alakú, vagy méretű bemélyedés egy vulkánkitörés helyén). A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése.


Régészeti feltárások nyomán ez Kr. e. 1500 körül történt, míg a radiokarbon vizsgálatok Kr. e. 1645 és 1600 közé teszik. A kitörés a minószi civilizáció csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag vulkáni hamu vette körül. A cunami közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110 km-re, délre fekvő Kréta szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is.
Kutatók szerint a bibliai Exodusban (zsidók kivonulása Egyiptomból) leírt tíz egyiptomi csapásból is ez okozhatott legalább hármat, így a háromnapos sötétséget is.
A középkorban, a 8. században, majd 1570-ben és 1650-ben újabb aktív vulkáni működések következtek heves földrengések közepette, melynek hatására az öbölben kisebb-nagyobb szigetek születtek.
Érkezés a kikötőbe 09.00 órakor. Miután megismertük a szigetek geológiai történetét, reméljük, hogy kellően kíváncsivá tettük Önöket és velünk tartanak programunkra, melynek keretében idegenvezetőnk kíséretében megnézzük Fira és Oia városát.


A szigetek ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. A látvány mesébe illő.
Santorini az a sziget, ahol valóra válik a görög álom és megelevenednek a plakátképek. A fekete vulkán peremére épült vakítóan fehér házak erős kontrasztját a ciklámen színű virágok és a kék kupolák lágyítják. A látogatónak olyan érzése támad, hogy valamelyik kupola alatt ott ül Seherezáde és ezeregy éjszakán át mesél. A panoráma a tengerről felfelé nézve és fordítva is lélegzetelállító! Oia és Fira a legjellegzetesebb települések.
A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fúvó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkáni kőzetnek tulajdonítják. Miután kellően kifárasztottuk fotógépünket visszatérünk a hajóra.




Hajóindulás 17.00 órakor, vacsora és szórakozási lehetőségek a fedélzeten.


6. nap Athén.
Érkezés 07.30-kor Pireuszba, Athén kikötőjébe. Kirándulási lehetőséget ajánlunk, idegenvezetőnk kíséretében megnézzük a nagy múltú főváros legjelesebb emlékeit. Hajónk kikötőben töltött idejét teljes egészében a látnivalóknak szenteljük.
Athén ókori történelme a bővelkedik eseményekben, ez időtáj nagyhatalmú városállam és jelentős tudományos központ volt.
Az ókori görög civilizáció fénykorában, az i. e. 1. évezredben Görögország legnagyobb városa volt.
"Aranykorában" (kb. i. e. 500-tól i. e. 300-ig) az egész nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja. Valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma "nyugati civilizációként" emlegetünk.






















Athén története a neolitikumban kezdődik egy dombtetőn levő erődön, az Akropoliszon ("magas város"), valamikor az i. e. 3. évezredben. Az Akropolisz uralja az alant elterülő síkságot. A városnak nagyjából az Agora volt a centruma, aminek közvetlen déli szomszédja volt az Akropolisz. A Pnüksz domb - az athéni népgyűlés helye - a város nyugati végén volt.
Az ókori Athén legfontosabb vallási helyszíne a Szűz Athéné temploma, a Parthenón volt az Akropolisz tetején, aminek látványos romjai ma is megvannak. Ugyancsak fontos helyszín volt Hephaisztosz temploma (ami ma is jórészt érintetlen), valamint az Olümpeion, az Olümposzi Zeusz temploma (valaha Görögország legnagyobb temploma, ma rom).
A Parthenon építését i. e. 448-ban kezdték el és i. e. 438-ban fejezték be. Azon a napon, amikor a Parthenónt felavatták Athén egész lakossága a szentélyhez vonult, hogy együttesen adják át a városvédő istennőnek az új templomot. Szobordíszítés csak i. e. 432-ben készült el Pheidiasz tervei alapján, aki a kivitelezést is felügyelte. A templom kívülről dór stílusú, anyaga sárgás színű, erezett pentelikoni márvány. Kialakításának minden részletén a klasszikus kor építészetének pontossága figyelhető meg. Az épület 70 méter hosszú és 31 méter széles.


A Héphaiszteion Héphaisztosz dór stílusú temploma Athénban, az Agora nyugati szélén emelkedő dombon épült.
A templomot a perzsák által elpusztított régi helyett, i. e. 450 körül, egy évtizeddel a Parthenón előtt kezdték építeni. Erre utal, hogy egy része még abból a könnyebben faragható pároszi márványból készült, amelyet a perzsa háborúk előtti athéni építkezéseknél használtak. A befejezés i.e. 425 körül tehető.
Bár csupán néhány oszlop maradt meg az olimpiai Zeusz templomában Athénban, nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy lássuk, ez egy hatalmas épület volt. Építése i.e. 6. században kezdődött az athéni zsarnokok uralma idején, akik az ókori világ legnagyobb templomát szerették volna felépíteni. Befejezése csak Hadrianus római császár uralkodása alatt, a 2. században történt meg, az építés megkezdése után nagyjából 638 évvel.

Athén fejlődésének csúcsán, az i. e. 5. században és az i. e. 4. században a falakon belül és kívül együtt, valószínűleg mintegy 300 ezer lakosa lehetett. Ezek nagy része rabszolga és metoikosz (letelepedett külföldi) volt, akiknek nem voltak politikai jogai, és fizettek - egy ideig - az Athénban való letelepedésért. Valószínűleg a lakosság 10-20% volt az a felnőtt férfi polgár (politész), akiknek joga volt részt venni és szavazni a népgyűlésen, valamint hivatalt viselni.

A város régi központja az Akropolisz kőszirtje körül helyezkedik el.


Az időszámításunk előtti negyedik századot követően Athén továbbra is jómódú város, szellemi központ maradt, egészen a késő római időkig. A bizánci uralom idején Athén fokozatosan elszürkült, annyira, hogy a keresztes hadjáratok idejére egy közepes vidéki város szintjére süllyedt. Végzetesnek bizonyult a város szempontjából a 13-15. század, amikor a görög bizánciak a francia-olasz keresztesekkel harcoltak Athénért. 1458-ban az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát a városra, amikor II. Mehmet a Hódító szultán elfoglalta. Amint a szultán először meglátta Athént, földbe gyökerezett a lába az ámulattól, lenyűgözték ókori emlékművei, olyannyira, hogy halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg minden alattvalójának az emlékművek megrongálását. A Parthenónban csodálatosan szép mecsetet működtettek.
A 18. század végére maga az Oszmán Birodalom is hanyatlásnak indult. Az idő múlásával a törökök egyre hanyagabbul kezelték a műemlékeket; a csodálatos Parthenonban Athén velencei ostroma idején (1687), lőpor és lövedék raktárat rendeztek be. Ennek következtében a templom súlyos károsodást szenvedett, amikor egy eltévedt velencei ágyúgolyó felrobbantott több hordó lőport, amelyet a főhajóban tároltak.
A görög függetlenségi háborúban az oszmán birodalom elveszítette Athént. Amikor 1833-ban az újonnan létrejövő Görög Királyság fővárosa lett, mindössze 5000-en lakták ezt a hajdan csodálatos várost. 1896-ban Athén rendezte meg az első újkori Nyári Olimpiai Játékokat. A következő jelentős növekedésre az 1920-as években került sor, amikor külvárosokat hoztak létre, elsősorban a Kis-Ázsiából beözönlő menekültek elszállásolására. A második világháborúban a várost elfoglalták a németek és Athén jelentős károkat szenvedett. Athén a háború után gyors növekedésnek indult.
Az ókorban Pireusz kikötőváros még különálló település volt, mára azonban a növekvő főváros magába olvasztotta.

A modern város központja a Szindagma téren (Alkotmány tér) található, itt helyezkedik el a volt Királyi Palota, a görög Parlament épülete és további 19. századi középületek.
Visszatérés a hajóra, indulás 16.30 órakor. Vacsora és szórakozási lehetőségek a fedélzeten.




7. nap Korfu.
Érkezés 12.30 órakor Korfura, korai ebéd után fakultatív kirándulási lehetőség:

































A sziget már a görög mitológia kezdeteitől fogva összefonódik Görögország történelmével. Korfu neve ógörög nyelven - Kerküra vagy Korküra - két erőteljes vízi szimbólummal van kapcsolatban: egyrészt Poszeidón görög isten, a tengerek királya, másrészt Aszóposz, egy jelentős görög szárazföldi folyó. A görög mítosz szerint Poszeidón beleszeretett egy gyönyörű nimfába, Kerkürába, aki Aszóposz és Metópé folyami nimfa lánya volt, majd elrabolta őt. Poszeidón megvásárolta Kerkürának az addig még névvel nem rendelkező szigetet, és a házastársi boldogság érdekében felajánlotta, hogy róla nevezzék el, legyen a neve Korküra.
A sziget történelme során számos csata és hódítás színhelyéül szolgált. Az összecsapásoknak a maradványai és bizonyítékai ma is megtalálhatók a szigeten azoknak a váraknak a formájában, amelyek stratégiai jelentős helyen épültek. A várak közül kettő a székhelyt, Korfu városát keríti körbe, így az egyetlen település Görögország területén, amelyik ilyen módon van körülvéve. Ennek köszönhetően a görög kormány hivatalosan is kasztropolisz ("várváros", "várak városa") névvel illeti Korfut.
A sziget hosszú időn keresztül a Velencei Köztársaság irányítása alatt állt, majd a napóleoni háborúk (1799-1815) egyik következményeként brit kormányzás alá került . A Brit Birodalom végül átengedte Korfut a többi környező szigettel együtt a Jón-szigeteki Egyesült Államok részére, az 1864-ben megkötött londoni szerződés értelmében. Ennek köszönhetően a sziget a Görög Királyság részévé vált.
Korfu rendkívül népszerű turistacélpont. A homokos-fövenyes partszakaszok, a szigetecskék, a tengerparti sétányok, a garantált nyári jó idő Korfut igen népszerűvé tették a nyaralók körében.





























Hajóindulás 18.30 órakor. Vacsora és szórakozási lehetőség a fedélzeten.


8. nap Kotor.
Érkezés 07.00 órakor. Reggeli után idegenvezetőnk kíséretében városnéző programra invitáljuk vendégeinket.























Kotor ( olaszul Cattaro) tengerparti város Montenegróban, mely a Kotori-öböl keleti csücskében, 1000-1700 méter magas hegyek ölelésében fekszik. Kotor régi mediterrán kikötője és az azt körülvevő, a szerb Nemanjić-dinasztia által építtetett lenyűgöző városfal nagyon jó állapotban maradt fenn és az UNESCO védelmét élvezi. 1420 és 1797 között Kotor és a környéke a Velencei Köztársaság uralma alatt állt és a velencei hatás még ma is meghatározza a város építészeti képét. A Kotori-öböl mélyen bevág a szárazföldbe, miközben csipkézett fjordot alakított ki, emiatt Európa legdélibb fjordjának is nevezik. A közeli Orjen és Lovćen magasba törő mészkőszirtjeivel együtt az egyik legnagyszerűbb mediterrán tájat alkotja.
Kotor jelentős turisztikai célpont. A városfallal körülvett középkori városközpont (a Kotori-öböllel együtt) kanyargós, szűk utcácskáival, tereivel, kis templomaival 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Sok egyéb látnivalója van, mint például a román stílusú Szent Trifun-székesegyház az óvárosban (1166-ban épült) vagy az ősi falak, melyek 4,5 kilométer hosszan övezik a várost. A Sveti Đorđe (Szent György) és Gospa od Škrpijela szigetecskék Perast partja mellett, Kotor szomszédságban ugyancsak a népszerűbb célok között vannak.
A város középkori városfalai egészen a 260 méter magasban álló Szent János (Sveti Ivan)-erődítményéig nyúlnak fel.























Hajó indulás 13.00 órakor, délutáni szórakozási lehetőségek és vacsora a fedélzeten.


9.nap: Velence- Zalaegerszeg.
Érkezés 09.00 órakor, reggeli után kihajózás, majd útközben 3-4 óránként pihenőket tartva hazautazás Zalaegerszegre. Várható érkezés az esti órákban.







Ebbe a mediterrán szigetvilágba, aztán a görög fővárosba, végül a Katari fjordba hívunk benneteket. Látványban nem lesz hiány, a szokásos perspektíva egy újabb dimenzióval bővül ki, hiszen a látnivalókat egy óriáshajó fedélzetéről is alkalmunk lesz megfigyelni.



Ajánlatunk.



Utazzon el velünk az MSC Musica Cruiser fedélzetén Velence - Brindisii - Katakolon - Santorini - Piraeus - Korfu - Kotor - Velence útvonalon a fenti program keretén belül 2017. október 22 - 29.
Az alábbi térkép és táblázat segítségével áttekintheti az útvonalat és az idő beosztását.




















A hajón töltött idő a fedélzetre lépés pillanatától kezdve a kényelmünkről és a legteljesebb kiszolgálásunkról szól. Központi társalgó vízesésétől kezdve az átlátszó zongoráig, a felfüggesztett kristály padlóig, amelyen megcsillan a medence vizének tükröződése. Minden helyszín a fedélzeten inspiráló, legyen szó akár a Kristály loungeról, a Havanna Klubról vagy a szivarszobáról. Élvezze a borkóstolást, a Sanremo kaszinót vagy döljön hátra a La Scala Színházban és tekintsen meg egy remek előadást.
A pompásan változatos konyhai ízek kiemelkedőek, minden frissen és első osztályú alapanyagokból készül, a hagyományos elkészítési módoknak megfelelően. Kényeztesse el magát az ínyenc olasz ételspecialitásokkal a Il Giardino-ban, látogasson el a Kaito Sushi Bárba vagy fedezze fel az autentikus olasz pizza különlegességeket. A gyerekek és a fiatal felnőttek számára beltéri és kültéri játszó területek lettek kialakítva, egy a koruknak megfelelő medence, valamint gyermek és tini clubbok, így ők is élvezhetik a fedélzeten töltött időt.
Lépjen az MSC Musica fedélzetére és megtapasztalhatja a zene mágikus világát, amely minden percet felejthetetlenné tesz.























































































Kabinok, melyre lehet előzetesen jelentkezni.


Belső kabin




















Ablakos kabin




















Balkonos kabin:























Ajánlatunk az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:

- Autóbuszos személyszállítás a kikötőbe (Velence) és vissza (Zalaegerszegre).
- Utazás a későbbiekben feltűntetett program keretén belül hajóval 8 nap, 7 éjszaka.
- A hajó fent felsorolt szolgáltatásai - néhány kivételtől eltekintve - térítésmentes.
- Teljes ellátás, korlátozott italfogyasztással (víz,hosszúkávé, tea lehetséges). Tartalma:reggeli, ebéd, vacsora, büfé a nap 20 órájában, korlátozott italfogyasztást a büféétterem nyitvatartási ideje alatt, a hajón található legtöbb fedélzeti létesítmény és közös utastér használatát, a közös rendezvényeket és szórakoztató programokat, a csomaghordást ki és beszálláskor.
- A reggelihez tartozó italfogyasztás térítésmentes (hosszúkávé, tea, dzsúz).
- Az utazás teljes időtartamára magyar nyelvű tolmács szolgáltatás.
- Az alábbi programokon magyar nyelvű idegenvezetés.


A hajóút ára ( egy főre vonatkozik és tartalmazza a 130 Euró kikötői illetéket is):































Az árak tartalmazzák:
- autóbusszal a kikötőbe (Velence) és onnan hazautazás költségeit (Zalaegerszeg),
- a kikötői illetéket 130 Euró,
- hajóval történő utazást (8 nap, 7 éjszaka) a megjelölt kabin kategóriában, kétágyas elhelyezéssel,
- teljes ellátást (reggeli + reggeli italok (kávé, tea, víz, üdítő italok), ebéd és vacsora),
- korlátozott italfogyasztást,
- sport és szórakoztató létesítmények használatát,
- magyar nyelvű utas kísérés és tolmács szolgáltatás költségeit az út teljes időtartama alatt.
- magyar nyelvű idegenvezetést az Adria Tours fakultatív programjaira.

Az árak nem tartalmazzák:
- kötelező borravalót (várható összege 10 Euró/Fő/éj),
- a belépőjegyek árát az egyes programoknál,
- a kikötő és a program helyszíne közti utazás költségét,
- a biztosítási díjakat (stornó- és BBP. biztosítás).



A biztosítás megkötése nem kötelező:
Stornó és BBP biztosítás a hajóútra kb 10 - 12.000.- Ft/fő
Csak BBP biztosítás 550.- Ft/fő/nap.

2017. március 14-ig várjuk vendégeink jelentkezését az előleg befizetéssel az Adria Tours Zalaegerszegi Irodájában.

- Személyesen Zalaegerszeg, Kossuth út 52/a, első emelet 3.
- E-mailben zalaegerszeg@adriatours.hu

A jelentkezéshez szükség van a jelentkező nevére, születési adataira, lakcímére, telefonszámára és e-mail címére, útlevélszámára, útlevél kiállításának keltére, érvényességi idejére, kiállító hatóság nevére, közeli hozzátartozó nevére és telefonszámára.
A hajóstársaságnál történő foglalás az előlegbefizetés sorrendjében történik.
Olyan útlevél szükséges, mely a visszaérkezéstől számított hat hónapon belül nem jár le.



Steyr a karácsony városa. 2014. december 13.
Egy napos külföldi utak








Advent Steyr-ben, a karácsony városában.

2017. december 9.



...................A baloldali kép Steyr óvárosát mutatja...........................................A jobboldali kép Christkindlstadt Betlehem kiállításáról készült.
















A felső képen a Bummerlhaus-t láthatjuk, Steyr leghíresebb épülete. A közép-európai gótikus építészet egyik remekműve.
A kép Christkindlstadt Betlehem kiállításáról készült.


Hát ez mit jelent? Mi az, hogy Steyr a karácsony városa? Gyere velünk és választ kapsz a kérdésre. Meglátogathatod velünk, Christkindlstadt-ot , mely Steyr-nek egy városrésze és fordításban a Gyermek Jézuska városát jelenti.
Hogyan jött létre ez a városrész? A történet Christkindl plébánia temlomával kezdődött.
1695-ben a súlyos beteg toronyőr és karmester, Ferdinand Sertl, egy kis viasz gyermek Jézus szobrocskát helyezett egy lucfenyő odújába. Hetente többször járt oda imádkozni. Miután meggyógyult az epilepsziából, olyan sok zarándok érkezett, hogy szükségessé vált egy templom építése. Megszületett a név “Zum Christkindl unterm Himmel" (Jézuskához az ég alatt). A mai templom építését Giovanni Battista Carlone kezdte el 1702-ben, és 1708-tól Jakob Prandtauer folytatta és fejezte be.
A kegyszobor, egy mindössze 10 cm magas viaszból készült, álló gyermek Jézus, aki keresztet és töviskoszorút tart a kezében. Hát így lett hivatalosan is a "karácsony városa Steyr".
Igazán különleges látnivalónak számít a plébánia "jászolösvény" , kiállítása, amelyen megcsodálhatjuk a kisváros betlehemeit.
Leghíresebb a mechanikus betlehem. Egyedülálló kerékpárláncos mechanika mozgatja a közel 300 hársfából faragott figurát, egy részletes bibliai tájképen. Építette Karl Klauda (1885-1939).
Ugyancsak a hírességek közül való a Pöttmesser betlehem, a világ egyik legnagyobb betleheme. Az orientális tájkép betlehem 58 nm-en elegendő helyet biztosít a Dél-Tiroli Ferdinand Pöttmesser (1895 - 1977) által készített 778, átlag 30 cm magas, csodálatosan faragott és öltöztetett figuráknak. A tájkép-hegyet a Steyr-i Josef Seidl alakította ki.


A város különleges látnivalójának számít a karácsonyi postahivatal, érdemes meglátogatni, ha már itt vagyunk, feladhatunk egy karácsonyi üdvözlőlapot is, amelyre garantáltan rákerül a "kis Jézus" pecsétje, hiszen a település neve Christkindl.
Sétánkat Steyr óvárosában folytatjuk, mely Felső-Ausztria tartományban Járási székhely, lakossága 38 ezer fő, 310 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Enns és a Steyr folyók találkozásánál található, több ezer éves múltra visszatekintő, romantikus hangulatú Steyr minden évszakban megér egy látogatást. Európa egyik legszebb terén a legkülönbözőbb korszakokból származó polgári házak sorakoznak egymás mellett. Fedezzük fel a középkori óváros lenyűgöző gótikus és barokk templomait, szűk utcácskáit és romantikus hátsó udvarait, a festői védőárok kézműves műhelyeit és a Steyrdorf városrész csodás látnivalóit. Steyrben a hagyományokban gazdag múlt és a lüktető élettel teli jelen harmonikus egysége teremt különleges légkört. A kínálatból természetesen a kulináris élmények sem hiányozhatnak, a díjnyertes éttermektől az egyszerű fogadókig mindenhol finom ételek és jó hangulat vár a vendégekre.
























Idegenvezetőnk kíséretében teszünk egy sétát az épségben megmaradt középkori eredetű óvárosban.Az ide látogató úgy érezheti magát, mintha visszautazott volna néhány évszázadot az időben. Végül szabadidő keretében elvegyülhetünk a karácsonyi vásári forgatagban.





Utazás: autóbusszal.
Részvételi díj: 10.000.- Ft/fő / min. 38 fő/, 12.900.- Ft/fő / min 26 fő /.
Szolgáltatás: idegenvezetés.
Indulás: 04:00 óra Zalaegerszeg Kovács Károly tér.
Hazaérkezés: várhatóan 24 óra.






A részletes programban találsz több fotót. Nézd meg és segítenek a döntésben.












Ljubjan, Skofja Loka 2017. december 16.
Egy napos külföldi utak










A szeretett (szlovén nyelven ljubljana) városban,
a szeretet ünnepén.......2017. december 16.

Séta Skofja Loka-ban, Szlovénia legrégebbi városában. Ismerkedés Ljubljanaval, az emberi léptékű fővárossal.


Skofja Loka 1000 éves város a Poljanska Sora és a Selska Sora folyók torkolatánál.
Az egyik legrégebbi és leggondosabban megőrzött települése Szlovéniának, festői középkori városka, mely az egyik legnépszerűbb úti cél a Ljubljanaban járó turisták számára.
Romantikus és magával ragadó érzés a településen sétálgatni, mely olyan kicsi, hogy összesen két aprócska tere van.
Skofja Loka története a régészeti kutatások szerint már az i.e. 20. században elkezdődött. A mai város a Loka uradalom központja volt, 830 éven keresztül a freisingi érsekek birtokában állt, akik kitörölhetetlen nyomokat hagytak maguk után.
A két folyó torkolata feletti természetes teraszon épült fel a gyönyörű vár, mely alatt a város szépen növekedésnek indult.





A vár létezéséről elsőként egy 13. századi forrás tesz említést. A város többi részéhez hasonlóan az 1511-es nagy földrengést követően a várat is teljesen újjáépítették, mai elrendezése ebből az időszakból származik. 1959-ben alakították ki benne a Loka Múzeumot, mely a teret kihasználva átfogó tárlatokon keresztül ismerteti meg a látogatókat a helyi történelemmel, néprajzzal, képzőművészettel. A várból panorámás kilátás nyílik a távolban magasodó zord, havas hegyekre, a város körül elterülő zöld mezőkre és erdőkre, valamint az alatta fekvő településre. A vár napjainkban nemcsak az egyik legszebb Szlovéniában, de az ország egyik legértékesebb múzeumi gyűjteményével is büszkélkedhet.

Bár kétségkívül Skofja Loka legnagyobb nevezetessége a vár, de maga az óváros is számtalan apró csodát tartogat.
Skofja Loka egyik nevezetes háza a Homan Ház, melyet szintén helyreállítottak az 1511-es földrengés után, ezt bizonyítja az erkélye alá vésett 1529-es évszám is. Az épületen látható a város címere, freskói Szent Kristófot ábrázolják. Ma kávézóként és étteremként működik, a vendégek egy ősi hársfa árnyékában élvezhetik a házias jellegű fogásokat.
A történelmi városközponton átvezető sétány a Kapucinus-hídnál kezdődik és egészen a Felső térig visz.

A kőhidat Leopold püspök építtette a 14. század közepén és a sors kegyetlen játéka, hogy a püspök, mikor egyik alkalommal átlovagolt volna, a megbokrosodott lovával leesett a korlát nélküli hídról és vízbe fúlt. A hidat 1888-ban állították helyre és ekkor építették a korlátját is. Közepén Nepomuki Szent János szobra látható, lábazatán Skofja Loka címerével. Ez a kőhíd a maga nemében Közép-Európa egyik legrégebbi műemléke.
A magtár a város egyik legértékesebb építészeti öröksége, mely már az 1511-es földrengés előtt is állt. Teljes felújítására Fülöp püspök adott parancsot, erről a késő gótikus mintázatú püspöki pecsét árulkodik, melyet a magtár falába építettek be.
Loka lakóinak életében a Mestni trg ma is fontos szerepet játszik. A legtöbb kisvárossal ellentétben ez valóban a település szíve, amit a helybeliek még ma is éppúgy használnak, mint sok száz évvel ezelőtt. A tér legtöbb épülete a késő gótikus stílust tükrözi, többségüket a földrengést követően, a 16. század közepén építették. Itt áll a Szentháromság-oszlop, melyet az 1751-es pestisjárvány elmúltával emeltek hálából Szűz Máriának.




A 276 000 lakost számláló főváros Ljubljana , neve annyit tesz, hogy a "szeretett", és ez a szó érezhető is a városon. Jó itt lenni, mert emberiek a léptékek. A város a fiatal Szlovén Köztársaság kulturális központja, Szlovéniai egyik legrégebben lakott területe.

















Ljubljana hatalmas völgyben terül el az Alpok, az Adria és Pannónia térségének természetes átjáró helyénél. Az első letelepedők a mocsaras terület cölöpépítményeiben laktak. 1335 és 1918 között a terület Habsburg fennhatóság alatt állt. 1846-ban óriási földrengés rázta meg a várost, amelynek következtében az összes középület megrongálódott, a lakóházak nagy része kárt szenvedett. Az újjáépítés döntően csak a két világháború közötti időben történt meg.
A város az első világháború után kapta szlovén nevét, amikor a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. 1945-ben Szlovénia, a hat jugoszláv tagköztársaság egyikének fővárosa lett. 1991-től az új, önálló szlovén állam közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. A kétmillió szlovén kb. egy-hatoda él a fővárosban.



Ide invitálunk benneteket, előbb egy városnéző sétára idegenvezetőnk kíséretében, majd a Preseren téren és annak közelében zajlódó adventi programok közül válogathatunk. Végül átadjuk magunkat az advent élvezetének (díszkivilágítás, kézműves vásár, forraltbor, forró puncs, karácsonyi muzsika).

A sétához még térkép sem kell, eltévedni nem nagyon lehet. Egyébként is minden út a folyóhoz, a Ljubljanicához vezet.
Első élményünk a Prešernov trg (Prešeren tér) lesz, mely a város szíve. Kör alakú a tér, közepén már ott áll a karácsonyfa. Tér a nevét a szlovének nemzeti költőjéről kapta, akinek itt szobrot is állítottak. A szobor érdekessége, hogy éppen szembe néz a múzsájával, Júliával. A hölgy domborművét a szemközti kis utcában helyezték el, annak a háznak a falán, ahol állítólag lakott. Így Prešeren folyamatosan láthatja élete nagy szerelmét. Kedves gesztus.

Prešernov teret (Prešernov trg) uraló ferences, Angyali üdvözlet templom (Frančiškanska cerkev) 1646 és 1660 között épült. A két harangtornyú, egyhajós templom falpillérekkel tagolt, széles párkánnyal és timpanonnal lezárt harmonikus homlokzata messzire piroslik. Az elég magasra felvezető lépcsője a jezsuita-barokk építészet egyik első példája Szlovéniában. A főoltár Francesco Robba alkotása 1756-ból. A falakat Matevž Langus freskói 1855-ből, a mennyezetet Matej Sternen alkotásai díszítik 1935-ből. Az oldalhajókban Valentin Metzinger festményei láthatóak. A templom mögött egy ferences kolostor is található, utóbbi a 70000 darabos könyvtáráról híres, melyben középkor könyvek is megtalálhatóak.


A tér részét képezi a Hármas híd (Jože Plečnik munkája), mely a város spirituális központja és Ljubljana egyik jelképe. A főváros két pontjának, a réginek (az óváros és a korábbi kőhíd) és az újnak (Prešeren tér és a két XX. századi gyalogoshíd) találkozása.



A keleti oldalon a piac árkádjai és a barokk óváros, a nyugati oldalon a nagy költő szobra, a ferences templom és szecessziós házakat láthatjuk.
A hídon városnézők hada hömpölyög, fiatalok kedvelt találkozóhelye.



A Szent Miklós székesegyház a XVIII. századi barokk egyik legszebb európai épülete, Andrea Pozzo munkája. A nyolcszögletű kupola 1841- ben, a harangtornyok 1705-1706 között épültek. A tornyokba hat harangot építettek be, köztük a legrégebbi 1326-ra datált, melyet Gasparo de Franchi öntött. A templom homlokzatot püspökök és a szentek szoborfülkében elhelyezett szobrai díszítik a 19. és 20. századból. A napóra a római számok és a latin mottó (Nescitis diem neque Horam - "Nem tudom a napot sem az órát") 1826-ban készült a déli homlokzat díszítésére.
A katedrálisba egy nehéz és modern bronzkapun juthatunk be, amelyen az elmúlt évszázad püspökeinek kidomborodó arcplasztikája látható. Érdemes megtekinteni a gyönyörű barokk templombelsőt. A főhajó hatalmas belmagasságán túl csak a mennyezet festményei váltanak ki nagyobb csodálatot. A számos mellékoltár, az angyalszobrok, képek, szószék és az oltárok hihetetlen szépségben mutatják meg három évszázad alkotói varázsát.



A város szimbólumát, a ljubljanai várat "szlovén Akropolisznak" is nevezik. A várdomb már az illír és kelta időkben is lakott volt.
Az első kővárat a XIII. században a Spanheimer őrgrófok építették, majd 1220-ban városi rangra emelték a települést.
A ma látható erődítmény a XVI. század elején nyerte el mai formáját. Később börtönként használták.
Itt "raboskodott" Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke is. Saját lakosztálya, inasa volt, ebédet hozatott magának és úri becsületszóra szabadon sétákat tehetett a városban. Mindig visszatért.
A bástya mellett áll a gótikus stílusban épített vártemplom, amelyben kiállításokat rendeznek.
A vár hatalmas udvarán szabadtéri színpad, étterem, kávézó, kisebb szoborpark és játszótér is található.





Ljubljana városa 1888-ban, I. Ferenc József császár trónra lépésének negyvenedik évfordulójára hozta meg a döntést egy új híd megépítéséről. A Jubileum hidat aztán 1919-ben átkeresztelték Sárkány hídra (Zmajski most). Nevét a négy sarkán álló sárkányszobrokról kapta, a főváros egyik átkelője a Ljubljanica folyó felett.

Ljubljana főterén álló Díszkút , az óváros egyik ékessége. A Francesco Robba által a 18. század közepén alkotott szobor-együttes alakjai a három krajnai folyó, a Ljubljanica, a Krka és a Száva allegorikus megformálása.

Érdemes megnézni a szlovén építészet kiemelkedő alakjának, Jože Plečniknek családi- és alkotóházát. Élete második felében, család híján egyedül maradt mester saját maga tervezte belső berendezései (pl. kályha, konyhabútor, karosszék stb) dolgozószobája és műhelye minden magyarázat nélkül is sokat mond a zseniális alkotóról. Megismerhetjük a családi hátteret, tanulmányait és Bécsben, majd Prágában végzett munkáit. A főváros mai arculata elsősorban Plečnik vízióját tükrözi, a legtöbb épület az ő tervei alapján készült.
Olyan az egész, mint egy kis ékszerdoboz, mintha az ember a kincses láda belsejébe került volna. Építészetileg a szecesszió hatása a meghatározó, hiszen az 1895-ös nagy földrengés után szinte az egész várost újjá kellett építeni.

A Križanke nevet viselő egykori erődöt még a Teuton lovagrend tagjai alapították 1200 körül. A románkori épületet később többszöri átépítéssel kolostorrá, 1956 után pedig színházzá alakították. Jože Plečnik utolsó nagyobb munkája során az épület mellett árkádokat állíttatott, megtervezte a nyári színpadot és kialakított egy kőtárat is. A színházzal szervesen egybeépült Kegyes Szűzanya-templom a 18. századból való. Az egykori kolostorban napjainkban színházi előadásokat és hangversenyeket tartanak.




Ljubljanában a Karácsonynak igazi ünnepélyes hangulata van, csak azért is mert szinte nincs év, hogy ne borítsa hó a szlovén fővárost. A Ljubljanica folyómentén sorakozó behavazott fűzfák méltó keretet adnak az adventi vígságokhoz.














A pazar Karácsonyi fények és a rengeteg színes dekoráció mesés téli díszletté varázsolja a belvárost.
A vásár a romantikus Ljubljanica folyó mentén és a Prešernov téren kap helyet. Fénypontja egy óriási Karácsonyfa és a kereskedő standok, melyek hagyományos kézműves termékeket árulnak, miközben a levegőt betölti a sült gesztenye és a forralt bor illata. A Karácsonyi és Újévi témájú portékákon kívül ízléses divattermékeket vásárolhatunk, pl. sapkát, kesztyűt, sálat.















Fiatal szlovén tervezők érdekes munkáit is megtaláljuk, melyek üzletekben nem kaphatók.
Nézelődés közben nem lehet kihagyni a helyi csemegéket, mint a méz, a pálinka vagy a különböző ínycsiklandozó cukrásztermékek.
A vásár szomszédságában egy - egész decemberben működő - szabadtéri fesztiválhelyszín van. Évről évre a ljubljanai kulturális élet egyik kiemelkedő programsorozatát nyújtja az adventi fesztivál, amit a helyiek csak "víg december"-ként emlegetnek.














A város ilyenkor gyönyörű színekbe öltözik,Plečnik (Ljubljana nagy tekintélyű építésze) épületei, hídjai különleges fényruhát kapnak, csak úgy mint a várost felülről vigyázó vár, amely ilyenkor mesebeli kastélynak tűnik.















Több fajta kedvezménnyel kínáljuk útunkat!
Hét fő együttes foglalása esetén a 7. fő ingyenes, továbbá
ha október 15-ig befizeted a 3.000.-Ft/fő előleget, előfoglalási kedvezményben is részesülsz, mely 400.-Ft/fő.
A kedvezmények összevonhatók!




Utazás: autóbusszal.
Szolgáltatás: utaskísérés.
Részvételi díj: 9.000 .- Ft / minimum 40 fő .
Belépődíj:
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács Károly tér 5:30 óra, vissza érkezés: 22:00 óra körül.
Csatlakozási lehetőség: Bak vagy Gellénháza, Lenti.
Az utazásra várjuk az Élhető Jövő Egyesület tagjait! Havi tagdíjunk 100.- Ft/fő./
Programunk az egyesületünk web oldalán ( www.eljovo.lapunk.hu ) is megtalálható.


Szilveszter Székelyföldön....2017 - 2018.
Több napos külföldi utak










Búcsúztassuk az óévet Székelyföldi magyaroknál!


2017. december 30- 2018. január 2........( 4 nap/ 3 éjszaka.)


Jártál már 13 millió éves sófalak között. 45 négyzetkilométer kiterjedésű és átlag 250 méter vastag sótömbben folyik a bányászat. A Tordai Sóbányából származott a középkori Magyar Királyság Kincstára bevételének jelentős része. A bányászat következtében kialakuló hatalmas tárnák mára a gyógyítást szolgálják. A sóbánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka, abszolút allergén-, kórokozó mikroorganizmus- és pormentessége, valamint a kedvező koncentrációjú NaCl (nátriumklorid) aeroszolok gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A felszín alatti mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásos betegeknek ajánlott, de egészséges pácienseknek - sportolóknak, dohányosoknak, városlakoknak- is javallott egy ilyen környezetben megtett séta....... Házigazdáink Székelyszentkirályon hagyományos székely szilvapálinkával, áfonyalikőrrel és kaláccsal várnak bennünket....... Túra terepjárókkal 1650 méter tengerszint feletti magasságig és onnan gyalog a behavazott Madarasi Hargita 1800 méteres csúcsára, a székelyek szent hegyére. Túránkat egy pohár illatos forralt borral koronázzuk meg.......Szilveszterkor reggelig tartó zenés óévbúcsúztató, ahol kétszer koccinthatunk - helyi- és magyar idő szerint - kívánhatunk boldog újévet. Többek között megkóstolhatjuk az ősi székely-magyar ételeket.......Újévi szentmise, a helyi katolikus templomban........Helyi idegenvezető kíséretében ismerkedés az egykori székelyszékek (ősi székely közigazgatási egység) fővárosával Székelyudvarhellyel........Kapufaragó hagyományára büszke Máréfalvára látogatunk. Szakember kíséretében megismerkedhetünk a székelykapu állítás művészetével.......Hazaútban Marosvásárhelyre a magyaros - szecesszió egyik fővárosában teszünk sétát.......Programjainkat idegenvezető kíséri.







1 nap.

Indulás Zalaegerszegről 29-én 22:00 órakor. (Az indulás időpontját az időjárási viszonyokhoz igazodva pontosítjuk). Ártándnál lépjük át a magyar - román határt. Útközben rövid pihenőket tartva megállunk Erdély kapujában a Királyhágón.

Torda felé közeledve az autóbuszból megpillanthatjuk a rendkívüli természeti képződményt,
a Tordai hasadékot.
III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven.
A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas).

A Tordai hasadék kialakulásáról tudjuk, hogy a jurakori mészkőben a karsztosodás hatására előbb kisebb barlangok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély dolinákat létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg a Hesdát-patak eróziós munkája alakított, mélyített.



A világhírű Tordai Sóbányához igyekszünk.
Az Erdélyi-medence sókészlete mintegy 13,6-13,4 millió éves.
A só elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, a meleg és viszonylag nedves, enyhén szárazságra hajlamos éghajlati viszonyok közepette.
A medence utólagos tektónikus alakulása következtében észak-dél irányú elnyúlt gyűrődések alakultak ki, különösen az Erdélyi-medence keleti, illetve nyugati részén. A só e gyűrődések tengelye mentén tömbösült. A tordai sóréteg a nyugati vonulat részét képezi, amely északon Máramarosból indul, délen pedig Nagyszeben vidékéig húzódik. Ugyanezen vonulathoz tartozik a Désakna, Szék, Virágosvölgy és Marosújvár közelében található sókészlet is.
A Torda városának észak-keleti részén kezdődő sóréteg 45 négyzetkilométeren terül el, vastagságának átlagértéke 250 méter.
A gyűrődés központi részén a sóréteg gyakran meghaladja az 1200 méter vastagságot.
A tordai só képződményt, 99 százalékban halit (NaCl) alkotja. A teljes készlet nagysága 38.750 millió tonnára becsülhető. A sót takaró, szárazföldi származású képződmények 0,5 és 20-25 méter vastagságúak.







Az erdélyi sókitermelés régmúlt időkbe nyúlik vissza. A sókészlet rendszeres kitermelése Dacia római megszállása idején kezdődött, s ez alapvetően meghatározta Potaissa (rómaiak által meghódított dák település) gazdasági fejlődését. Az első római kitermelés téglalap alakú, lépcsős bányában történt.

























1867-ben felszín alatti kitermelés nyomaira is bukkantak a tordai Sósvölgy észak-nyugati vonulatában. A Gizella bánya egyik galériájában felszín alatti bányamunkálatokra derült fény. A föld alatti kitermelés piramis alakú termekben történt, amelyek egymás mellett helyezkedtek el és vessző fonadékkal voltak elválasztva. Amikor a termek 17 és 34 méter mélységet értek el a kitermelés félbeszakadt és más helyen folytatódott.
896 után Szent István király tulajdonába kerülnek a tordai, kolozsi és dési aknák. A kitermelt sót a Maroson szállították, ahogyan ezt megjegyzi a Szent István korából származó Szent Geráld legenda, amelyben egy bizonyos bánsági Ahtum vezérről van szó, aki "kiterjeszti hatalmát a királyi só felé, melyet a Maroson szállítottak egészen a Tiszáig s melynek partjaira vámosokat és őröket állítottak".
A ma is ismert legkorábbi, Erdéllyel kapcsolatos dokumentumot a magyar kancellária állította ki 1075-ben. A dokumentum a Tordai vár sóbányáinak vámját örökíti meg, Torda mint királyi vár a környékbeli sóbányák védelmét köteles biztosítani.






















A középkorban a királyság jövedelmének nagy része a sókitermelésből származott, így csak a királynak és a királyságnak állt jogában a sót bányászni és értékesíteni.
Később megjelenik a só forgalmazásának közigazgatása - elkülönítve a tartomány közigazgatásától - sókamrák formájában (sókamara: a sókitermelést szervező és irányító szervezeti forma).
1690-ben elkezdődtek a mai sóbánya kialakulásához vezető munkálatok, amelyek a "Terézia" bánya kupolájánál található aknákban öltöttek testet. Kevéssel ezután sor került a "Szent Antal" bánya megnyítására is.
A XVIII. század második felében próbálják tökéletesíteni a sóaknák megszervezését és közigazgatását. Ekkor jelenik meg az erdélyi "sóhivatal", élén a "sóigazgatóval". Fontos szerepet töltött be az aknák mellé alkalmazott egy-egy mérleges, aki közvetlenül felelt a munkálatokról és az őrök, akiknek kötelességük volt megakadályozniuk a lopásokat.
A sóbánya 1932-ben történt bezárása után feledésbe merült, egészen a második világháború idejéig. Ekkor újra megnyították bejáratait, s a város lakossága itt keresett menedéket a légi támadások elől. 1950-1992 között a "Ferenc József" galéria első 500 métere sajtfélék tárolására, érlelésére szolgált. A bánya 1992-ben került Torda és Erdély turisztikai látványosságai közé, ekkor nyították meg hivatalosan a nagyközönség számára.
Az év folyamán a sóbánya hőmérséklete 10-12 Fok Celsius, a relatív páratartalom 75-80%, a légáramlatok sebessége legfeljebb 0,2 m/s.
A sóbánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka, abszolút allergén-, kórokozó mikroorganizmus- és pormentessége, valamint a kedvező koncentrációjú NaCl (nátriumklorid) aeroszolok kétségtelenül gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A felszín alatti mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásos betegeknek ajánlott, de egészséges pácienseknek - sportolóknak, dohányosoknak, városlakoknak- is javallott egy ilyen környezetben megtett séta. Jelenleg gyógykezeléseknek és kulturális rendezvényeknek (kiállítások, koncertek) a ,,Rudolf" és "Gizella" bányák adnak otthont.

A városban tett sétát követően folytatjuk utunkat Korondon, Farkaslakán keresztül Székelyszentkirályra, ahol 3 éjszakát töltünk. Hosszú fárasztó utazás után jól fog esni egy kis -bemelegítő- pálinka és a hagyományos vendégváró székelyvacsora.







2. nap.
Délelőttünket a Madarasi Hargitának szenteljük, indulás előtt ismerkedjünk a heggyel.






















A Hargita a Keleti Kárpátok központi csoportjának leghosszabb és legfiatalabb vulkáni hegysége. Hargita megye névadó hegysége, Udvarhelyszék és Csíkszék határát jelöli. A Hargita gerincvonalon mért hossza 70 km, szélessége 20 - 25 km. A hegység az Erdélyi-medencét választja el a Csíki-medencétől. Északnyugati szomszédja a Somlyó - Délhegy csoport, északkeleten a Gyergyói- és Csíki-medence, délen a Baróti hegység, délnyugatra a Rika hegység határolja. A hegységet az Erdélyi-medence felől Havasalja széles, vulkántörmelékes fennsíkja kíséri, a másik oldalon a Csíki-medence hegylábfelszínével határos.











A Hargita az Erdélyi-medence beszakadási peremvonala mentén keletkezett vulkáni építmények sorozata. Jellemzői az eredeti vulkáni formák: kráterek, kaldcsók, lávafolyamok, vulkáni lejtők, lávaárak, meredek lejtőjű lávadómok, tufapadok. A vulkáni építmények fiatal voltát bizonyítják a vulkáni utóműködések gázai, szénsavas ásványvizek, borvizek, termálvizek. (Hargitafürdő mofettái)
















A hegytömb központját egy hatalmas, 5 km átmérőjű kaldera jelöli ki, melynek udvarát a délnyugatra folyó Vargyas patak csapolja le, mélyen bevágódva az 1450 - 1500 m -es magaslatokkal jelzett vulkáni felszínbe. Mind a kaldera peremén, mind a belsejében több kitörési központot, dagadó kúpot különíthetünk el. Az északi irányú, félkör alakú kaldera perem csúcsai: Mihály havas (1685 m), Madarasi Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1758 m), Madéfalvi Hargita (1710 m) és a Csicsói Hargita (1761 m). A Vargyas patakkal szinte párhuzamosan, az Ivó patak völgyét megfigyelve, szintén egy vulkáni kráter lecsapolását véljük felfedezni.











Reggeli után mesébe illő tájra látogatunk, most már az ismeretek birtokában szemünk barátságosabb tájakat pásztáz. Terepjárókkal felmegyünk a Madarasi Hargitára, mely - közel és távol - a leglátogatottabb hegycsúcs. Az északnyugati oldalon, 1650 méteren található a Madarasi-Hargita menedékház, amelyet 1941-ben építettek a magyar kormány támogatásával.

















A menedékháztól a csúcs még körülbelül egy óra járásra van. Nincsen meredek szakasz, közepes, vagy inkább könnyű sétával, enyhe emelkedés mellett juthatunk fel. A csúcsra vezető úton célszerű időnként visszapillantani, csodálva a fokozatosan kitáruló panorámát. A csúcsra érve aztán rendkívüli a látvány, szinte egész Erdély a lábaink előtt hever. A már-már valószerűtlen panorámát nem lehet elfeledni. A hegytetőn körbesétálva szétszórtan felállított apróbb-nagyobb kőhalmokat és kőfeliratokat, valamint a kereszteket és kopjafákat találunk. Láthatóan sok túrázót megfogott a hely szépsége, sokan szükségét látták ittjártukat ilyen módon megörökíteni.










Érdekességként elmondjuk, hogyan történt a vendégfogadás a Hargitán a 60-as években.
A régi idők hagyományai közé tartozott a fáradtan felérkező vendégek várása, fogadása. Mivel az Ivó felöli erdészeti utat csak a 60-as években építették meg, addig a Hargitára látogatók kizárólag gyalogosan és többnyire Kápolnás falu irányából, jöttek fel. Ha értesítve voltak, a már fentlévő vendégek fogadták a fáradtan érkezőket, esetenként eléjük is mentek, segíteni a cipekedésben.










































Csúcsról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 - 25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Nyugati irányban látszik az Ivó-feje, Berszán-sarok, Kecskevész-szikla, mögöttük csaknem az egész Erdélyi-medence. Szép tiszta időben látható dél - délnyugat irányban a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata. Délkeletre a Rákosi-Hargitát, keletre a Csíki havasokat és a Csíki-medencét figyelhetjük meg. Megjegyezzük, hogy a Hargitáról itt bemutatott képeket, vendégeink készítették a korábbi évek szilveszteri útjain.




A nemzeti színekkel díszitett kereszt négy éve mutatja az irányt Zalaegerszeg fele és hirdeti, hogy az Élhető Jövőért Egyesület tisztelője Erdélynek és közelebbről a Hargitának. Az itt látható fotókat az Élhető Jövőért Egyesület tagjai készítették a "Szilveszter Erdélyben" útjukon. A csoportképen nem szerepel mindenki, csak egy, a programból kiragadott pillanatot örökít meg. A terepjárókkal az 1650 méter tengerszint feletti magasságban lévő menedékházig jutunk fel, onnan 30 - 40 perces gyalogtúra keretében érjük el az 1801 méteren lévő csúcsot. A fényképezőgépet ne felejtsük otthon, mert a kilátás fantasztikus. Visszatérve a menedékházhoz csoportvezetőnk forralt borral vár bennünket.












Visszaérkezve készülődünk az ünnepi vacsorához és a szilveszteri mulatsághoz. Élőzene biztosítja a jó hangulatot.
Székelyföldön, és így Székelyudvarhelyen is, évtizedek óta kétszer is ünneplik az új év kezdetét, egy óra különbséggel: a helyi (kelet-európai) időzóna és a közép-európai időszámítás (vagy ahogyan a helyiek mondják, a "magyar idő") szerint is.
Kisebb családok és nagyobb baráti társaságok rendszerint a székely himnuszt éneklik a helyi évváltás pillanatában, míg a magyar idő szerint éjfélkor a magyar himnusz eléneklésével köszöntik az Új Évet.


Hajnalig tartó mulatság részesei lehetünk tele meglepetésekkel!
































3. nap
A szilveszter - újév ünneplést követően fakultatív programokat javaslunk.
Székelyudvarhely katolikus templomában 10 órakor kezdődő Újévi szentmisén vehetünk részt.
Majd helyi idegenvezető kíséretében ismerkedhetünk - az erdélyi magyarság életében meghatározó szerepet betöltő várossal - Székelyudvarhellyel.


Székelyudvarhely az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése, mára gazdasági és művelődési központja, a megye második legnépesebb városa. Évszázadokon keresztül a Székelyföld és a történelmi székelyszékek központja.
Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven, de a helység már korábban is létezett. Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. A székely székek bíróságai által hozott ítéletek ellen ide fellebbezhettek.
1357-ben Nagy Lajos király vezetésével itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés, amely egyrészt a székelyek, másrészt Erdély több várának jogi vonatkozásait tisztázta.

Székelyudvarhelyt valószínűleg Zsigmond király emelte városi rangra, aki ugyancsak járt a településen, amikor István erdélyi vajdával gyűlt meg a baja. Erdélyi fejedelmek is megadtak minden kiváltságot a városnak.
A székelyek köztudottan vehemensen ellenezték, hogy a Székelyföldön bármilyen vár épüljön. Ebbéli álláspontjuk még a tatárjárás után sem változott, ezért az erdélyi vajdák a templomok megerősítésével (vártemplomok - erődtemplomok) próbálták növelni a terület védelmi képességeit.
Ilyen módon az első erősség 1490-92 között épült fel, az egykori domonkos illetve ferences rendház helyén. A várat János Zsigmond fejedelem 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére, újjáépítette, megerősítette és a a legyőzött székelyek megalázására Székelytámadt várnak nevezte el. Így - a háromszéki, szimbolikus nevű Székelybánja várral kiegészítve - több évtizeden át a fejedelmi hatalom támaszaként szolgált. Az egykori erődítmény maradványai napjainkban is láthatóak, felújításra nem került, hiszen a székelyek soha nem tekintették sajátjuknak.
Székelyudvarhelyen született 1553-ban Székely Mózes, Erdély egyetlen székely fejedelme, aki gyermekkorát a városban töltötte. Székely Mózes később az erdélyi hadsereg főparancsnoka lett és az erdélyi rendek 1603. április 15-én megválasztották fejedelemnek. Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb település és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá.

A történeti bevezető után tartsatok velünk városnéző sétánkon, melyet helyi idegenvezető kísér.

A Városháza 1896-ban épült a Millennium emlékére. A hajdani Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. A terveket eklektikus stílusban Stehló Ottó készítette, az építőmestere Ferenczi Endre főmérnök volt. Az épület egészén különböző építészeti stílusok ötvöződnek.




















A Millenniumi Székely-Emlékművet 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új Megyeházzal egy napon, a Millennium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop megalkotója Hargita Nándor, aki ekkor a Kő- és Agyagipari Szakiskola köztiszteletnek örvendő igazgatója volt. A kor stílusában és a kiemelkedő művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni. A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címerei és két fekvő oroszlán helyezkedtek el.

















Az eredeti 1917-ben készült Vasszékely szoborot Erdélyi István honvéd őrmester tervezte, Herman Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő honvéd faragta. Mindannyian a 82. Székely Gyalogezredben szolgáltak, és az Ojtozi szoros védelmében hősiesen helytálló bajtársaik emlékére készítették a kompozíciót. Cserfából készült és odaszögezett acélpikkelyek borították, ezért kapta a Vasszékely nevet.
A kilencvenes években pályázatot írtak ki a helyreállításra, amelyet Szabó János helyi szobrászművész nyert meg, és az ő általa megformált 260 cm magas bronzszobrot avatták fel 2000. március 15-én.















Felsétálunk a Tamási Áron Főgimnáziumhoz vezető, s a város panorámájára rálátó, hangulatos lépcsősoron.
A gimnázium alapítója Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetes volt, 1773-ig a fenntartója a jezsuita rend volt. A tanítás nyelve ekkor a latin volt, a tanulók döntő többsége székelyföldi katolikus ifjak közül került ki, de tanultak itt kisebb számban görög katolikus románok, szászok és örmények is. Az iskola egykori diákja volt Orbán Balázs is.
1910-ben épül fel az újabb, szecessziós stílusú, nagyobb iskolaépület, amelyben ma is működik. Tamási Áron, az iskola névadója, már ebben az épületben végezte tanulmányait 1910-1918 között.















Visszaútban megnézzük a Tomcsa Sándor Színház impozáns épületét és a nemzet nagyjait megörökítő Szoborparkot.

























A Benedek Elek Tanítóképző1910 és 1912 között épült magyaros-szecessziós stílusban, tervezője Magyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl.
Az iskola szépen parkosított udvarán áll a névadó, Elek apó szobra. Az épület mellett találjuk gróf Bethlen János által 1670-ben alapított református kollégiumot. Ebben a kollégiumban tanult többek között Benedek Elek, a híres Mesemondó, Barabás Miklós Festőművész és Orbán Balázs a "legnagyobb székely" is. Ez az épület ad helyet a félszáz ezer könyvet számláló akadémiai tudományos könyvtárnak is, amelynek alapjait 28 könyvvel Apafi Mihály erdélyi fejedelem tette le.

A Jézus Szive kápolna keltezése vitatott. Az alaprajzi forma alapján a legtöbben románkorinak, XIII. századinak tartják az épületet, melyet számos biztosan keltezett analógia is alátámasztani látszik. A kápolna első említése 1662-es, amikor valószínűleg az egy évvel korábban a környéket végigpusztító török-tatár büntetőhadak okozta károkat hozták helyre.





















A délutáni órákban a szomszédos településre, a székelykapuiról híres Máréfalvára látogatunk.
Hargita megye egyik leghosszabb szalagtelkes faluja, 4 km hosszúságon nyújtózkodik a Fenyéd-patak szűk völgyében, a Cekend-tető lábánál.
A falu jellegzetessége a díszes székelykapu, melyből 95 áll a faluban a főutcán. Római katolikus temploma 1763 és 1772 között épült. A Cekend-tetővel szembeni kiszögelő hegyfokon állt Máré vára, melynek csekély maradványai vannak. 1992-ben 2017 lakosából 2014 magyar, 2 román volt.
A falu nevét először egy 1566-ban kelt oklevél említi, a II. János hadában híven szolgáló udvarhely széki főemberek és lófők névsorában. Noha az első írásos emlék viszonylag késői, a hajdani Máré várának régészeti leletei valamint a Kőlik nevű védbarlang bizonyság arra, hogy sokkal korábban élt itt őshonos lakosság. Az oklevelek adatai szerint Máréfalva a 16. század második felében, a 17. század elején Udvarhely szék jelentős települései közé tartozott. 1567-ben készült portajegyzékben 19 kapuval szerepelt, 1602-ben 26 családfőt jegyeztek, 1614-. évi székely lustra 47 családfő nevét tartalmazza. Ebben az időben az udvarhely széki falu jellegű települések közt az átlagosnál népesebb falunak számított.
























A település átlagos tengerszint feletti magassága 550 m. A falu határának legmagasabban fekvő pontjai 800 m fölé emelkednek. E határ formálta az itt élő embereket, és fordítva az ember a saját hasznára alakította a falu határát. E szigorú tájba született emberi közösségben mindig élt a lelki és szellemi táplálék, a szép iránti vágy.
Római katolikus plébániája régi. Erre utal az udvarhelyi főesperesség egy 1630-ban kelt jelentése: Máréfalva habet licentiatum Petru Deák /licentiatus = házas pap/. Egy más egyházi dokumentáció szerint 1645-ben már saját temploma volt, melyet Rákóczi György alatt alapították, amint azt a régi szentegyház tornyának kövére vésett neve bizonyítja. Ez" a nem annyira templom, mint kápolna" Botos dűlőben állt. A ma is álló temploma 1772-ben épült, 1783-ban Szent Imre tiszteletére szentelték fel. Mai állapotát az 1908. évi bővítés során nyerte. Egyházi anyakönyvelése 1721-ben indult Általánosan elfogadott elv, hogy a legtöbb falusi iskola egyidős a plébániával, Máréfalván csak 1721-ből való az első írásos bizonyíték "a Máréfalvi Mesternek rendeltetett szénarétekről és szántóföldekről" szóló inventárium. 1723-ban a falusi iskola tanítója volt "Nemes Máréfalvi István Deák Uram". A hajdani római katolikus, felekezeti "iskolaház" épületét 1882-ben emelte a falu közössége. 2000-ben a helyi önkormányzat elvégezte az épület főjavítását. Az iskola főépülete állami iskolaként épült 1937-ben. 1996-ban Nyirő József, a nagy székely író nevét vette fel az iskola.
Az I. és II. világháborúban összesen 95 hősi halott vesztette életét. Emlékhellyé minősült a kert, ahol az emlékmű áll. 1997. november 9-én, a falu búcsú ünnepén leplezték le a hatalmas, faragatlan kőtömbből és melléje simuló kőkeresztből álló emlékművet.

























Az 1960-as években elkezdődött a kultúrház építése, l976-ban adták át használatba a művelődés hajlékát, ez új lendületet adott a 100 éves múltra visszatekintő műkedvelő színjátszásnak.
Az itt álló legrégebbi, 1858-ból származó faragott-festett székelykaput, a papi lak kapuját felújították, kitették rá a műemlék táblát. Felavatták a két világháborúban elesett máréfalviak emlékművét. Parkot alakítottak ki a kultúrház mellett a millecentenárium tiszteletére, 11 fenyőcsemetét ültettek, ide állították a jövendő kapumúzeum első darabját, egy 1882-ből származó kaput. Végül 2000 tavaszán, a kultúrház mellé, az óvoda épülete elé egy új kapu került. Ezt régi motívumok felhasználásával, Kovács Piroska irányításával, a Polgármesteri Hivatal anyagi támogatásával fiatal faragók faragták-festették. Kovács Piroska máréfalvi nyugalmazott tanárnak, néprajzkutatónak Europa Nostra-díjat adományoztak az örökségvédelem területén végzett elkötelezett szolgálatáért.
Kovács Piroska életművének üzenete: tovább él a kapuállító hagyomány Máréfalván. A székelykapu, mint a falu meghatározó szimbóluma ekkor került először-új jelentéssel a nyilvánosság elé. Központot kellett építeni, amely arca a falunak; központot, mely különbözővé teszi a hasonló falvak sorától; központot, ahol megállhatnak a turista buszok; központot, amelyben kiemelt helye van egy emblematikus tárgynak, a székelykapunak központot, ahonnan a falu jövőjébe látni.
























A székelykapuk és Máréfalva neve szorosan összeforrt és ismertté vált az elmúlt évtizedekben. Ez az a falu, ahol a hagyományőrzés mintájaként a faluban több mint 200 székelykapu védelméről, a kapufaragás mesterségének továbbéléséről is gondoskodnak. Kovács Piroska néprajzos jóvoltából kiadványok sora mutatja be a székelykapukat. A Tájház kapufaragó műhelyében idelátogató vendégeink is kipróbálhatják a "kapuírást" helybéli kapufaragó mester segítségével.
A vendégek ellátását a hagyományos gazdálkodásmód terményei biztosítják. A helyi ízeket a kemencében sült házi kenyér, tejföles lepény, tárkonyos leves, töltött káposzta, lecsi-pecsi, vadonnőtt gyógyfűvek teái és más inyencségek hordozzák. Az ügyeskezű asszonyok télen abroszokat, terítőket, szőnyegeket vagy székelyruhához való anyagot szőnek.
























Itt és most essék szó a székelykapu precíz fogalom meghatározásáról: nagy fedeles, kötött, többnyire díszített kapuépítmény. Viszont nem csak Székelyföldön találkozhatunk ilyen kapuépítményekkel. Csupán azért maradt fönt ezen a néven, mert Székelyföldön található a legtöbb belőlük, itt találhatóak a legdíszesebb példányok, és még mindig él a kapuállítás hagyománya. Az építmény fő jellemzője az, hogy gyakorlati rendeltetése van, szerkezeti felépítésének állandó jegyei vannak. Ezek a következők: kétosztatú, gyalogos és fogatos bejárója van, ahol a gyalogos bejáró mindig a ház felőli oldalra tevődik, a három kapulábat a szemöldökgerenda köti össze, a szerkezetet pedig a hónaljkötések merevítik. Tehát kötött szerkezet, ezért kötött kapu a neve. Galambbúgos, vagy anélküli fedélszerkezete van, csipkézett zsindellyel fedve. Kapuszárnyai deszkázottak, vagy alul deszkás, felül pedig lécezett.
Az udvarhelyszéki kapuk gazdagabb díszítésűek, mint a háromszéki, vagy csíki kapuk, ez a jegye különbözteti meg tőlük. Ezen belül még lehet oszlopos díszítésű, domború indás díszítésű és vésett virágdíszű kapu.
A legegyszerűbb kaputípus az a díszítés nélküli kötött kapu. Ennek a művészi értékét az ácsmunka adja. Szerkezetében teljesen olyan, mint a faragott székelykapu, csupán a kapu felülete nincsen mintákkal borítva. A kaputükör simán be van rakva, vagy éppen rácsozott. Hiányzik a galambdúc is. A kapura csupán az építtető nevét, és az évszámot írják föl. Ezt minden fúrni-faragni tudó gazda elkészítette saját magának. A hónaljkötésekre itt is felkerül egy nagyon egyszerű naprózsa.
A faluban a kapuk egy másik változatát képezik a részben faragott székelykapuk. Ezek szerkezeti felépítése azonos az előzővel, és felülete vésett virágdíszű mintákkal van ellátva, amit ki is festenek. Ezek egyszerűségükben is mestermunkáknak tekinthetőek.
A leggyakoriabbak a domború indás díszítésű faragott kapuk. A székelykapuk legdíszesebb és legszínesebb változatai Székelyudvarhely és Szentegyháza közti településeken találhatóak. A faluban cifra kapunak, írott kapunak vagy mintázott kapunak is mondják.







4 nap.

Haza utunkat megszakítjuk Marosvásárhelyen, helyi idegenvezető kíséretében megnézzük a várost.

A rendelkezésre álló adatok alapján az egyetlen székelyföldi "szabad királyi, kerített város" Vásárhely kialakulásának idejére csak következtetni tudunk. Székelyvásárhely a 12. század végén vagy a 13. század elején jött létre. A 1323-ból származó első írásos említése, a település latin neve Novum Forum Siculorum, új keletű vásároshelyre utal, mely vásároshely kialakulása összefüggött a marosi székelyek e részeken való letelepedésével.
A 15. század első felében Marosvásárhely még mezőváros volt és Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első bírói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak, 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte.
A városi élet csak a 18. század során kezdett kibontakozni, de igazi lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején Bernády György polgármesteri mandátuma alatt vett.

Bernády György (1864 - 1938) gyógyszerész, jogász, politikus, illetve Marosvásárhely polgármestere 1902-1912 és 1926-1929 között. Nevéhez kötődik a város egyik legnagyobb modernizációs folyamata. Az ő polgármesteri mandátuma alatt alakult ki a település belvárosát máig meghatározó arculat. Ebben az időszakban épült a magyar szecessziós építészet két legmeghatározóbb épülete, az akkori városháza, a Közigazgatási Palota és Kultúrpalota. A polgármester hatalmas infrastrukturális beruházások kezdeményezője volt, ekkor jött létre a csatorna hálózat, közvilágítás bevezetése, illetve a Maros mentén épült villanytelep. Az ő polgármestersége alatt került aszfaltozásra, illetve kövezésre a legfontosabb utak, de számos új utcát is hoztak létre. Rendkívül fontos szerepet vállalt a település oktatási, kulturális és szociális rendszerének kialakításában, illetve fejlesztésében. A 74 évesen elhunyt polgármester a református temetőben nyugszik.












A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája. Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített.
A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár "Hódolat Hungáriának" című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos (Frany von Tuck és Gustav Klimt) Pallasz Athéné áll. A bal oldali angyal kezében Marosvásárhely címerét és a jobb oldali meg Mátyás király címerét tartja.
A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írok arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond...). A második emeleti ablakok mellvédjében kőből faragott portrék vannak, melyek a magyar irodalom, tudomány és művészet nagyjait örökítik meg (köztük: Teleki Sámuelt, Bolyai Farkast, Bolyai Jánost, Mentovich Ferencet). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók.


A marosvásárhelyi Közigazgatási Palota (Maros Megyei Főispánság) épületét Bernády György polgármester kérésére építették 1905-1907 között. Eredetileg városházaként (polgármesteri hivatalként) funkcionált. Gyakran csak Cifra Palotának hívták, mivel az akkori kisvárosban szokatlan volt az ilyen impozáns épület.
A szomszédos Kultúrpalotához hasonlóan a Közigazgatási Palota is a magyar szecesszió jegyében épült, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Túlélte a román nacionalista megmozdulásokat, de a külső falon a Magyar Királyság címerét, illetve a Róth Miksa által festett ablaküvegeket, amelyek Ferenc Józsefet, Bethlen Gábort, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és II. Rákóczi Ferencet ábrázolják, eltüntették. A díszes ablaküvegek helyébe egyszerű, közönséges üvegeket tettek. 2007-ben a festett ablaküvegek előkerültek, illetve elkezdődött a restaurálásuk, amelyet a Budapesti Fővárosi Önkormányzat és a Róth Miksa Múzeum is támogat. A restaurálás után remélhetőleg visszakerülnek majd az eredeti helyükbe.
Az épület északkeleti részén van a 60 méter magas torony, amely a város majdnem minden pontjáról látható. Óráját Müller János, a harangokat Thúri Ferenc készítette. A második világháború után a toronysisak árbócára vörös csillag került, de 1982-ben visszahelyezték az eredeti rajzok alapján készült villámhárítót.
A Közigazgatási Palotában jelenleg a Maros Megyei Prefektúra és a Megyei Tanács működik.


A marosvásárhelyi gótikus Református Vártemplom a Bernády György-tér közelében álló középkori vár területén található. Nagytemplomnak is hívták 19. század környékén. A templomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templom csak 1490-ben lett kész. 1571. január 6-án itt erősítette meg János Zsigmond a tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot. 1707. április 8-án itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.
A marosvásárhelyi barátok temploma egy 18. században épült ferences kolostor szerves része volt. Az egyszerű, barokk díszítésű templom a román szocializmus rombolásának szimbólumává vált a városhoz nem messze lévő bözödújfalui templomhoz hasonlóan. A Nemzeti Színház építésekor, 1971-ben bontották le a kolostort a templommal és a benne lévő iskolával együtt. Az egyházi méltóságoknak csak hosszú tárgyalások során sikerült megmenteni a tornyot kegyeleti okokra hivatkozva, mivel a toronyból indul a kriptába vezető alagsor.










A belváros keleti részének legimpozánsabb építménye a Bolyai Farkas Líceum, illetve a Református Kollégium épülete. 1601-1602-ben Basta hadai feldúlták a vártemplomot, és ekkor költözött át a tanintézmény arra a helyre, ahol ma is áll. 1802. szeptember 27-én a kollégium birtokába került Marosvásárhely első nyomdája. Bolyai Farkas 1804 májusában megtartotta székfoglaló beszédét, ezzel megkezdődött az intézet felvirágzása. Bolyai az oktatás korszerűsítését szorgalmazta. Az ismert matematikus fia, Bolyai János is tanított itt. Az intézmény falain belül fedezte fel relativitás-elméletének alapjait. A trianoni békeszerződés után az épületet államosították. 1957-ben, az intézmény fennállásának 400. évfordulóján felvette Bolyai Farkas nevét. 2007-ben ünnepélyesen leleplezték a Református Kollégium címerét a homlokzaton. Jelenleg az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapott épületében két iskola, a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium működik.











Szintén a keleti oldalon található a Gecse Utcai Unitárius Templom, amelyet 1929-30-ban alakítottak a mostani késő szecessziós stílusra. A templomtól nem messze található a Teleki-Bolyai Könyvtár. Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, de rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét viselő Közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Teleki Sámuel halála után a Téka rendszeres gyarapodása akadozni kezdett, majdnem megszűnt. Az alapító végrendeletében gondoskodott a gyűjtemény sorsáról: hitbizományként örököseire hagyta, kötelezve őket a könyvtár továbbműködtetésére, ugyanakkor felügyeletével az erdélyi református főkonzisztóriumot bízta meg.















Érkezés haza a késő esti órákban.


Utazás: Luxus autóbusszal.
Szállás: 2, vagy 3 ágyas szobákban.
Ellátás: félpanzió, szilveszterkor vacsora, élőzene, éjfél után hidegtál, (1 üveg pezsgő + 1 üveg bor + 2 dl. pálinka)/két fő, kávé és ásványvíz térítésmentes.
Szolgáltatás: Idegenvezetés, utas kisérés.
Részvételi díj: min. 42 fő esetén 57.350.- Ft/fő, min 35 főnél 62.350.- Ft/fő

Előleg: jelentkezéskor 10.000.- Ft/ fő,
Indulás helye és ideje: Zalaegerszeg, Kovács K. tér autóbusz megálló, 2017. dec. 29. 22:00 óra
Csatlakozási lehetőség: Keszthely, Budapest Körgyűrű Anna hegyi Pihenő
Az utazásra várjuk Baráti társaságok jelentkezését!


Az utolsó sorban lévő "részletek" feliratra kattintva, az úttal kapcsolatos képeket láthatsz.



Téli túra a Plitvicei tavaknál. 2018. január 21.
Egy napos külföldi utak










Téli túra a Plitvicei tavaknál.

2018. január 21......(tartalék nap: február 17.)




Gyere velünk télen is Horvátország legszebb nemzeti parkjába, hogy felejthetetlen fehér köntösben lásd és érezd a természet nagyszerűségét és változatosságát. Mesés türkizkék színű tavak, gyönyörű befagyott vízesések, sűrű havas erdők, magas hegyek, barlangok, sziklafalak világa ez a vidék. Ezt látni kell!

A délelőtti órákban érkezünk a Plitivicei Nemzeti Parkhoz. A bejáratnál mosdók, kávézó és étterem biztosítja a felfrissülést a belépés előtt.

Időjárástól függően közlekedik a hajó a Kozjak-tó vízén. Ezért ennek függvényében alakítjuk ki túránkat, mely kb. 8-10 km hosszú lesz.

A Plitvicei-tavakat alkotó 16 tavat vízesések kötik össze. A tavak körül gyalogutakat alakítottak ki, néhol keskeny pallók vezetnek át a vízen. Ezek nagy részét be fogjuk járni, vissza a bejárthoz pedig busszal fogunk jutni.
A hajót és a buszt szabadon használhatjuk, a belépőjegyünkben benne van az ára.


A nyári köntösében már sokak által ismert Plitvicei-tavakat ezúttal téli ruhájában csodáljuk meg. Új arcát mutatja meg számunkra a nemzeti park: a behavazott pallókon sétálva járjuk körbe a vízesések ámulatba ejtő jégvilágát.
Megérkezünk a Piltvicei Nemzeti Park bejáratához. A nyári kirándulásokhoz hasonlóan, elsőként az egyik legnagyobb vízesés felé tartunk, ahol egy-két méter után lélegzetelállító kép tárul elénk. A befagyott alsó tavakra pillanthatunk, majd leereszkedve a magas vízesés fagyott jégoszlopainak csillogását csodálhatjuk meg. Ezután a folyásiránnyal szemben felfelé sétálunk az általában behavazott fapallókon. Több kisebb vízesést érintve jutunk el pihenőhelyünkhöz. Innen hosszabb erdei ösvényeken túrázunk a felső régióban lévő tavak mentén, újabb, a téli pompájukban tündöklő vízeséseket találva. Egy erdészeti úton térünk vissza a buszunkhoz.


Bármilyen évszakot is válasszunk a kiránduláshoz, mindenképpen különleges élményben lesz részünk. Tavaszi olvadáskor megduzzad a patakok vize, nyáron zöldell a táj, míg ősszel az ezerszínű természet tárul elénk.

Aki télen szánja rá magát a Plitvicei-tavak megismerésére, igazán egyedi látványra számíthat, hiszen jég borít mindent, csipkefüggönyként tárulnak elénk a vízesések. A tórendszer két részből áll, a felső és alsó csoportból. A dolomitvölgyben fekvő felső tavakat tartják a legszebbnek, míg az alsó tavak kisebbek, vizük sekélyebb. A legnagyobb tó a Kozjak, ezen hajóval tudunk kelni. A három kilométer hosszú erdős partok által határolt tó az alsó és felső tavakat köti össze. Sokan a legszebb tónak tartják a Galovac-tavat lépcsős vízeséseivel.






A parkot több bejáraton át közelíthetjük meg. A belépőjegyet gondosan meg kell őrizni, hiszen ezzel szállhatunk fel az autóbuszra, illetve a hajóra. A jegyek eltérő színűek, a park területén sétálva ezt a színt kell követnünk. Attól függően, hogy melyik bejáraton át lépünk be a parkba, először hajóval vagy busszal indulunk kirándulni, s a séta végén másik közlekedési eszköz visz vissza bennünket a kijárathoz.A túra átlagos erőnléttel könnyen teljesíthető. Menetidő: 4-5 óra.

A park 16 órakor zár. A hazaúton nem tartunk hosszabb szünetet, így javasoljuk, hogy mindenki gondoskodjon az útra ételről, mert a rövid pihenőkön nem biztos, hogy lesz lehetőség beszerezni.

A késő esti órákban érkezünk vissza Zalaegerszegre.


Több fajta kedvezménnyel kínáljuk útunkat!
Hét fő együttes foglalása esetén a 7. fő ingyenes, továbbá
ha december 30-ig befizeted a 3.000.-Ft/fő előleget, előfoglalási kedvezményben is részesülsz, mely 400.-Ft/fő.
A kedvezmények összevonhatók!





Utazás: autóbusszal.
Szolgáltatás: idegenvezetés, utas kísérés.
Részvételi díj: :9.300.-Ft/fő /min. létszám 38fő /,
Belépők: kb. 55 kuna a felnőtt, 35 kuna a gyermek.
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács Károly tér 05:00 óra
Várható visszaérkezés: 22 - 23 óra.
Csatlakozási lehetőség: Bak, Söjtör, Pusztaszentlászló, Borsfa,Letenye









2018 Norvég Fjordok
Több napos külföldi utak











Norvég fjordok hajóval.


2018. május 25 - június 03.































Hogyan jött létre a Norvég fjordok?


A mai Norvégia teljes területét egykoron vastag jégtakaró fedte. A jégmezőből idővel hatalmas gleccserek váltak le és indultak meg a tenger felé, létrehozva a páratlan szépségű tengeröblöket. A jég mozgása mély völgyeket vájt ki és amikor a jég felolvadt, ezek megteltek tengervízzel és kialakultak Norvégia híres fjordjai. Az így létrejött völgyek nem V alakúak, hanem U formát mintáznak, így mély merülésű tengerjáró hajók is biztonságosan felhajózhatnak a fjordba.













































Ebbe a nem mindennapi világba hívunk benneteket, melyet megnézünk a tenger felől egy óriáshajó fedélzetéről, a hegyek perspektívájából és a hegyek tövében lévő települések tengerpartjairól. Egy szóval fókuszban a Norvég fjordok.


Mielőtt rátérnénk a részletekre pillantsunk be az itt élő népek életébe, történetébe.

Kihez látogatunk valójában?

Egykor két ősi kultúra illetve populáció élt a mai Norvégia területén. A vikingek (kalózok és harcosok, de a kereskedők, felfedezők és a gyarmatosítók is) uralták az északi sarkkőrig terjedő területeket, azon túl a számik (bennszülött) népcsoport élt.

A szorosan vett viking kor kezdete pontosan meghatározható: az első nagy visszhangot verő támadás a lindisfarne-i kolostor ellen 793. június 8-án. A végét már nem lehet egy adott eseményhez kötni, de nagyjából egybeesett a kereszténység felvételének lezárásával a 11. század végén. E két időpont között a viking harcosok rettegésben tartották egész Nyugat- és Dél-Európát, meghódították Anglia és Írország nagy részét, Normandiát a mai Franciaország területén, nagy szerepet játszottak az első orosz államalakulat, a Kijevi Rusz létrehozásában. A nagy kelet-európai folyamokon eljutottak a Fekete- és a Kaszpi-tengerre, kereskedtek Bizánccal, Perzsiával. Felfedezték és benépesítették Izlandot, amelynek ők adtak nevet, csakúgy mint Grönlandnak, ahol több száz évig álltak fenn településeik. Eljutottak Észak-Amerikába is (Vinland), de ott nem tudtak tartósan megtelepedni.

A számik (lappok) Lappföldön (Észak-Európa) élnek. A jégkorszak beköszönte előtt, még jóval délebbre laktak, északra vándorlásukban nem csak a vad rénszarvasok követése játszott szerepet, hanem egyes népek mint a norvégok, finnek és a svédek terjeszkedése késztette őket, hogy elhagyják addigi területüket. A lappok soha nem alkottak önálló államot, ma is négy ország területén él az összesen kb. 80.000 számi. Norvégiában élnek a legtöbben (50.000) Svédországban (20.000), Finnországban (6.000) és Oroszországban (2.000) a legkevesebben. Nyelvüket, ami 9 külön nyelvjárásra osztható, a viszontagságos történelmük és a hatalmas távolságok miatt már csak 35%-uk beszéli.
Külső elnevezésük (lapp), először a XII. században a svéd nyelvben jelenik meg, ekkor tájt tértek át a rénszarvastartásra, de csak 500 éve vált jelentőssé gazdaságukban.



És most nézzük a részleteket.



Koppenhága Dánia fővárosa és 1 230 728 lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa. Sjelland és Amager szigetén fekszik.
Az először a 11. században említett település a 15. század elején lett Dánia fővárosa. A 17. században, IV. Keresztély dán király uralkodása alatt jelentős regionális központtá fejlődött. Az Oresund híd elkészülte (2000) után Koppenhága az egyre erőteljesebben integrálódó Oresund régió központjává vált.

Koppenhága számos nemzetközi felmérés és rangsor alapján fontos kulturális, üzleti, média és tudományos központ. A legfontosabb gazdasági szektorok az élettudományok, az információs technológia a szállítás és a kutatás-fejlesztés játszik jelentős szerepet a város gazdaságában. Stratégiai elhelyezkedése és kiváló infrastruktúrája - többek között Skandinávia legforgalmasabb repülőtere, amely a városközponttól vasúton 14 perc alatt elérhető - regionális központtá, regionális konferenciák kedvelt helyszínévé tette. Több különböző felmérés is a legmagasabb életminőséget kínáló városok közé sorolta. A világ egyik leg környezet barátabb városának is tartják. A belső kikötőben olyan tiszta a víz, hogy úszni lehet benne, a lakosok 35%-a pedig kerékpárral jár munkába, naponta összesen 1,2 millió kilométert tekerve.


Koppenhága látnivalói gyalogosan is felfedezhetők. Hans Christian Andersen meséje ihlette a szobrászt a "Kis hableány" szobor elkészítésére: a hableány minden reggel és este a felszínre úszott, kiült a szikára és sóvárogva bámult a part felé, abban a reményben, hátha egy pillantást vethet szeretett hercegére. Mivel a kor híres balerinája, Ellen Price nem vállalta a meztelen modellkedést, így a szobrász a feleségét, Eline Eriksent formázta meg, s tette ekként örök életűvé. Készült belőle balett, több rajzfilm (köztük egy Disney-feldolgozás) és 1913. augusztus 23-án a koppenhágai kikötőben felavatták a szobrát. A szobrot a dán sörgyáros, Carl Jacobsen ajándékozta 1913-ban Koppenhága városának.




A Nyhavn népszerű hely kedves házakkal egy kikötőöböl körül.
Különösen nyáron tökéletes egy hosszú nap befejezésére. Vacsorázz egy hangulatos étteremben, vagy mint a helyiek, végy egy sört a közeli boltban, és bámészkodva lógasd a lábad a rakparton. Nyhavn eredetileg egy forgalmas kereskedelmi kikötő volt, hatalmas hajóforgalommal, részeg matrózokkal és tolakodóan vidám örömlányokkal, s persze kocsmákkal. Napjainkban gyönyörűen felújított házak és ízléses éttermek uralják a régi kikötőt. Mindenki élvezi a nyugodt légkört. Andersen a 20. számú házban élt, itt írta például a Borsószem királykisasszony című mesét is.



A Stroget egy bevásárló negyed a város szívében, Európa egyik leghosszabb sétáló utcájával, ahol rengeteg üzlet, olcsóbb áruházak és drága márkaboltok sorakoznak. Több mint egy kilométer hosszú, a Városház térről indul. A nagy nemzetközi márkák, mint a Prada, Max Mara, Louis Vuitton, Mulberry, Hermes és Boss üzleteit az utca végén találod. A Stroget népszerű törzshelye a város utcai előadóművészeinek, az Amagertorv tér az akrobaták, a varázslók és zenészek kedvence.



A Tivoli a világ második legrégebbi vidámparkja és Koppenhága leghíresebb látnivalója. Teli vad attrakciókkal, zöld oázisokkal, ínyenc éttermekkel, rock koncertekkel és rendszeres a tűzijáték is.

A Koppenhágai Operaház Dánia nemzeti operaháza. Koppenhága központjában, a Holmen néven ismert szigetek egyikén található. A 2004-ben átadott épület a világ legmodernebb operaházai közé tartozik. Építési költségei is a legmagasabbak közé tartoznak, 441 millió dollárt tettek ki.


Christiania Koppenhága szabad, területen kívüliséget élvező területe, egyben Dánia egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága. Ellentmondásos világ, hajdan durva és drogos, a törvényekre fittyet hányó, a várostól elhatárolt terület volt, ma már békésebb. (Ezren lakják és évente 500 ezren látogatják.)
1971-ben alapították, amikor egy csoport fiatal lyukat vágott a Bedmandsgade, az egykori katonai laktanya kerítésén, és beköltözött. Napjainkban még laknak itt néhányan az eredeti telepesek közül is. Christiania egy a kollektíva által vezérelt, pénzügyileg önálló kommuna, és a 70-es évek hangulata jellemzi. Találsz itt öko-éttermeket, műhelyeket, galériákat, és sok zenei és kulturális rendezvény is itt kap teret.





















Aki belép a területre, csak a belső szabályok szerint viselkedhet. Nem fotózhat, nem hangoskodhat, nem futkározhat és nem mobilozhat. A főbejáratnál található egy tábla, amely felsorolja a szabályokat, ezeket tanácsos megfogadni. Vezetett túrákon is részt vehetsz, talán így a legjobb, hiszen maguk a telepesek mutatják be ezt a speciális területet.

Margit királynő lakhelyén, az Amalienborgnál pontban déli 12 órakor zajlik az őrségváltás parádéja. Az őrök a szemkontaktust sem kerülik, mosolyognak és rövid válaszokra is rávehetők.

A koronát és a királyi kincseket a Rosenborg-kastély pincéjében őrzik.























A főváros ékessége a Radhaus, vagyis a városháza, üvegtetős belső udvara kiállításoknak és nagyszabású rendezvényeknek ad otthont. A városháza híres világórája mutatja az idő(ket), jelzi a napkelte és a napnyugta idejét, és naptárként is szolgál. A városháza 106 méter magas tornyából szédítően szép a panoráma.



A város másik nevezetes tornya a Rundetarnt, a Kerek torony - a legfelső szintre, lépcsők helyett, egy 209 méter hosszú, elég széles, csigavonalas út vezet. Mondják, Nagy Péter cár koppenhágai látogatása idején négylovas hintóval hajtott fel a 36 méter magas toronyba.


Kornborg vára Koppenhágától északra, Helsingorban áll Európa egyik legszebb, de mindenképpen leghíresebb reneszánsz kastélya, ahol Hamlet apjának szelleme kísért. A kastélyt Shakespeare Hamlet című drámája tette világhírűvé, nyaranta az udvari szabadtéri színpadon idézik a nagyérdeműnek a titokzatos történetet.

Kronborg egyszerre elegáns kastély és monumentális katonai erődítmény bástyákkal. A várat csak a hajóról fogjuk látni.











A Geiranger-fjord a Világörökség részét képezi, 2005-ben vették fel a listára. A fjord fentről nézve egy nagy, 16 km hosszú S betű alakú folyóra emlékeztet, mélysége néhol eléri a 250 métert.
Az egyik legérdekesebb látnivaló a "Hét nővér" vízesése, ahol a szó szoros értelmében hét külön ágon zubog alá szabadesésben a víz, néhol 250 méter magasról. Szerencsénk van, most májusban - a hóolvadásnak köszönhetően - nagyon bővizű a vízesés, meg lehet különböztetni a hét különálló zuhatagot.
Nos, ennyi szépség nem létezhet mesék nélkül: a hét nővéreknek volt egy kitartó hódolója, az "Udvarló" , akit a szép nővérek lépten-nyomon kikosaraztak. A legény bánatában a borosüveg után nyúlt, bánatát alkoholba fojtva, őt jelképezi a szemközti sziklafalról alázuhogó vízesés, szépen formázva a borospalackot.

Geirangerben 3 órás autóbuszos fakultatív kirándulást ajánlunk a Geiranger fjord körüli hegyekben, majd ugyancsak fakultatív riiboot (gyorshajó) kirándulásra hívunk benneteket a Hét Nővér vízeséshez.
Mint látni fogjátok Geiranger kikötőjében nem mindig tud kikötni a Cruiser - vízállás, szél viszonyok miatt - ilyenkor a cruiser mentőcsónakjainak segítségével érjük el a partot. Busszal 11 hajtűkanyarral a fjord feletti Sas kilatóhoz (Ornesvingen-eagle Road) utazunk, innen látható, hogy nem véletlenül lett a világörökség része a Geiranger fjord.


Jó időben a Hét Nővér vízesés is látható, fotózást követően tovább indulunk. Úti célunk a településtől délre magasodó Flydalsjuvet kilátó, majd tovább 3 méteres hófalak között utazva a Djupvatnet gleccsertóig. Egész más jellegű a táj, mint a fjordok világa, jöhet egy kis hógolyózás, fotózás. Visszaútban kiszállunk az autóbuszból a Norwegien Fjord Center-nél. Mintha több száz évet visszautaznánk az időben, a fjord népének életével és munkájával ismertet meg bennünket az egyedülállóan gazdag kiállítás.


Majd a Fossenvardring vízesések mellett kiépített sétaúton vissza megyünk az autóbuszhoz. Közben érdemes visszapillantani és fotózni a vízesések sorozatát a hegytetőtől a cipőnk orráig. Kikötőben újabb fakultatív lehetőség kínálunk. Riibootokkal (gyors hajókkal) hajózás a Geiranger fjordban a "Hét Nővér" vízesésig. Vízhatlan ruhát kapunk, a riiboot hasítja a vizet és a Hét Nővér szórja a permetet. Víz alattunk, víz a fejünk felett és víz a ........., szóval ott, de ezt senki sem bánja, a látvány kárpótól mindenért.
































Flaam az Aurlandsfjord partján fekszik, idegenforgalmi szakemberek mondják miszerint, ez az egyik legszebb fjord. 4 órás fakultatív autóbuszos kirándulást kínálunk, amely érinti a Aurlandsfjord és a Naeroyfjord partját. Letérünk a hegyek ölelésében megbúvó kis faluba, Undredalba. Garantáltan fantasztikus élmény lesz. A fjordokat elhagyva a Hyllandsvatnet folyó által vágott völgyben folytatjuk utunkat Tvindefossenig, itt található Norvégia legnagyobb vízesése. Az óriási mennyiségű, több lépcsőben lezúduló víz "méltóságteljesen szétterpeszkedik" az egyes lépcsőfokokon, aztán alázúdul, hogy a következő lépcsőt még jobban beterítse. A látvány pazar, a levegőben pára úszik, de nem zavarja az élményt, hiszen a szem is elfárad míg végig tekint az áradaton.



A jobboldali kép a Tvindefossen-i vízesést mutatja. A baloldali képen az Aurlandsfjordban horgonyzó cruisert látható.















Visszaútban a kikötő fele megpihenünk a Hotel Stalheim-nél, megkóstoljuk a speciális stalmeim-i vendéglátást, kávé süteménnyel. (kávé helyett lehet teát választani)
A frissítő után 11 hajtűkanyarral leereszkedünk a Stalheimskleiva szerpentinen, közben megállunk egy fotószünet erejéig a Stalheimfossen vízesésnél. Ereszkedés közben a panoráma fantasztikus, a Hyllandsvatnet folyó völgyére látunk rá. Leérve 40 perces sétára invitálunk a Sivlefossen vízeséshez. Visszaútban a folyóvölgy elképesztő, nem tudtunk megtenni 100 métert úgy, hogy vízeséssel ne találkoznánk.


A négy kép Undredal falut kikötőjét és a fjordot reggeli fényben mutatja. Vendégeink fotózás közben láthatóak.


































































Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként említik.
Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.
Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi, az esernyők városának mondják, évente átlagosan 213 nap esik csapadék.
Néhány forrás úgy szól róla "A világ egyik legszebb helye, tele van történelemmel és hagyománnyal."










Bryggen vagy Tyskebryggen Bergen régi rakpartja, a Hanza virágkorából származó kereskedelmi épületek sora a bergeni kikötő keleti partja mentén. Olyan érzésünk támad, mintha egy időutazáson vennénk részt, vagy egy filmforgatásba pottyantunk volna. A régi faházak, a macskaköves utcák, a romantikus kis üzletek és kávézók mind különleges és utánozhatatlan skandináv hangulatot árasztanak. Az egykori rakparton helyezkednek el, a ma már Világörökség részét képező színes faházak. Az régi kereskedőváros fontos pont volt az északi hajózásban. Rengeteg halat importáltak Európa délebbi pontjaira. A városban többnyire fából készülnek a házak és színesre festik őket.
Az épületegyüttes emlékeztet a város fontos szerepére, melyet a 14-16. században töltött be a hanza kereskedelmi szövetségben.1979 óta a világörökség része.
Érdemes felülni a függővasútra, a "Floibanen"-re, ha Bergenben járunk. A 320 méteren fekvő Floyen-hegyről csodálatos kilátás nyílik az egész városra. Az út csak 5-8 perc.
Bergen egyik legfontosabb jelképe a Fantoft fatemplom. 1150-ben épült, de sajnos 1992-ben egy gyújtogatás áldozatává vált. Szerencsére gyönyörűen felújították.
A halpiactól indulva sétáljunk végig egészen a Bergenhus erődig, mely a XII. századból maradt fenn. Tetejéről pazar kilátás nyílik.
Az éttermek mellet, mindenképp látogassunk a halpiacra, ahol furcsaságokat is találhatunk. Nagyon érdekes megfigyelni, miből csemegéznek a helyiek. (halkan megmondom,hogy bálnahús)





























Ajánlatunk!



Utazzon el velünk az MSC Fantasia Cruiser fedélzetén a fenti program keretén belül 2018. május 25 - június 03.
Az alábbi térkép és táblázat segítségével áttekintheti az útvonalat és az idő beosztását.












Az MSC Preziosa , az olasz elegancia, szenvedély és stílus megtestesítője. Egy rendkivül környezetbarát hajó. Ez a hajó nem egyszerűen az álomút helyszíne, hanem egy felfedezésre váró csoda. 2013. márciusában adták át a hajóstársaságnak. Az MSC Preziosa fedélzetén első osztályú szórakozási lehetőségek közül választhat, mint a látványos színházi előadás, kaszinó, a panorámás diszkó, vagy a high-tech ?virtuális világ?. A szórakozási lehetőségeken túl a vámmentes vásárlást biztosító boltok széles választékát találhatja a fedélzeten.
A gyermekek nagy kedvence a vízi kalandpark és játszótér. Felejthetetlen élményt ad a Doremi Castle, az aquapark a szökőkutakkal, vízágyúkkal és egyéb vízi játékokkal.
Próbája ki a wellness kezeléseket, és az Aurea spa szolgáltatásait, a bar menüvel, amely a gyümölcsök széles választékát is kínálja.



Az út irány ára:



Ajánlatunk az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:

- Autóbuszos személyszállítás a kikötőbe (Kiel) és vissza (Zalaegerszegre).
- Odaúton egy éjszaka tranzitszállás Berlin közelében.
- Utazás a fenti program keretén belül hajóval 8 nap, 7 éjszaka.
- A hajó fent felsorolt szolgáltatásai - néhány kivételtől eltekintve - térítésmentes.
- Teljes ellátás.
- A reggelihez tartozó italfogyasztás térítésmentes (hosszúkávé, tea, dzsúz).
- Az utazás teljes időtartamára magyar nyelvű tolmács szolgáltatás.
- A fenti programokon magyar nyelvű idegenvezetés.






A feltüntetett árak tartalmazzák:

- autóbusszal a kikötőbe (Kiel) és onnan hazautazás költségeit (Zalaegerszeg),
- odaúton egy éjszaka tranzitszállás Berlin közelében,
- a kikötői illetéket,
- hajóval történő utazást (8 nap, 7 éjszaka),
- teljes ellátást (reggeli + reggeli italok (kávé, tea, víz, üdítő italok), ebéd és vacsora),
- korlátozott italfogyasztást,
- sport és szórakoztató létesítmények használatát,
- magyar nyelvű utas kísérés és tolmács szolgáltatás költségeit az út teljes időtartama alatt.
- magyar nyelvű idegenvezetést az Adria Tours fakultatív programjaira.





A feltüntetett árak nem tartalmazzák:

- kötelező borravalót (várható összege 10 Euró/Fő/éj),
- a belépőjegyek árát az egyes programoknál,
- a kikötő és a program helyszíne közti utazás költségét,
- a biztosítási díjakat (stornó- és BBP. biztosítás).






Útlevél szükséges, mely a visszaérkezéstől számított hat hónapon belül nem jár le.





2017. november 10-ig várjuk vendégeink jelentkezését az Adria Tours Zalaegerszegi Irodájában.

- Személyesen Zalaegerszeg, Kossuth út 52/a, első emelet 3.
- E-mailben zalaegerszeg@adriatours.hu

A jelentkezéshez szükség van a jelentkező nevére, telefonszámára és e-mail címére.





Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.

625,330 látogató

Powered by PHP-Fusion copyright © 2003-2006 by Nick Jones.
Released as free software under the terms of the GNU/GPL license.