Főoldal / Utazási ajánlatok · Utazási kategóriák · Hasznos Információk · Kapcsolat · Galéria · Keresés · Link beküldése · Kép beküldése 2018.04.25
Navigáció
Főoldal / Utazási ajánlatok
Utazási kategóriák
Hasznos Információk
Kapcsolat
Galéria
Keresés
Link beküldése
Kép beküldése
Üdvözlet
Üdvözöljük cégünk honlapján!


Autobuszaink


Szolgáltatásaink
  • Belföldi és nemzetközi autóbuszos személyszállítás, segítünk a tervezésben és megvalósítjuk elgondolásait.
  • Vállaljuk dolgozóinak szállítását, megtervezzük az Ön számára legkedvezőbb menetvonalakat és eljutási időket.
  • Vállaljuk iskolajáratok megtervezését és lebonyolítását.
  • Segítünk megtervezni és lebonyolítjuk munkahelyi közösségek autóbuszos kirándulását.
  • Sportegyesületek, nyugdíjas klubok, zarándok csoportok személyszállítása.
  • Esküvők, családi ünnepségek, baráti összejövetelek személyszállításának lebonyolítása.
  • Autóbuszaink kapacitásának széles skálájával állunk rendelkezésére (20 fős, 30 fős, 47 fős, 51 fős).
Kérje részletes árajánlatunkat!

Rólunk
Autóbusz eladás és vásárlás (Buses for sale)

Továbbiakban azokat az utakat ismertetjük, melyeknek személyszállításával cégünket bízták meg.

Látni szeretnéd ajánlatainkat? Jelentkezz be!
Még nincs azonosítód? Regisztrálj a honlapon.
Kínálatunkat csak regisztrált tagjaink láthatják.
Bosznia - Hercegovina.......2018. április 21 - 24.
Több napos külföldi utak








Bosznia - Hercegovina.......2018. április 21 - 24.


A program rövid leírása:........Idegenvezetőnk kíséretében Sarajevóval ismerkedünk. A város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Óvárosának történelmi központja a Baščaršija. Megnevezése a török nyelvből ered, jelentése bazár vagy piac. A bazár utcái különböző mesterségeknek van felszentelve, így ötvösök, fazekasok, lakatosok, kelmeárusok kaptak helyet benne. Török bazár, nekünk mindig élmény, természetesen vásárlásra is adódik lehetőség........Radimlja ősi temetőjének a megtekintését ajánljuk, úgy is fogalmazhatnánk, hogy vissza a bosnyákok őseihez. Eretnekeknek bélyegzett bogumilok hatalmas sírköveiből, a steccik-ből álló temetőt látunk. A sírkövek véseteivel mutatták be azt a személyt, akinek a kővel emléket állítottak. Török balkáni terjeszkedésének eredményeként iszlamizálódó bogumil és kathar népcsoport révén született meg az új délszláv nép: a bosnyákok.........Pocitelj-ben a középkor óta mintha megállt volna az idő, ma is úgy néz ki, mint pár száz évvel ezelőtt. 1465-ben Mátyás király birtokába került városban elkezdődött a városfalak és a védművek megerősítése. Sajnos 1471 késő nyarán, az összes erőfeszítés ellenére, az erősség török kézre került. A törökök lassanként keleties jellegű várost alakítottak ki, fürdőt (hamam), mecsetet és egyéb épületeket emeltek. A háromszáz éves megszállás eredményeként kialakult török kori várost látunk........Bosnia-Hercegovina legszebb természeti látványosságához invitáljuk, a Kravica vízeséshez. 30 méter magasságból lezúduló és 120 méter szélességig kiterjedő vízesések sorozata és az általa alkotott tó páratlan látvány........ Medugorje Dél-Európa legismertebb és leglátogatottabb Mária kegyhelye, a keresztény és az iszlám kultúra találkozási vonalán található. 1981. június 24-én bekövetkezett események Medjugorjét az egész világon ismert zarándok hellyé tették. Jöjj, hallgass, figyelj, tanulj szavakkal invitálunk........A Blagaj-i erőd (Stjepan grad) történelmi helyszín. Az erőd Hercegovina uralkodóinak székhelye volt. Blagaj Bektasi Tekija ( tekija=dervish kolostor) Nemzeti Emlékhely, mára múzeumként működik. Az iszlám bektasi rendje egy szúfi szerzetesről kapta a nevét Hadzsi Bektasi Veli-ről. Bektasi rend kolostorai egyszerre szolgáltak iskolaként, szálláshelyként és mivel gazdálkodtak is, gazdasági épületként. Dervish kolostor a hegy tövében fakadó Buna forrása felett a szikla oldalhoz simuló épület. Fölötte hatalmas sziklatömeg tornyosul, egyszerre védelmező és félelmetes. Erre a nem mindennapi helyszínre invitáljuk. Az élmény páratlan, mind természeti, mind ember alkotta értékek vonatkozásában........A mostari Öreg híd építését 1557-ben rendelte el I. Szulejmán szultán és 1567-re készült el a kor legnagyobb egynyílású kőhídjaként, amely kb. 25 méter magasan ível át a Neretva felett. A boltíves alakú hid, terveit egy török építész, Hajrudin készítette 1565-ben. Az Öreg híd idővel a város jelképévé vált, mára az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. A híres építményt Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette, "Római híd Mostarban" címmel.



1. nap: Rövid pihenőkkel a bosnyák fővárosig utazunk, majd idegenvezetőnk kíséretében megnézzük a várost. Szarajevó (törökül Saraybosna, mely névből a "saray" tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa. A Dinári-hegységben, a Miljacka-folyó két partján fekszik. Lakosságát elővárosaival együtt 400 ezer főre becsülik. Túlnyomóan bosnyákok, ezenkívül szerbek és horvátok lakják.
Szarajevó a fővárosa az ország két ún. entitásának, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak és a Boszniai Szerb Köztársaságnak is.
























Az oszmán hódítók alapította város az újkor hajnalán Európa legfejlettebb városai közé számított.
Az osztrák-magyar korszak kapcsolta be az európai kulturális vérkeringésbe.
A jugoszláv állam időszakában már téli olimpia házigazdája is volt.
Szarajevó nevével több fontos történelmi esemény is összeforrt.
1914-ben itt lett merénylet áldozata Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös, ami ürügyül szolgált az első világháború kirobbantásához.
De a szarajevóiak élték át a boszniai háború (1992-1995) alatt a modern kori történelem egyik leghosszabb, több mint három éven át tartó ostromát is.
A város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Az útikönyvek szerint Szarajevó a világ egyetlen városa, ahol néhány száz méteren belül katolikus és ortodox templom, mecset és zsinagóga is található.






























Szarajevót az építészeti irányzatok teljes kavalkádja jellemzi. Egymást váltják az Osztrák-Magyar Monarchia uralma idején emelt, jellegzetesen közép-európai épületek, aztán a két világháború között épült, modern stílusú lakóházak, a szocialista Jugoszlávia dicsőségét hirdető, ormótlan toronyházak és ha eddig nem volt elég tarka a kép, délszláv város lévén számos minaret és az óváros török jellegű bazársora színesíti a palettát.
Idegenvezetőnk segítségével az óvárosi negyedben kezdjük az ismerkedést Sarajevóval. Óvárosának történelmi központja a Baščaršija. A Baščaršija megnevezés a török nyelvből ered, jelentése bazár vagy piac. A bazár utcái különböző mesterségeknek van felszentelve, így ötvösök, fazekasok, lakatosok, kelmeárusok kaptak helyet benne. Kiemelkedő látványosság az utcában a Baščaršija-dzsámi, a Sebilj-téri Szarajevó-kút, melynek vizéből ha iszik a látogató visszatér a városba, valamint Európa egyik legnagyobb mecsete, a Gazi Husrev bég dzsámi. Itt a város legegzotikusabb és legkeletiesebb arcát mutatja meg. Rézedényből töltött, törökösen főzött kávét iszogató és vízipipázó férfiakat láthatunk, helyi nők közül sokan viselnek fejkendőt, férfiakat látunk fezben (piros muszlim fejfedő).
Latin-híd melletti múzeum falán szerény emléktábla őrzi a helyet, ahol Gavrilo Princip (szerb nacionalista) 1914. június 28-án meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, ezzel hozzájárulva az I. világháború kitöréséhez. A hídfőnél lévő sarkon - pontosan ahol a merénylet történt - múzeumot rendeztek a tragédia emlékére.
























A városban tett sétát követően szállásunkon vacsora pihenés.


2. nap: Utazás Radimlja-ig, fakultatív programként ajánljuk Radimlja ősi temetőjének a megtekintését. Eretnekeknek bélyegzett bogumilok hatalmas sírköveiből, a steccik-ből álló temetőt látunk.
A bogumilok egyértelműen elutasítják az Ortodox Egyház alaptanításainak vélt néhány tanát. Így például elutasították a Jézus isteni születésének tanát, tagadták a Fiúnak az Atyával és a Szentlélekkel való személyes egységét, elvetették a szentségeket és ünnepségeket a mindenféle Mária tisztelettel és az "Isten Anyja" címmel együtt. A Jézus által véghezvitt csodákat kizárólagosan lelkileg, szimbolikusan értelmezték, és ezzel összefüggően számukra az Anyaszentegyház egy lelki közösség volt, melyben mindenkinek egyenlő része van. A bogumilok megtagadták a gyermekkeresztséget és nem olaj-, vagy víz általi, hanem öntagadás, imádságok és éneklések általi lelki átalakulásnak tartották keresztelési szertartásaikat, és csakis azokat a felnőtt férfiakat és nőket keresztelték meg, akik bizonyítottan is felfogták e szertartások lelki jelentőségét. Istentiszteleteiket nem imaházakban, vagy templomokban, hanem kizárólag magánházaknál tartották nagy egyszerűségben. A házasságot nem tekintették szentségnek és nem tartottak böjtöket. Rendelkezéseiket a gyülekezetükben közösen hozták, s a gyülekezetet tekintették "választott"-nak ahol minden tag elérhette a krisztusi tökéletességet és maga is Krisztussá válhatott. A bogumilok azt is tanították, hogy Jézus - a többi prófétához hasonlóan - csak a kegyelem által lett az Isten Fia és hogy az úrvacsora kenyere és bora nem anyagilag válik testté és vérré, valamint, hogy az utolsó ítéletet nem Jézus fogja tartani, hanem maga az Isten. Ezek mellett a szentképeket és a keresztet bálványoknak, a szentek és kegytárgyak tiszteletét pedig bálványimádásnak tartották.
A 14-15. században készített sírköveket tehetősebb emberek halálakor készítették. Több tízezer van belőlük az ország különböző részein.
Némelyiken csak egy alak, másikon hosszú történet olvasható ki az egykor kőbe vésett "képregényből". Sűrűn szerepelnek a vadászatokról, különböző versenyről szóló jelenetek, visszatérő motívum az életfa rajza, de láthatunk több "csodaszarvast" is. Különböző motívumokkal, sőt egész képregények véseteivel mutatták be azt a személyt, akinek a kővel emléket állítottak. Vélhetően a legnagyobb nekropola, azaz bogumil temető itt található, Radimlja-ban. A kora mintegy ezer év.
A Magyar Királyok a pápa kérésére több alkalommal hadjáratot indítottak a bogumilok ellen, de a 15. században a törökök térnyerésével ezek megszűntek. A hajdani eretnekek tömegével tértek át a muszlim vallásra, ezzel szemben az ortodox és katolikus lakosság megőrizte hitét. Az iszlamizálódó bogumil és kathar eretnekek révén született meg az új délszláv nép: a bosnyákok.




Pocitelj (forrás Győrffy Árpád)

A falutól délnyugatra, Vuksani településrész felett emelkedő magaslaton romok láthatók, Počitelj (más néven Vuksan) középkori várának romjai. Počitelj vára a középkori Lika vármegye egyik legjelentősebb erőssége volt. A középkor óta mintha megállt volna az idő, mondják a turisztikai könyvek. Pocitelj ma is úgy néz ki, mint pár száz évvel ezelőtt.
Hajdan itt volt a kapu a dubrovniki köztársaság és Bosznia között. Itt szedték a vámot a tenger felé igyekvőktől, és a Velence felé szárazföldön menőktől is.
Ismert, hogy IV. Béla magyar király 1263-ban itt tanácskozott a Mogorović nembeli Petar Tolimirović likai ispánnal. Ekkor említik először "Pochitel" alakban. A név a latin "citattell" (fellegvár) horvátosodott változatából (čitelj) származhat, melyhez az alatt jelentésű "pod" elöljárószó járult. A vár a 13. század végére épült fel. Alatta fejlődött ki egy nagyobb előváros, ahol kereskedők és kézművesek éltek, míg a várjobbágyok és szolgálónépek a közeli falvakban épített házakban laktak.





A hegy tetején ma már csak romjaiban látható erődítmény valamikor azt a célt szolgálta volna, hogy a törököt megállítsa. 1465-ben Mátyás király birtokába került városban, a raguzaiakkal és a pápával összefogva elkezdődött a városfalak és a védművek megerősítése, stratégiai védelmi központtá fejlesztése. Sajnos 1471 késő nyarán, az összes erőfeszítés ellenére, az erősség török kézre került. A törökök lassanként keleties jellegű várost alakítottak ki, fürdőt (hamam), mecsetet és egyéb épületeket emeltek. A későbbi évszázadokban jelentősége egyre csökkent, a népessége megfogyatkozott. Manapság még mindig lakott településen, kézművesek élnek, akik a falu utcácskáin árulják portékájukat. Az 1992-95-ös háború előtt a falu afféle művésztelepként működött, s az ország egyik legfelkapottabb kirándulóhelye volt. A háború azonban súlyos pusztítást hozott. Az 1560-as években épült Ali pasa dzsámi kupoláját szétlőtték, a minaretet pedig teljesen lerombolták.









Mára a minaret és a dzsámi helyreállításával is végeztek. A kicsit lejjebb található 17. században épült medresz-ben (vallástudomány körébe tartozó tanulmányoknak szolgáló magasabb iskola) ma étterem működik.

Fekvése a természetes karsztamfiteátrumnak köszönhetően egyedülálló. Érdemes a kis utcákon barangolnunk és felmenni az északi és a déli oldalon álló tornyokba is a kilátás miatt. Az alattunk kanyargó Neretva pedig gyönyörű hátteret ad az ódon városkának.

Idegenvezetőnk kíséretében megnézzük az Ali pasa mecsetet, a Sisman-Ibrahim pasa mecsetet és a Gavran Kapetanovic házat. Felsétálunk a város feletti dombon épült Sahat-kula óratoronyhoz, mely otthont adott a katonaságnak a Neretva-völgy felől érkező támadásokkal szemben.







Bosznia-Hercegovina természeti kincse a Kravica-vízesés. 900 méter magasan járunk. A Trebizat folyó hosszan tekereg a hegyek között, füge- és szőlő ültetvények szomszédságában, míg egy mészkő akadályba nem ütközik. Itt szétterülve több helyen áttöri a mészkőgátat. A lezúduló víztömeg az évszázadok alatt egy medencét vájt ki, ezzel létrehozva a tavat. Így alakult ki a ma látható, 30 méter magasságból lezúduló és 120 méter szélességig kiterjedő vízesések sorozata.
















Főútról letérve semmi sem utal arra, hogy Bosznia legjelentősebb természeti látványosságától csak egy rövid séta választ el.
Aztán ahogy haladunk beljebb a sétaúton egyre erősebb lesz a morajlás, majd meglátjuk a patakot, aztán a tavat, végül a vízesést. A látvány kárpótol a fáradtságért.
Fapallók vezetnek át a tavon. Megpróbálkozhatunk a fürdéssel, de készülni kell rá, hogy a legnagyobb nyári melegben is csak 15-16 C fokos a vize.














Mai napunk utolsó állomása Hercegovina - többségében horvátok által lakott - területén fekvő Medugorje .
A város Dél-Európa legismertebb és leglátogatottabb Mária kegyhelye, a keresztény és az iszlám kultúra találkozási vonalán található. A megragadóan szép, hegyes, köves-homokos, szegény vidék szétszórt házakból álló településén szőlő- és dohánytermesztésből tartották fenn magukat az ottani lakosok. 1981. június 24-ig Medjugorje egy ismeretlen kis falu volt, ekkor történt, hogy hat gyermeknek (két fiúnak és négy lánynak) - a gyermekek elmondása szerint - megjelent Szűz Mária egy, a faluhoz közeli hegyen. A Mária jelenések azóta is folytatódnak, noha a látnokok közben felnőttek. Az ott bekövetkezett események időközben Medjugorjét az egész világon ismert zarándok hellyé tették. A látnokok - elmondásuk szerint - egyénenként más-más időzítéssel üzeneteket fogadnak Máriától, amelyeket rendszeresen nyilvánosságra hoznak. Idegenvezetőnk kíséretében ismerkedünk a Szent Jakab templommal és Megugorjével, a zarándok hellyel. Mostari szállásunkra utazunk, jól fog esni a vacsora és pihenés.




3. nap:
Meglátogatjuk Hercegovina történelmi helyeit, megismerjük a hercegség múltját. Programunkat a Blagaj-i Bektási Dervisek kolostorában kezdjük, majd megnézzük Hercegovina legszebb - török korból fennmaradt - polgári házkomplexumát, a Velagic házat. Végül Blagaj-ban idegenvezetőnk kíséretében teszünk egy sétát. Szabadidő következik a városban, vagy választható alternatív programként a Stjepan grad erőd.

A Blagaj-i erőd (Stjepan grad) történelmi helyszín. Már az illírek és a rómaiak is erődítményt építettek a falu fölé magasodó Hum-hegyre. A 12 - 14 méter magas falak a meredek sziklákra épültek rá. Történelmi források gyakran utalnak a középkori erősségre, mint a településtől különálló területre. Az erőd Hercegovina uralkodóinak székhelye volt, így az egyik leghíresebbnek, Stjepan Vukčić nagyhercegnek is.


Stjepan Vukšić Kosačról, vagy más néven Stjepan Herzogról kapta a nevét Hercegovina. A vár egy órás gyaloglással érhető el, a megpróbáltatásért a látvány kárpótol.



Történelmi források Blagaj-t először 1423-ban említik. Az oszmán birodalom időszakában a város volt a Blagaj-i Vilayet (török közigazgatási egység) székhelye. A település az erőd lábánál épült, szerkezete a 16. században alakult ki.
Az oszmán időszak alatt az erődítmény körül házakat és középületek építettek. Az elsők között volt az 1521-ben épült Careva (császári) mecset, amely segített a településnek a státus (kasaba) megszerzésében. Ezt követte az 1570-ből származó Karađoz-beg híd építése, majd a Leho-híd. A merész szerkezeti megoldások (pillérek és boltívek) használata kulcsfontosságú szerepet játszott a város építészetében. A Velagić ház komplexum az egyik legértékesebb ilyen típusú épület Hercegovinában.
A város többnyire a Buna folyó jobb partján fejlődött ki, mert a bal part valamivel meredekebb és kevésbé alkalmas az építésre. Lakói bosnyák muzulmánok.




























A Blagaj Bektasi Tekija ( tekija=dervish kolostor) Nemzeti Emlékhely, mára múzeumként működik. 1520 körül épült a Dervish kultusz számára, oszmán és mediterrán stílusú építészeti elemeket alkalmazva. A bektasi rend tanítással, kutatással, filozófiával foglalkozott.
Az iszlám bektasi rendje egy szúfi szerzetesről kapta a nevét Hadzsi Bektasi Veli-ről . Bektasi rend kolostorai egyszerre szolgáltak iskolaként, szálláshelyként és mivel gazdálkodtak is, gazdasági épületként.
























Évszázadokon át éltek a világtól elzárva a dervisek, egyszerre öten-hatan, mind férfiak. Ők a muzulmán szúfi testvériség (tarika) képviselői voltak, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek. Szertartásaik során gyakran teljes extázisba estek, ez a híres dervis tánc. (táncoló dervisek, vagy bektasi dervisek) A híres utazó, Evliya Çelebi is említi útleírásaiban Blagajt.
1952-ben a szerzeteseket elűzték, de 2006 óta a naksbandi dervisek visszatértek. Csütörtökönként és szombatonként imádkoznak, minden évben megünneplik a próféta születésnapját és a ramadánt (Ramadán hónapban (2018-ban május 14 - június 14.) arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed prófétának az akaratát. A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának.).



Tekija a hegy tövében fakadó Buna forrása felett a szikla oldalhoz simuló kicsi ház. Fölötte hatalmas sziklatömeg tornyosul, egyszerre védelmező és félelmetes.
A hely áhitatot ébreszt. Az ember ösztönösen nem töri meg a csendet. Turisták vagyunk, de gondolnunk kell a zarándokokra is. A szobák félhomályosak, a fehérre meszelt falak, a barna fa ablakok és a színes, süppedős szőnyegek kontrasztja inkább kihangsúlyozza a puritánságot. Az egyszerűség megnyugtató, nem rideg, inkább harmonikus. Kicsik a szobák és ennek sajátos hangulata van. A kandallós nappali szobát, a folyosót, az imaszobát mindenhol puha szőnyegek borítják. A fürdőként szolgáló mélyedés mellett egy csillagboltozatos hamam-t (török fürdő) is megtekinthettünk. A kolostor teljesen fából készült, tornácos, balkonos, körülbelül 60-70 négyzetméteres alapterületű, régi hangulatát teljesen megőrizte. Hihetetlenül varázslatos, semmihez sem hasonlítható nyugalmat árasztó a hely.







A folyóra néző teraszról fantasztikus kilátás nyílik a barlang szájára, a Buna folyó eredetére.
Az utazóknak szálláshelyet is adtak a dervisek, miközben kikérdezték őket: Honnan jöttek, merre tartanak, mit láttak útközben? Így jöttek-mentek a hírek és persze közben terjesztették az iszlámot.
A törökös stílusban megépített ház ma, múzeumként működik. Korabeli imakönyvekkel és szőnyegekkel korhűen berendezett az épület.
Szakrális hely lévén, a cipőt itt is le kell venni, akár egy mecsetben, a nőknek kendőt és szoknyát, a férfiaknak szimplán csak kötényt kell felkötni, használata a belépődíjba van építve.
A tekki-hez (dervis szerzetesek pihenőhelye) kapcsolódó türbében (muzulmán sírhely), a legenda szerint Szari-Szatluk és Acsik-pasa földi maradványai találhatók. Szari-Szatluk türkmén származású muzulmán misszionárius volt a XIII. században. Személyét sok legenda kíséri.
Maradványai szétszórattak, hét helyen temették el szerte a Balkánon és Anatóliában.



A hagyomány szerint ő hozta el a szúfizmust (választott út, mely során a muszlim hívő Isten közvetlen, személyes megtapasztalása által próbálja megismerni istent és szert tenni szeretetére) a Balkánra, jóval az oszmán hódítás előtt, valamikor a 13. században.



Legenda szerint nyolc koporsót készítettek neki, egyikbe tették a földi maradványait. Utána mind a nyolc zárt koporsót különböző országokba küldték. Így a halála után a zarándokok keresni fogják a sírját, közben átutazzák a világot és terjesztik az iszlámot. Egy másik változat szerint a nyolc koporsót nyolc uralkodónak és főnemesnek küldték el, közülük Bosznia fejedelmének Stjepán Babonic Blagajskinak, s így került Szari-Szatluk koporsója Blagajba.
A helyi étteremben, ha jól választunk asztalt, akkor csupán karnyújtásnyira van tőlünk a forrásvíz, amelyből nyugodtan meríthetünk.
A Buna folyó a Blagaj-i Dervis kolostornál ered, egy kétszáz méter magas sziklafal alól tör a felszínre (másodpercenként 43.000 liter vízhozammal), majd nyugat felé halad kb. 9 kilométert és beömlik a Neretva-ba. Európa egyik legbővízűbb karsztforrása, amelynek 8-10 fokos vize a legmelegebb nyári napokon is felfrissít. Közelről szemlélve a folyót, mindenesetre érthető a nevének jelentése: rebellió, forradalom.





Fakultatív programként csónak bérelhető, amin egy helyi tutajos beviszi az érdeklődőket a forrás mélyére.


























Délutáni programunban Mostar-i városnéző sétát kínálunk idegenvezetőnk kíséretében . Ezt követően vállalkozó kedvű vendégeink részére fakultatív esti sétát ajánlunk.































A város Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, egyben legnagyobb települése, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. Nevét a várost keresztülszelő Neretva folyón átívelő hidak egyikéről, az úgynevezett "Öreg hídról" kapta. A híd építését 1557-ben rendelte el I. Szulejmán szultán és 1567-re készült el a kor legnagyobb egynyílású kőhídjaként, amely kb. 25 méter magasan ível át a Neretva felett. A boltíves alakú hid, terveit egy török építész, Hajrudin készítette 1565-ben. Akkoriban szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a széles folyó két partját híddal összekötni, mégis sikerült. Az Öreg híd idővel a város jelképévé vált, mára az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. A híres építményt Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette, "Római híd Mostarban" címmel. A híd 1567-től egészen 1993-ig kötötte össze a folyó két partját, azonban a horvátok 1993. november 9-én, néhány óra leforgása alatt megsemmisítették.




Mostar fejlődését elsősorban a Neretva folyónak köszönheti, a vidék ugyanis sokkal inkább emlékeztet pusztaságra, mintsem virágzó gazdasági és kereskedelmi térségre vagy üdülőövezetre. A folyó ennek ellenére már viszonylag korán az egész régió kereskedelmi központjává tette a várost. A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Mostar hangulata egészen egyedülálló, Törökország legszebb részeit idéző utcák, mecsetek, kolostorok falai között megállt az idő.
A város már a 12. századtól számos vallás és kultúra gyűjtőhelyeként volt ismert, amelyek mindegyike politikai autonómiát kapott az évszázadok folyamán.
A délszláv háború alatt Mostar számított a horvát kisebbség által kikiáltott, de hivatalosan soha el nem ismert Boszniai Horvát Köztársaság fővárosának.
A város etnikailag még mindig megosztott, az egyik a Neretva nyugati oldalán fekszik és horvát terület, a másik, a keleti oldalon elhelyezkedő település Bosznia része.
A bosnyákoknak és a horvátoknak külön egyetemük és labdarúgó csapatuk is van. A városban a legnépszerűbb sport a labdarúgás és sporttörténeti érdekesség, hogy az első boszniai labdát 1903-ban Budapestről kapták. Mostarban nyáron nagyon meleg van, Bosznia-Hercegovina legmagasabb átlaghőmérsékletű városa, forró napokon akár 45 °C-ot is mérhetnek.




Az 1567 óta a város jelképének számító Öreg hidat a polgárháborúban lerombolták, a háborút követően az ország területére békefenntartók települtek, s ehhez az akcióhoz Magyarország is csatlakozott. A Magyar Műszaki Kontingens feladata a háborúban elpusztult hidak újjáépítése illetve a közutak és vasútvonalak helyreállítása volt, így a mostári híd is. Ehhez fel kellett deríteni, hogy hol és milyen állapotban fekszenek a kövek a folyó medrében. A magyar kontingens búvárai térképezték fel a Neretva természeti adottságait és javaslatot tettek az 50-60 tonnás kövek kiemelésére. A felmérés elvégzése után a magyarokat bízták meg a különleges kiemelő szerkezet tervezésével, kivitelezésével, sőt a kőtömbök kiemelésével is. A munka során a magyar katonák 140 köbméternyi követ emeltek ki a Neretvából, amelyet folyamatosan figyelemmel kísértek a helyi lakosok is! Az első kőtömb kiemelését többezres tömeg ujjongása kísérte. A műszaki mentést követően a Firenzei Egyetem tervei alapján építették újjá a hidat, 2004. július 23-án avatták fel és azóta ismét régi szépségében látható.









Idegenvezetőnk kíséretében sétálunk a város horvát, majd a bosnyák oldalán is.
A Karadjozbeg mecset Mostar legfontosabb muszlim imahelye. 1557-ben épült, a minaret "megmászása" megengedett, ha van hozzá kedvünk és energiánk. A mecset mögött van a régi muszlim sírkert (a városban a legrégebbi) gyönyörű szürke színű sírkövekkel.

A város központjában csodálhatjuk meg a Bazárt , ami egyben Mostár legrégebbi része. Macskaköves utcában jellegzetes kézműves üzleteket és a hagyományos éttermeket találunk.
Ide mindenképpen érdemes ellátogatni, itt található a rézművesek utcája, ahol a hagyományos termékek mellett szinte bármilyen emléktárgyat megvásárolhatunk.
A Világörökség része a Koski Mehmed pasa mecset . A névadó pasa által építtetett dzsámi 1618-ra készült el. Az udvarban két türbét (török sírhely) láthatunk, de működött itt iszlám iskola is. A mecset belső részét a színes ablaküvegeken beszűrődő természetes fény világítja meg. A minaretbe is fel lehet menni (belépő ellenében), innen csodálatos kilátás nyílik az egész óvárosra és az Öreg-hídra.

Végül szabadidőben felfedezésre ajánljuk a Neretva hűsítő folyóparti éttermeit és kávézóit. Mostár bizonyára emlékezetes élményként marad meg bennünk és a fotógépünkben, melyet ne felejtsünk otthon. A városban tett sétát követően vacsora és pihenés szállásunkon.




4. nap: Rövid pihenőkkel Jajce-ig utatzunk. Ahol a hegyek között kanyargó Vrbas (Verbász, vagy Orbászként is nevezik) és a Pliva folyók összefolynak, ott épült fel a Bosznia-Hercegovina történelmében fontos szerepet betöltő város Jajce. A város volt a bosnyák királyok székhelye, itt koronázták meg az utolsó bosnyák királyt, Stevan Tomaševićet
A részleteiben ma is álló várat 1391 és 1404 között Hervoja Vukčić Hrvatinić (Bosnyák nemes, 1393-ban Zsigmond magyar király Szana megyei főispánja) építtette, majd a bosnyák királyoké volt. A fél tojást formázó szikla alapról a város állítólag ekkor kapta a Jajce ? tojás ? nevet. 1464-től 1527-es elestéig Jajcai bánság néven Magyarország része a város.
Magyar vonatkozású történelmi érdekesség, hogy Jajce várát Hunyadi Mátyás is ostromolta, s el is foglalta 1463-ban. Ekkor alapította az észak-boszniai területekből a 64 évig fennálló Jajcei bánságot. Erre az eseményre emlékezik a város bejáratánál elhelyezett emléktábla, miszerint "Hunyadi Mátyás visszafoglalta a töröktől" a várat. Ajánlom figyelmedbe a "visszafoglalta" kifejezést, ami a magyar fülnek igen kedvesen cseng.
1527-1878-ig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt volt Jajce. 1878 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része
A vár romjai közül kiemelkedik a muzulmánok lakta településekre jellemző óratorony. Megnézhetjük a vár nyugati sarkánál ? a Medve-torony közelében ? lévő 15. századi katakombákat, a Vukcic család földalatti temetkezőhelyét, s a vártól kicsit észak-nyugatra a 4. századi Mitrász-szentélyt.

Ismerősként üdvözölhetjük a Csontváry Kosztka Tivadar által festett képnek köszönhetően a Vrbas- és a Pliva-folyó találkozási pontját, ahol a Pliva hatalmas víztömege 20 méter magasból zuhog alá. A látványt még romantikusabbá teszi a fölötte magasodó várhegy.
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) motívum keresés okán jutott el 1903-ban Boszniába.
Idegenvezetőnk kíséretében ismerkedünk a várossal.
Travniki kapu, Omerbegovićok háza, Medve-torony, Katakombák, Mitrász-szentély, Fellegvár, Esmasultan dzsámi, a jajcei vízesés.


A város másik kihagyhatatlan látnivalója a Pliva-tó, vagy tavak, ugyanis tulajdonképpen két tóról van szó, amit a Pliva felduzzasztásával hoztak létre az 1970-es években. Vízimalmokat láthatunk, melyek mindegyike a XVI. századból való. Az 1970-es években ide, egy helyre gyűjtötték őket. Harmonikus látványt nyújtanak a lezúduló kis vízágak között.
A park megtekintését követően indulunk Magyarországra.



























Utazás: kényelmes autóbusszal.
Részvételi díj: 57.900.- Ft/fő / min. 38 fő /,
Szállás: panzióban félpanziós ellátással.

Előfoglalási kedvezmény: 5000.- Ft/fő 2018. január 31-ig.

Befizetendő előleg: 20.000.- Ft/fő
Szolgáltatás: idegenvezetés, utas-kisérés.
Várható belépők: 15 Euró/fő
Blagajban fakultatív ebéd: 8-10 Euró
Indulás: 03 óra Zalaegerszeg Kovács Károly tér.
Csatlakozási lehetőség: Bak, Söjtör, .......
A részvételi díj nem tartalmazza az utasbiztosítást (560.- Ft/fő/nap) és a belépők árát.
















Skocjan barlang föld alatti világa és Skofja Loka. 2018. május 5..
Egy napos külföldi utak










Skocjan-i Cseppkőbarlang és Skofja Loka, ahol megállt az idő

2018. május 05.


A skocjane-i barlang felszíni bejárata, a barlang már itt lenyűgözi a látogatót. A bejárat ugyanis az európai kontinens legmélyebb szakadéktöbre (150 méter), a Velike (Nagy) Dolina, melynek peremén kicsiny falu (Skocjan) házai egyensúlyoznak. A mélységben kanyargó Reka, Szlovénia egyik legnagyobb folyója, amely a felszín alá érve már Timavo névre hallgat és még 30 - 40 kilométert tesz meg a tengerig.

Idézet az ....Itt se voltam....-tól.
"szájhagyomány szerint ez a barlangrendszer sárkányok búvóhelye is volt. Az ember átsétál a szakadék felett a hídon: teljesen olyan hangulata van a helynek, mint ahol a Gyűrűk urában Gandalf harcolt Balroggal, a tűzszellemmel. Az ember óhatatlanul le-lepillant és várja, hogy felbukkanjon a mélyből a szörny."
A Škocjan-mészkőbarlangrendszerben található föld alatti termek a világon a legnagyobbak közül valók.







A rendszer - eddig feltárt - földalatti szakasza több, mint 5 km hosszú, 200 méternél mélyebb szakadékokkal és vízesésekkel, szám szerint 26 darabbal büszkélkedhet.
A karsztjelenségek kutatására pedig itt nyílik a világon a legjobb lehetőség.

Fényképezni tilos , de nem is nagyon érdemes , mert kevés a fény és olyan távolságok vannak, hogy szinte beláthatatlan a barlang.
Döbbenetes méretű barlangtermeket, a külső és fölső csöndes barlangszinteket (Tiha Jama), beljebb pedig a barlang 110 méter átlagmagasságú főágát, az üvöltő vízeséseket, a változatos alakú és méretű, akár 25 méteres cseppköveket, tetaráta- (mésztufa) gátakat egy kb. 2 km hosszú kiépített turistaúton élvezhetik a látogatók, amely a több mint 40 km hosszúságú barlangnak csak külső, töredék része.
A hatalmas földalatti méretek a Martelovi Teremben teljesednek ki, melynek magassága 146 m, szélessége pedig szinte hihetetlen, 120 m. Itt ér véget a barlangban 2600 m hosszan kanyargó folyó útja.

A barlang környéki erdőkben a közép-európai és alpesi növényekből álló flóra elképesztő fajgazdaságú. Az állatvilág képviselői közül a ritka havasi pocok és a barlangban áttelelő sziklamászó hajnalmadár érdemes említésre.

Skocjan az európai barlangok között harmadmagával (a spanyolországi Altamira barlang és a magyarországi Aggteleki Karszt barlangjai mellett) az egyetemes Világörökség részét képezi.
A régészeti kutatások azt mutatják, hogy a barlangokban egykor emberek is éltek, a környék már több mint 5000 éve lakott. Először a 2. században írtak róla, de ténylegesen már jóval korábban is használták őket, a feltárások szerint már az i.e. 12. században is. A barlangokból számos lelet került elő, főként fegyverek (fejszék, ékek, kardok), hajók töredékei és olyan használati tárgyak, melyek a bronzkori emberekhez köthetők.
A legérdekesebb aspektus, amire a régészeti kutatások rávilágítottak, hogy a barlangok feltehetően vallási rituálék helyszínei is voltak, ahol áldozatokat és kultikus szertartásokat mutattak be.










Hazaútban megnézzük az ország legrégebbi városát, Skofja Loka-t. A Ljubljanától 20km-re fekvő kisváros bájos történelmi tereivel, kacskaringós utcácskáival, a város fölé magasodó várával, a kis folyókon átívelő hídjaival és a környező hegyekkel csodás látványt nyújt az idelátogatóknak.
Történelme pedig egészen a X. század végéig nyúlik vissza. Ekkor említik először a várost, mely nevében őrzi Freising püspökének emlékét, aki az település fölé magasodó hegyre építette püspöki várát. Később - a XIV. században - a város és a püspökség védelme érdekében falat vontak köré.
Napjainkra az U alakú, középen négyszögletű udvarral rendelkező várépületet park veszi körül. A vár egyik sarkán négyszögletű, a másik sarkán kerek torony magasodik míg a harmadik sarkán áll a harangtorony. A várkastély uralja a város látképét, amely alatt középkori hangulatot árasztó óváros található. A város több járványt, ellenséges támadást és 1511-ben egy földrengést is elszenvedett. Az évszázad végére ugyan újjá építik, de súlyos árat kell fizetnie. Korábbi központi szerepét a közeli Kranj veszi át, az ipar betelepülése is elmarad, freisingi püspökség uralma is megszűnik a város felett. Így a lakosság száma nem nő, átépítésekre, bővítésre nincs szükség, megmerevedik a középkor, szinte érintetlenül megmaradt a földrengés utáni középkori városkép. A város egyik kiemelkedő látványossága a Selška Sora folyón átívelő Kapucinus híd, mely 600 évével Közép-Európa legrégebbi kőhídja.



A félkör alakú faragott kövekből készült hidat Leopold püspök építtette a XIV. század közepén és a sors iróniája, hogy mikor átlovagolt a korlát nélküli hídon, a megriadt lovával együtt leesett és a vízbe fulladt. A XIX. századi átépítés során vaskorlátot kapott, így ma már veszélytelen az átkelés.
Miközben egyik nevezetességtől a másikig sétálunk, a magtártól a főtérig, onnan a Szent Jakab-templomig, a házakat sem szabad figyelmen kívül hagyni, amelyek legtöbbje műemlék épület. A Mestni trg a történelmi óváros hangulatos, hosszúkás főtere, melyet XVI. és XVII. századi polgári házak és paloták szegélyeznek, köztük a Homan-ház, a Rotovž és a Župnijski dvorec. A tér közepén a Szűz Mária szobor áll.












Utazás: kényelmes autóbusszal.
Részvételi díj: 10.950.- Ft/fő / min. 38 fő /,

Előfoglalási kedvezmény március 15-ig 950.- Ft/fő

Belépő: kb 16 Euró
Szolgáltatás: idegenvezetés, utas-kisérés.
Indulás: 05 óra Zalaegerszeg Kovács Károly tér.
Csatlakozási lehetőség: Bak, Gellénháza, Lenti.
A részvételi díj nem tartalmazza az utasbiztosítást és a belépők árát.

Az utazásra várjuk az Élhető Jövő Egyesület tagjait és családját! Éves tagdíjunk 1.200.- Ft/fő.
Részletes programunk a www.eljovo.lapunk.hu web lapon is megtalálható.



Albánia északi csücskétől a déli végekig......2018. május 11 - 18.
Több napos külföldi utak










Gyere velünk a Sasok földjére!

2018. május 11 - 18.

Látnivalók rövid leirása:.......Megnézzük az ötmillió éves és kristálytiszta Ohridi tavat........Látogatást teszünk Ohridi Szent Kelemen - a cirill írás megalkotója - sírjánál........Tiranában - többek között - megnézzük az 1789-1821 között épült Et hem Bey-mecsetet és a 1821-1830 között emelt Óratornyot, valamint a tér központi helyét elfoglaló Szkander bég lovas szobrot.........Durres........Kruje városa maga az Albán történelem. Vára az albán nép egyik nemzeti szimbóluma, a 15. századi hős, Szkander bég szülőhelye és hadiszállása. Vezetésével ez a kis ország, 30 éven át tartotta fel az oszmán birodalom terjeszkedését. Megnézzük Kruje várát és a Szkenderbég múzeumot, valamint a bazárt.........Berat az albán ortodox egyház berati püspökségének székhelye, jelentős muszlim és bektási (A bektásik, egy az iszlámon belüli iskolai rend, melynek feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt.) regionális központ. A várhegy oldalában, a Mangalem városnegyedben egymásra épült, fehérre meszelt, sokablakos házaknak köszönhetően azon albán városok közé tartozik, ahol érződik a történelmi levegő ( az "ezerablakos" város). A város fölé magasodó sziklára épült várnegyed - a Kala - kihagyhatatlan látnivaló. Bejáratát barbakán védi, s a szinte épen megmaradt fal által közrezárt területen, figyelemre méltó évszázados épületek találhatók..........Apollóniát Kr. e. 620-ban alapították a görögök. Nevét Apollón istenről kapta. A 3-4. században hatalmas földrengés rázta meg a vidéket, megváltoztatta a Vjosa folyását, így a város elvesztette tengeri kijáratát, elnéptelenedett, rommá vált. A 15. századi itáliai humanista, Anconai Cyriacus fedezte fel újra és azonosította Augustus császár neveltetésének színhelyeként Apolloniát. Az első komolyabb régészeti feltárásra csak 1861-ben került sor. Megnézzük a XIII. században bizánci stílusban épült Szűz Mária kolostort és a a Bouleuterion maradványait, mely a leglátványosabb része a feltárásoknak, valamint az Odeont, egy háromszáz személyes kőszínházat, végül a régi Stoa-t (bevásároló utca, sétáló utca)........Gjirokaster szűk, kanyargós, macskaköves utcákkal átszőtt óvárosa 2005 óta szerepel a UNESCO világörökségi listáján, mint "a szépen megőrzött oszmán kori városok egy ritka példája". Enver Hoxha - egykori diktátor - szülőháza ma néprajzi múzeumnak ad otthont.........Saranda kisváros Albánia déli csücskén, a Jón-tenger partján. Jelentős számú görög kisebbség él itt. Igazi fürdő város a maga húszezer lakosával, sőt tovább megyek az Albán Riviéra egyik fő központja.........Butrint Albánia legdélebbi csücske. Előbb a görögöknek, majd a rómaiaknak is kedvenc tartózkodási helyük volt, ettől különleges Butrint. Mindkét népcsoport itt hagyta a kezenyomát, betekintést engedve az utókornak a 2400 évvel korábbi történésekbe.........Llogara Nemzeti Parkot az albán riviéra mentén elnyúló Ceraun-hegységben találjuk, az Otrantói-szoros albániai oldalának gyöngyszeme. Hosszú szerpentines úton 1000 - 1100 méteres magasságig emelkedünk, azonban a látvány mindenért kárpótol. Pinea fenyőerdők, a partvidék, a zöld - vagy éppen kék - lagúnák és a magas hegyek, a szakadékos mélység váltogatják egymást........Mostar központja a Bazár, egyben a város legrégebbi része. Macskaköves utcáin jellegzetes kézműves üzleteket és hagyományos éttermeket találunk.
Ide mindenképpen érdemes ellátogatni, itt található a rézművesek utcája, ahol az ötvös munkával készült termékek mellett szinte bármilyen emléktárgyat megvásárolhatunk.



Tudtad, hogy:
- A Nobel-békedíjas katolikus apáca, Teréz anya, eredeti nevén Agnes Gonxha Bojaxhiu, albán nemzetiségű. 1910. augusztus 27-én született Skopjében, és 1997. szeptember 5-én Kalkuttában halt meg.
-Az albán - azaz illír - nyelv az indoeurópai nyelvcsalád kilenc fő ágának egyike, és semelyik más nyelvből nem származtatható (a többi fő ágak: örmény, görög, kelta, indiai, perzsa, latin, szláv, germán).

Gyere velünk e balkáni felfedező útra, ahol kincs a hatalmas, érintetlen tengerpart, a meleg vizű tenger, a romantikus várromok, az ókori városok maradványai, a sajátos népi építészet, vendégszerető emberek, a lovas-kocsik és szamarak, a pálmafás tengerpart.
Sziklás hegycsúcsok, mély szurdokok, középkori hangulatot árasztó városkák, számtalan nép és számtalan kultúra, muszlim dzsámik és minaretek, ortodox kolostorok, ókori romok és gyönyörű természeti környezet, melyhez a helyiek vendégszeretete és a balkáni konyha ízei adnak keretet. Bejárjuk egész Albánia területét. Az északi részétől egészen a legdélibb csücskéig!


Átutazóban betekintést kaphatunk Bosznia-Hercegovináról, Montenegróról, és egy csipetnyit Horvátországról.
Látnivalókban nem lesz hiány! A felfedezőtúra mellett pihenésre, fürdésre, szóval egy kis lelassulásra is lesz lehetőségünk.


























1. nap: Utazás a szálláshelyünkig, a Macedonia-i Kumanovo-ba . Buszból szemlélődve tájékoztatást kapunk Horvátoszágról, Szerbiáról és Macedoniáról.

2. nap: 1979-ben az Ohridi-tó felkerült a UNESCO természeti világörökségi listájára, amelyet 1980-ban Ohrid-régió elnevezéssel kiterjesztettek Ohrid és környéke történelmi és kulturális emlékeire. A tó egyes becslések szerint ötmillió éves, ezzel a Balkán-félsziget legidősebb tavának tartják. Rendkívül a mélysége, átlagosan 155 méter, de legmélyebb pontja közel 290 méter.



Ohrid belvárosa megőrizte csodás középkori atmoszféráját. A vallási építészet iránt érdeklődök Mekkája ez a hely, hiszen számtalan kora középkori bizánci templom és kolostor maradt itt fenn restaurált állapotban.
A város és a tó legfőbb ékköve, szimbóluma a kaneói Szent Jovan-templom, amelynek sziluettje a víztükör fölé magasodik.

A 17. századi török utazó, Evlija Cselebi arról számolt be, hogy 365 templomot és kápolnát számlált össze a városban, ami nyilvánvaló túlzás. Napjainkra lényegesen kevesebb, de még mindig figyelemre méltó számú, bizánci stílusban épült templom található a városban. Ezek legjelentősebbike az egykori érseki főtemplom, a később mecsetként működő 11. századi Szent Zsófia-templom, melynek alapjait a 9. században rakták le. Tudománytörténeti szempontból rendkívüli fontosságú, ezért megemlítjük, hogy a 9 - 10 század fordulóján itt élt és alkotott Ohridi Szt. Kelemen, a cirill ábécé megalkotója, Cirill tanítványa. Tanárának tiszteletére nevezte el így az új ábécét, amelyet a glagolita ábécé reformálásával alkotott meg. Ohridi Szent Kelement itt helyezték örök nyugalomra, a 9. században újraépített (5. századi alapokon) Szent Kelemen-monostorban. A monostor a legrégibb fennmaradt szláv egyházi építészeti emlék.
További fontos látnivaló a város egyik jelképe, a II. Philipposz által épített, majd Sámuel cár által a 10. században kibővített fellegvár. 3 kilométer hosszan húzódó falát tizennyolc bástya és négy várkapu tagolja. Egykor a Balkán-félsziget egyik legbevehetetlenebb erődítésének számított. Az óváros sokablakos, fehérre meszelt házai a 18-19. század építészetét idézik. Helyi idegenvezetőnk kíséretében a monostort és a templomot is megnézzük.






















Akik étkezni szeretnének, elmondjuk hogy Ohridban pisztrángot "illik" vacsorázni egy halászcsárda tó fölé nyúló teraszán. Persze választhatunk mást is, például dolmát (hússal és rizzsel töltött szőlőlevél), selsko mesót (agyagedényben főtt pörköltféle, a tetején juhsajttal) vagy a népszerű tavche gravchét, ezt a nem éppen gyomorkímélő macedón specialitást, amely afféle babos-kolbászos-csülkös ragu.
A városban tett sétát követően átkelünk az albán határon és a Shkumbin folyó ligetes völgyében utazva elérjük a tengerparti Durres városát, szállásunkat.

3. nap: Kruja történelmi jelentőségű kisváros Albánia középső részén. Kruja vára az albán nép egyik nemzeti szimbóluma: a 15. századi hős, Szkander bég szülőhelye és hadiszállása, amely közel harminc éven keresztül verte vissza az oszmán sereg támadásait. A városka történeti emlékei közt első helyre kívánkozik a szinte teljes hosszában bejárható középkori várfalmaradványok és a 20. században felújított citadella, valamint a 19. századi, szűk sikátoros bazár.


A várban kapott helyet a Szkander bég múzeum, melynek több magyar vonatkozása is van. Hunyadi János és Szkander bég fegyvertársak voltak a török elleni harcban. Mindkét ország óriási áldozatokat hozott az oszmán terjeszkedés megakadályozásában. Emlékszalag, vagy koszorú elhelyezése.

























Kasztrióta György, ismertebb nevén Szkander bég Albánia történelmének legkiemelkedőbb személyisége, 1443-tól haláláig Albánia fejedelme, az albánok legnagyobb nemzeti hőse. Nevét példaképe, a makedón Nagy Sándor, törökül Iskander után választotta. Egyik legbefolyásosabb albán nemesi család sarja volt, de Törökországban nőtt fel, mivel apja túszként II. Murad szultán udvarába küldte, ahol janicsárnak nevelték. De nem lett jó janicsár belőle, mert amikor a mi Hunyadi Jánosunk ellen küldték, háromszáz albán társával otthagyta a sereget, és amíg a törökök a magyarok ellen csatáztak, felszabadította kicsiny hazáját a török megszállás alól. Az általa szervezett fegyveres ellenállás és albán honvédő harc negyed évszázadon át, 1443 és 1468 között feltartóztatta a Nyugat-Balkánon terjeszkedő Oszmán Birodalmat. Hazájában a történelem során egyedülálló módon sikerült megteremtenie az összefogást, de a külső szövetségesek keresésében próbálkozásait nem kísérte szerencse: az európai monarchák és a Pápai Állam jobbára csak ígéretekkel látta el. Szkander bég egyetlen szövetségese Hunyadi János volt, de kettejük vállalkozásait nem kísérte hadi szerencse: az albánok sem az 1444-es várnai csatába, sem az 1448-as második rigómezei csatába nem értek oda időben, amelyek Hunyadi vereségével végződtek. Szkander bég emlékezete hazájában mindmáig eleven és töretlen.























Szkander bég leszármazottai közül az egyetlen bizonyítható leszármazási ág a dél-itáliai Sanseverino-házon keresztül vezet napjainkig. Szkander bég utódai ugyanis a Nápolyi Királyság területére menekültek a török megszállás miatt, és ott a San Pietro in Galatina hercegi címét nyerték el. Szkander bég dédunokája, Kasztrióta-Szkanderbég Irén San Pietro in Galatina hercegnője és az "albán királyi cím" örököse, Sanseverino Péter Antalhoz Bisignano hercegéhez ment feleségül. Az ő utódaik közül kerültek ki leányágon többek között Wittelsbach Erzsébet magyar királyné és a belga királyi ház ma élő tagjai is.

Tirana centruma a központi elhelyezkedésű Szkander bég tér (Sheshi Skënderbeu). Megnézzük az 1789-1821 között épült Et hem Bey-mecsetet (Xhamia e Et hem Beut) és a 1821-1830 között emelt Óratornyot (Kulla e Sahatit), valamint a tér központi helyét elfoglaló Szkander bég lovas szobrot (Odhise Paskali munkája, 1968). A teret emellett a Nemzeti Könyvtár és a Nemzeti Történeti Múzeum (1922), a Természettudományi Múzeum (1948), a Régészeti Múzeum (1948) és a 3200 albán és nemzetközi művet őrző Képzőművészeti Galéria övezi. A Közelben található a nemzeti opera- és balett-társulatnak otthont adó Kultúra Palota és az 1988-ban Enver Hoxha Emlékmúzeumként átadott piramisszerű épület, amely ma a Nemzetközi Kulturális Központ székhelyéül szolgál. Tirana keresztény templomai közül megnézzük az ortodox Szent Prokop-templomot (1780).






















A királyi család sírkápolnája a nagyközönség számára nem látogatható. Nekünk - magyaroknak - azért érdekes, mert az utolsó albán királyné - I. Zogu király (1898-1961.) felesége - Apponyi Geraldine (1916-2002.), magyar származású grófnő volt, gróf Apponyi Albert unokahúga. A kápolnában nyugszik a királyi pár, a fiuk Leka (1939-2011.) és a menyük Susa Cullen-Ward (1941-2004.).


4. nap: Berat egyik legősibb városa az országnak. (az illírek dasaretes törzse már az i. e. 6. században erődített települést létesített Antipatrea néven). Az albán ortodox egyház berati püspökségének székhelye, jelentős muszlim és bektási (A bektásik, egy az iszlámon belüli iskolai rend, melynek feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt.) regionális központ. Agrár jellegű település, füge- és olívatermesztéséről nevezetes.
A városkát 1961-ben Enver Hoxha múzeumvárossá nyilvánította, 2008-ban pedig felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A festői városka az Osum folyó jobb partján, a mészkősziklákba vájt völgyszorosban épült fel. A várhegy oldalában, a Mangalem városnegyedben egymásra épült, fehérre meszelt, sokablakos házaknak köszönhetően azon albán városok közé tartozik, ahol érződik a történelmi levegő (az "ezerablakos" város).
A város fölé magasodó sziklára épült várnegyed - a Kala - kihagyhatatlan látnivaló. Az 5. században lerombolt fellegvárát a 6. században I. Justinianus, majd a 13. században I. Mihály epiruszi despota erősíttette meg. Bejáratát barbakán védi, s a szinte épen megmaradt fal által közrezárt területen, figyelemre méltó évszázados épületek találhatók. Így a Vllahernai Szűz Mária- és a Szent Mihály-templomok, mindkettő 13. századi. Ugyancsak itt található a Szentháromság-templom és a a 16. századi albán festő - Onufri - freskóival díszített Szent Tódor-templom. Végül a restaurált Szent Miklós-templom ma Onufri Múzeum.






















A várhegy oldalában található az Agglegények mecsetje (1827). (Az "agglegények" a korabeli Berat kereskedőinek nőtlen férfiaból szervezett fegyveres őrségét alkották. A szó eredete a török bekâr, mely elsősorban agglegényt jelent, de ebből ered a magyar "betyár" szó is, az albánhoz hasonló jelentéssel.) Muzulmán szakrális emlékek találhatók a városban. Így a II. Bajazid alatt épült Király-mecset (15. század) és medreszéje, valamint a városközpontban az Ólom-mecset (1555), végül a Helveti-imaház (1790).

























Apolloniát Kr. e. 620-ban alapították a görögök.
Nevét Apollón istenről kapta, jelentős városa volt Illíriának 60 000 lakossal.
Rómaiak Kr. e. 1. században foglalták el és építették tovább.
3-4. században hatalmas földrengés rázta meg a vidéket, megváltoztatta a Vjosa folyását, így a város elvesztette tengeri kijáratát. Elnéptelenedett, rommá vált. Köveit felhasználták a középkorban kolostor építéséhez.
A 15. századi itáliai humanista, Anconai Cyriacus fedezte fel újra és azonosította Augustus császár neveltetésének színhelyeként Apolloniát.
Az első komolyabb régészeti feltárásra azonban csak 1861-ben került sor, melynek eredményeként Léon Heuzey francia archeológus elkészítette Apollonia első térképét.
1916-ban amikor a terület az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott az ásatások újabb lendületet vett, azonban az egykori település területének 95%-a még ma is feltáratlan.
Először a romterület mellett lévő, a XIII. században bizánci stílusban épült Szűz Mária kolostort tekintjük meg. A valahai kolostor emelete ma múzeum. A nyitott folyosó egyben kőtár is, bent a régészeti feltárások eredménye látható.






















A leglátványosabb rész a Bouleuterion maradványai. Hat hatalmas oszlop, timpanonnal lezárva, felvezető lépcsőkkel. A Bouleuterion segít elképzelni, milyen szép, gazdag város lehetett Apollónia. A homlokzattal szemben a domboldalt kihasználva áll az Odeon, egy háromszáz személyes kőszínház. Annyira épen maradt meg a nézőtér, hogy ma is tartanak itt előadásokat. Balra a régi Stoa (bevásároló utca, sétáló utca) kövein sétálhatunk tovább. Az Akropoliszra felkanyarodva a magaslaton, a már említett francia archeológus Léon Heuzey építtetett villát (mára vendéglő), ott lakott az ásatások évei alatt.


Gjirokastra a közelben magasodó Gjera-hegy lábánál, a Drino folyó völgyében fekszik.
Szűk, kanyargós, macskaköves utcákkal átszőtt óvárosa 2005 óta szerepel a UNESCO világörökségi listáján, mint "a szépen megőrzött oszmán kori városok egy ritka példája".
Gjirokastra hagyományos, palakővel fedett boltíves kőházai, szűk, macskaköves utcái sajátos légkört adnak a városnak. Mintegy kétszáz lakóház és a 17. században épült, majd az 1872-es tűzvész után újraépített bazár áll védettség alatt.
Enver Hoxha - egykori diktátor - szülőháza ma néprajzi múzeumnak ad otthont (a demokratikus fordulatig a felszabadító harc múzeumaként működött). Érdemes megtekinteni a bektási imaházat (1727), a Szent Miklós-templomot (1756) és a mecsetet (1757).
A városka fölé magasodó 18. századi fellegvár jó állapotban lévő falai és saroktornyai uralják a városképet. A várban fegyvermúzeum található, a várudvarban óratorony, egykori börtön, szökőkút, istállók, és a pódium, amelyen évente-kétévente fellépnek a Nemzetközi Albán Folklórfesztivál résztvevői. A városban tett sétát követően tovább utazunk sarandai szállásunkra.



























5. nap: Fakultatív programként Albánia legdélebbi csücskét ajánljuk. Előbb a görögöknek, majd a rómaiaknak is kedvenc tartózkodási helyük volt, ettől különleges Butrint. Mindkét népcsoport itt hagyta a kezenyomát, betekintést engedve nekünk a 2400 évvel korábbi történésekbe. Alternatív programként ajánlhatunk pihenőt. Ismerkedés a "tovább alvással", napozással, tengervízzel, a nyugágyszomszéddal és nem utolsó sorban Saranda-val. Szóval lassuljunk le. Úgy, ahogy az albán emberek teszik. Ha mindkét programból szeretné kivenni részét, délelőttre Butrint-ot és egy igazi gyöngyszemet, a Mezopotam kolostort ajánljuk, délután marad idő pihenésre, fürdésre, sétára Sarandában.

Saranda kisváros Albánia déli csücskén, a Jón-tenger partján. Jelentős számú görög kisebbség él itt. Igazi fürdő város a maga húszezer lakosával, sőt tovább megyek az Albán Riviéra egyik fő központja. A város egykori görög neve " Ayia Saranda ", "40 mártírt" jelent, s arra a 40 római keresztény legionáriusra utal, akik 320-ban - mivel vallásukat nem tagadták meg - vértanúságot szenvedtek.



Albánia déli csücske Butrint, első említése az i.e. 6.századból származik, lakói a kerkürai görög kolóniát látták el mezőgazdasági terményekkel.
A legkorábbi építmény a gyógyítás istenének, Aszklépiosznak emelt szentély, a széles promenáddal és az Oroszlán-kapuval. Az i.e. 4. században épült az alsó várost körülvevő védelmi fal. A színházat az i.e. 2. században emelték. I.e. 167-ben római uralom alá került a terület.
Butrint i.e. 44-ben római kolónia rangot kapott, a hellenisztikus agorát római fórummá alakították, több fürdő és vízvezetékrendszer is épült.
Épségben maradt a fürdő mozaikpadlója és a fűtőterem.
A római város egyre gyarapodott-növekedett, s lakói a Butrinti-tó partján villlaépületeket kezdtek emeltetni.
A nagy bazilika és a maga nemében egyedülálló keresztelőkápolna a legfontosabb ókeresztény műemlékek.
Itt is épségben maradt a bazilika mozaikpadlója és a keresztelőkápolna.



























A 7. század után a város hanyatlásnak indult, majd a következő jelentős építkezések a velenceiekhez köthetőek: a 14.században az akropolisz helyén egy új erődöt és egy őrtornyot építtettek. Ali Tepeleni Pasa 1799-ben az Oszmán Birodalomhoz csatolta a várost, s a Vivari-csatorna túlpartján egy kis erődöt is emeltetett.
























Sarandától kb. 10 km-re találjuk a Mezopotam kolostort, mely Albánia jelentős kulturális emléke, ezen belül Delviné régiójának páratlan ékszerei közé tartozik.
A Szent Miklósnak szentelt kolostor a Bistrice-folyó árterében lévő alacsony dombon helyezkedik el.
1224-ben vagy 1225-ben épült.



Dupla apszisa műfajában egyedülállóvá teszi és egyes kutatások elősegítették azt a hipotézist, hogy ez a kolostor két vallási rítus (katolikus és ortodox) által is használatban volt. Visszautazunk Sarandai szállásunkra, a nap további részében pihenést, fürdést ajánlunk.






6. nap: Durres-ig utazunk és természeti szépségekben leginkább bővelkedő napunknak nézünk elébe. Átutazunk az 1010 hektáros Llogara Nemzeti Parkon, mely az albániai riviéra mentén elnyúló Ceraun-hegységen terül el. Az Otrantói-szoros albán oldalának gyöngyszemeként emlegetik. A tengerszint mediterrán klímája után felkapaszkodva a Llogara-hágó 1000 - 1100 méteres magasságáig, érhet bennünket meglepetés a hőmérséklet változást illetően, azonban a látvány mindenért kárpótol. Pinea fenyőerdők, a partvidék, a zöld - vagy éppen kék - lagúnák és a magas hegyek, a szakadékos mélység váltogatják egymást a hágótól Albánia déli csücskéig. A terület - nem véletlenül - az Albán Riviéra nevet kapta. Sarandától a Llogara hágóig, csak néhány kis települést találunk, ezek a hegyoldalból a tengerpartig húzódnak. Közöttük is kiemelkedő szépségű a görög alapítású Dhermi. A kisváros 2000 méteres hegy oldalában fekszik . Görög eredetét le sem tudná tagadni, fehér egyszintes - tetején napozónak - kialakított házakkal. A tenger partját öblök csipkézik, ezeknek a lapályán folyt a mezőgazdasági művelés. Tengerpartja az egyik legkellemesebb klímájú üdülőhely Albániában. Áprilistól novemberig a víz fürdésre alkalmas, és nagyon magas a napsütéses órák száma.




































































Átkelve a hágón Durres városáig utazunk. A nap hátralévő részében városnézést kínálunk idegenvezetőnk kíséretében Durres-ben, majd vacsora és pihenés a szálláson.



7. nap: Rövid pihenőkkel Mostar-ig utazunk. Idegenvezetőnk kíséretében városnéző sétát kínálunk Mostarban. Ezt követően vállalkozó kedvű vendégeink részére fakultatív esti sétát ajánlunk, majd vacsora és pihenés szállásunkon.






























A város Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. Nevét a várost keresztülszelő Neretva folyón átívelő hidak egyikéről, az úgynevezett "Öreg hídról" kapta. A híd építését 1557-ben rendelte el I. Szulejmán szultán és 1567-re készült el a kor legnagyobb egynyílású kőhídjaként, amely kb. 25 méter magasan ível át a Neretva felett. A boltíves alakú hid, terveit egy török építész, Hajrudin készítette 1565-ben. Akkoriban szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a széles folyó két partját híddal összekötni, mégis sikerült. Az Öreg híd idővel a város jelképévé vált, mára az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. A híres építményt Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette, "Római híd Mostarban" címmel. A híd 1567-től egészen 1993-ig kötötte össze a folyó két partját, azonban a horvátok 1993. november 9-én, néhány óra leforgása alatt megsemmisítették.




Mostar fejlődését elsősorban a Neretva folyónak köszönheti, a vidék ugyanis sokkal inkább emlékeztet pusztaságra, mintsem virágzó gazdasági és kereskedelmi térségre vagy üdülőövezetre. A folyó ennek ellenére már viszonylag korán az egész régió kereskedelmi központjává tette a várost. A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Mostar hangulata egészen egyedülálló, Törökország legszebb részeit idéző utcák, mecsetek, kolostorok falai között megállt az idő.
A város már a 12. századtól számos vallás és kultúra gyűjtőhelyeként volt ismert, amelyek mindegyike politikai autonómiát kapott az évszázadok folyamán.
A délszláv háború alatt Mostar számított a horvát kisebbség által kikiáltott, de hivatalosan soha el nem ismert Boszniai Horvát Köztársaság fővárosának.
A város etnikailag még mindig megosztott, az egyik a Neretva nyugati oldalán fekszik és horvát terület, a másik, a keleti oldalon elhelyezkedő település Bosznia része.
A bosnyákoknak és a horvátoknak külön egyetemük és labdarúgó csapatuk is van. A városban a legnépszerűbb sport a labdarúgás és sporttörténeti érdekesség, hogy az első boszniai labdát 1903-ban Budapestről kapták. Mostarban nyáron nagyon meleg van, Bosznia-Hercegovina legmagasabb átlaghőmérsékletű városa, forró napokon akár 45 °C-ot is mérhetnek.



Az 1567 óta a város jelképének számító Öreg hidat a polgárháborúban lerombolták, a háborút követően az ország területére békefenntartók települtek, s ehhez az akcióhoz Magyarország is csatlakozott. A Magyar Műszaki Kontingens feladata a háborúban elpusztult hidak újjáépítése illetve a közutak és vasútvonalak helyreállítása volt, így a mostári híd is. Ehhez fel kellett deríteni, hogy hol és milyen állapotban fekszenek a kövek a folyó medrében. A magyar kontingens búvárai térképezték fel a Neretva természeti adottságait és javaslatot tettek az 50-60 tonnás kövek kiemelésére. A felmérés elvégzése után a magyarokat bízták meg a különleges kiemelő szerkezet tervezésével, kivitelezésével, sőt a kőtömbök kiemelésével is. A munka során a magyar katonák 140 köbméternyi követ emeltek ki a Neretvából, amelyet folyamatosan figyelemmel kísértek a helyi lakosok is! Az első kőtömb kiemelését többezres tömeg ujjongása kísérte. A műszaki mentést követően a Firenzei Egyetem tervei alapján építették újjá a hidat, 2004. július 23-án avatták fel és azóta ismét régi szépségében látható.









Idegenvezetőnk kíséretében sétálunk a város horvát, majd a bosnyák oldalán is.
A Karadjozbeg mecset Mostar legfontosabb muszlim imahelye. 1557-ben épült, a minaret "megmászása" megengedett, ha van hozzá kedvünk és energiánk. A mecset mögött van a régi muszlim sírkert (a városban a legrégebbi) gyönyörű szürke színű sírkövekkel.

A város központjában csodálhatjuk meg a Bazárt , ami egyben Mostár legrégebbi része. Macskaköves utcában jellegzetes kézműves üzleteket és a hagyományos éttermeket találunk.
Ide mindenképpen érdemes ellátogatni, itt található a rézművesek utcája, ahol a hagyományos termékek mellett szinte bármilyen emléktárgyat megvásárolhatunk.
A Világörökség része a Koski Mehmed pasa mecset . A névadó pasa által építtetett dzsámi 1618-ra készült el. Az udvarban két türbét (török sírhely) láthatunk, de működött itt iszlám iskola is. A mecset belső részét a színes ablaküvegeken beszűrődő természetes fény világítja meg. A minaretbe is fel lehet menni (belépő ellenében), innen csodálatos kilátás nyílik az egész óvárosra és az Öreg-hídra.

Végül szabadidőben felfedezésre ajánljuk a Neretva hűsítő folyóparti éttermeit és kávézóit. Mostár bizonyára emlékezetes élményként marad meg bennünk és a fotógépünkben, melyet ne felejtsünk otthon. A városban tett sétát követően vacsora és pihenés szállásunkon.

8. nap: Utazás haza rövid pihenőkkel.

Információk:

Utazás: Luxus autóbusszal.
Szállás: 2-3 ágyas Szállodai szobákban. Tranzit szálláson panzióban ,
Ellátás: félpanzió.
Szolgáltatás: Albániában helyi idegenvezető.
Részvételi díj: 134.000.- Ft/fő,

Előfoglalási kedvezmény január 31-ig: 5.000.- Ft/fő

Egyágyas felár: 35.280.- Ft
Fakultatív programok:
Ohrid: 1.500.- Ft/fő + 5 Euró
Tirana, Kruje 3.250.- Ft/fő + 15 Euró
Szaranda, Butrint, Mezopotam: 2.300.- Ft/fő + 10 Euró
Mosztár: 4 Euró
Indulás helye és ideje: Zalaegerszeg, Kovács K. tér autóbusz megálló, 2018. május 11-én, 00:30 óra
Csatlakozási lehetőség: Bak, Söjtör, Letenye



Jelentkezési határidő: 2018. március 31.
Előleg fízetés: jelentkezéskor 30.000.- Ft/fő, majd 2018. márc. 31-ig. 45.000.- Ft/fő, 2018. május 5-ig a fenn maradt összeg.
Helyfoglalás az autóbuszon az előleg befizetésekor lehetséges!

Kattints az alsó sorban található részletekre, ott több fotót, leírást találsz a programról. Segítenek a döntésben! Biztos kíváncsivá tesz és velünk tartasz!







Eisriesenwelt jégbarlang Werfen. 2018. május 21.
Egy napos külföldi utak










Eisriesenwelt-i jégbarlang, ahol a sötétség helyébe a jégkristályok csillogása lép.
Hohen Werfen vára, a Salzach völgyének védőbástyája.

2018. május 21.

A Salzburgtól nem messze található Werfen település, mely világhírnévre tett szert, több "leg..."-el is büszkélkedhet. A legismertebb ezek közül a
Eisriesenwelt-i jégbarlang, amely a világ legnagyobb feltárt és látogatható jégbarlangja.
A barlang szó hallatán sokakban egyből a sötét, nyirkos üregek, szűkös mélyedések képei villannak be, pedig a földalatti világ csodái ennél sokkal változatosabbak. Az évszakhoz igazodóan gleccserek gyomrában, hasadékaiban megbúvó, különleges természeti képződményeket láthatunk, ahol a sötétség helyébe a csillogóan fénylő ragyogás lép. A barlangot kötélpályás, kabinos felvonóval, majd hegyi sétával közelítjük meg. Bejárata 1644 m magasan van a Tennengebirge sziklái között. Werfen főteréről helyi busszal utazunk az 1000 m magasságban levő parkolóba. A Salzach szűk völgyét lezáró hatalmas Werfen-i vár, nem akármilyen fotótémát kínál a buszos utazásunk közben.
A fenti parkolóból két lehetőség van feljutni a barlang bejáratáig. A végig gyalogtúrát csak gyakorlottaknak érdemes bevállalni, a könnyebb út is jó 20 perces séta a felvonó völgyi állomásához. Érdemes tartalékolni az erőt, mert a barlangban is szükség lesz rá. Tehát, miután megérkezünk a felvonó 1586 méter tengerszint feletti magasságban lévő felső állomásához, 20 perces séta következik a barlang bejáratához.
A barlangtúra során majdnem 150 méter szintkülönbséget kell megtenni, meleg ruhával és strapabíró túracipővel érdemes készülni.
A barlangban villanyvilágítás nincs, karbidlámpa és égő magnéziumcsík adja a fényt. A túra mintegy 70-80 perc. A látvány minden képzeletet felülmúló, egy igazi mese-jégbirodalomban járhatunk.

A barlangrendszer 40 km hosszúságban nyúlik a hegy gyomrába és kisebb-nagyobb barlangok labirintusából áll. A gyönyörű képződmények a természet évezredes munkájának a gyümölcse. A keletkezéstörténet szerint a tömör mészkő első rései és hasadékai a hegy kiemelkedésekor, kb. 100 millió évvel ezelőtt alakultak ki, s az évezredek múlása során nagyobbodtak, terjedtek a kémiai reakciók és a víz eróziós hatásának köszönhetően.
A szakemberek fogalmazásában, az Eisresenwelt-i egy dinamikus barlang. Azt jelenti, hogy a folyosók és a rések kapcsolatban vannak az alacsonyabban fekvő bejáratokkal és a magasabban fekvő nyílásokkal, így biztosítva a levegő keringését, mint egy kéményben. A külső hőmérséklettől függően, hogy melegebb vagy hűvösebb van odakint mit a hegy belsejében, a levegő felfelé vagy lefelé cirkulál. Télen, amikor a belső hőmérséklet melegebb, mint kint, akkor a hideg beáramlik és egészen fagypont alá csökkenti a hőmérsékletet a hegy belsejének alsó részein. Tavasszal, amikor az olvadó víz beszivárog a sziklák résein elérve a barlang hidegebb alsó részeit szép lassan gyönyörű jégalakzatokká fagy.
A XIX. század végén a barlangot csak a vadászok és a vadorzók ismerték, egészen 1879-ig, amikor is Anton Posselt, egy salzburgi természettudós feltárta a barlangot. Egy évvel később felfedezéséről a hegymászó magazin cikket közölt. 1920-ban Alexander von Mörk, a Salzburgi régió barlangászainak úttörője Posselt cikke alapján ismét bejárta a jégbarlangot. Az ő expedícióját továbbiak követték, és a természet e feledhetetlen csodájának egyre több látogatója akadt, így 1920-ra megépült egy menedékház - a Forscherhütte és megerősítették az egyszerű mászó útvonalat, hogy megkönnyítsék a barlanghoz való feljutást. 1924-re a barlang jeges része gyalog megközelíthetővé vált, és 1925-ben egy nagyobb menedékház is épült a régi mellett. 25 évig a barlang csak gyalogosan volt megközelíthető, de 1953-ra egy egysávos, burkolat nélküli út is épült. 1955-re egy kabinos felvonót építettek, mely 1084 méterről 1586 méterre repítette fel néhány perc alatt a látogatókat, így megkímélve őket a másfél órás mászástól. Felhasználva ismereteinket, most már irány a barlang, mely kategóriájában - ne feledjük - a világ legnagyobbja.

A túrától és az élményektől kellően elfáradva elhagyjuk a jég birodalmát és a 7 km-re lévő Hohenwerfen vára lesz az úti célunk.

Vár a Salzach-völgy monumentális középkori erődítménye. Háttérben látványos színfalat állnak a Tennengebirge sziklarengetegei, mészkő szirtjei és hegyláncai. Már messziről lebilincselő a vár, szinte meseszerű ebben a környezetben. Hohenwerfen vára nem mindennapi látványt nyújt. Már messziről tekintélyt parancsoló a megjelenése. Ausztria egyik legszebb és legnagyobb, épségben maradt középkori vára. 1077 táján épült a Lueg-hágó biztosítására, 1122-ben bővítették és megerősítették. 1529-1540, majd 1563-1580 között alakították mai formájára. A 900 éves erődítménynek lenyűgöző a védelmi rendszere. Helyi idegenvezetővel látogatható. Több programot is kínál, többek között a nézők felett elrepülő sólyom- és sas röptető bemutatóval, udvari bohócokkal szórakoztatják a vendégeket és számos múzeum is nyitva áll a turisták számára. A vár közelmúlt béli nevezetessége, hogy itt forgatták a Kémek a sasfészekben c. kaland filmet, Clint Eastwood főszereplésével.

Utazás: autóbusszal.
Szolgáltatás: utas kísérés.
Részvételi díj: 11.500.- Ft / minimum 38 fő /,

Előfoglalási Kedvezmény március 31-ig 1.000.- Ft/fő, vagy hét fő együttes foglalása esetén a 7. fő ingyenes.

Belépők: kb. 30 Euró
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács Károly tét 04:00 óra
Várható hazaérkezés: 22:00-23:00 óra
Csatlakozási lehetőség:

Az utazásra várjuk az Élhető Jövő Egyesület tagjait és családját! Havi tagdíjunk 100.- Ft/fő.
Részletes programunk a www.eljovo.lapunk.hu web lapon is megtalálható.




Kirándulás a Plivicei tavakhoz 2018.május 27.














Plitvicei Tavak

Egy nap a természetben, egészség megőrző program.... 2018. május 27.










Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül uticélunk a Horvát Karsztvidéken található Plitvicei Nemzeti Park, azon belül a Plitvicei tavak, mely Európa egyik legszebb természeti látványossága. Több mint 200 négyzetkilométeren terül el.
A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre. A Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. Legmagasabban a Proscensko-tavat találjuk, 639 méterrel a tenger szintje felett. Tőle kb. 8 kilométerrel lejjebb az utolsó tó, a Sastavci "csak" 483 méterre van a tengerszint felett. Szintkülönbségük 156 méter. Ezt "győzi le" a sok vízesés, csodálatos látványt nyújtva a látogatóknak. A tórendszer vizét Karszt vidékről a Korana folyó vezeti el.

Két legnagyobb tava a Kozjak és a Prosce, ezek 1000-1500 négyzetméteres vízfelületétől a legapróbb tavacskákig minden méret megtalálható. A hegyvidék domborzatának köszönhetően minden tó más-más magasságban helyezkedik el.
Bármilyen évszakot is válasszunk a kiránduláshoz, mindenképpen különleges élményben lesz részünk. Tavaszi olvadáskor megduzzad a patakok vize, nyáron zöldell a táj, míg ősszel az ezerszínű természet tárul elénk. A tórendszer két részből áll, a felső és alsó csoportból. A dolomitvölgyben fekvő felső tavakat tartják a legszebbnek, míg az alsó tavak kisebbek, vizük sekélyebb.
A legnagyobb tó a Kozjak, ezen hajóval tudunk átkelni. A három kilométer hosszú erdős partok által határolt tó az alsó és felső tavakat köti össze. Sokan a legszebb tónak tartják a Galovac-tavat lépcsős vízeséseivel.
A park bejárásához több útvonal kínálkozik. Fizikai teherviselő képességünktől függően - idegenvezetőnk segítségével - kiválaszthatjuk a számunkra megfelelőt. Netalán útközben úgy érezzük, hogy túlvállaltuk magunkat, a tájékoztató táblák, vagy idegenvezetőnk segítségével több helyen van lehetőség a visszatérő autóbuszokra felszállni.
A belépőjegyet gondosan meg kell őrizni, hiszen ezzel vehetjük igénybe az autóbuszokat, illetve a hajót.

A vízesések sokaságának látványa, annak zaja, valamint a víz több szakadékon keresztül történő zuhanása, folyása, minden látogató számára egyedi felejthetetlen élmény. Zúgókkal, vízesésekkel összekötött tizenhat tó észak-déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela-hegységben. Több kilométeres, fából készült kis hidacskák teszik lehetővé a tavak közötti sétát és a 190-200 vízesés tapintás közeli élvezetét.
Természet fáradhatatlan alkotó, kétszer ugyan olyannak nem láthatod a nemzeti parkot. A vízből kiváló mész lerakódik, platókat hoz létre, megváltoztatja a folyás szabad útját. Egyedi szépségénél fogva Plitvicei tavakat az UNESCO a Világörökségek sorában jegyzi.
Útközben buszunkból gyönyörködhetünk a vízesések és vízimalmok városában, Slunjban is.





Utazás: autóbusszal.
Szolgáltatás: idegenvezetés.

Részvételi díj: 9.700 Ft/fő (legalább 38 fő ), Előfoglalási kedvezmény március 31-ig 1.000.- Ft/fő, vagy 7 fő együttes jelentkezése esetén a 7. fő ingyenes.

Belépők: kb.110 kuna, gyerek /7-18 év/ 55 kuna.
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács Károly tér 05:00 óra
Várható visszaérkezés: 22 óra.
Csatlakozási lehetőség: Bak, Pusztaszentlászló, Letenye..






























Az utazásra várjuk az Élhető Jövőért Egyesület tagjait és családját! Éves tagdíjunk 1.200.- Ft/fő.
Részletes programunk a www.eljovo.lapunk.hu web lapon is megtalálható.




Dél Tirol......2018. 05. 24 - 27.
Több napos külföldi utak










Dél Tirol

Autonóm terület

2018. május 24 - 27.



A négy nap rövid leírása: Bozen-ben (Bolzano) séta idegenvezetőnkkel a városban, hangsúlyosan a Régészeti Múzeumban látható "Ötzi"-hez, az olvadó gleccserben talált 5300 éves ősemberhez. Nem hagyjuk ki Dél Tirol legszebb gótikus bazilikáját, a város jelképének számító Mária Mennybemenetele katedrálist. Schluderns-ben megnézzük a reneszánsz stílusban épített Churburg kastélyt, mely Európa legnagyobb magánkézben lévő fegyvergyűjteményével büszkélkedhet. Elutazunk a Reschensee-hez (Reschen tó), melynek kellős közepén ágaskodik Graun falu 14. századi templomtornya. A kép meghökkentő, de magyar szem már látott ilyet, gondoljunk csak a bözödújfalui templom toronyra. Burgeis-ben megnézzük a Marienbergi Benedekrendi Kolostort, amely a világ legmagasabban fekvő ilyen építménye, körülbelül 1350 m tengerszint feletti magasságban van. A szállásunkhoz közel eső kis falu Glurns, a mai napig változatlanul megtartotta középkori történelmi jellegét, a falakkal körbevett város egy Müstair kis város - amely már a szomszédos Svájchoz tartozik - Benedekrendi Szent János kolostorát tekintjük meg.
A falakon és a templomhajó boltíves teteje alatt található karoling freskók a Karoling művészet legrégebbi fennmaradt freskóciklusának számítanak, keletkezésük az ezredfordulóra tehető.
Az Ofen-hágó 2149 méteres tengerszint feletti magasságban kialakított közúti összeköttetést teremt a svájci Graubünden kanton és a Müstair - Winschgau völgyek között. Európa egyik legszebb magashegyi hágóútján kelünk át. Garantáltan nagy élmény lesz. St. Moritz a világ egyik leghíresebb üdülőhelye. 1856 méteres tengerszint feletti magasságával, száraz, szikrázó éghajlatával kedvelt célpont. Divatos, elegáns és exkluzív hangulatú. Dorf Tirolban megtalálható minden, ami Dél-Tirolt jellemzi, hegyek-völgyek, mediterrán klíma, pálmák, citromfák, ciprusok, leanderek és a régió legtöbb napsütéses órája. Nem fogunk csalódni, a mezőgazdasági kultúra olyan szintje tárul élénk, amelyről csak felsőfokon lehet beszélni.





Dél Tirol rövid leírása: Északon és keleten Ausztriával, nyugaton Svájccal határos, déli területeit Lombardia és Veneto olasz régiók ölelik körbe. Lakossága többnyire német ajkú - osztrák - fővárosa Bozen (olaszul Bolzano)), itt és csak itt az olaszok vannak többségben (70%-ban). A német és az olasz egyaránt hivatalos nyelv, de néhol még aktívan él a ladin (rétoromán dialektus) nyelv is.
Alpesi harmónia, hófödte hegycsúcsok, zöldellő lankák, csipetnyi Itália, mediterrán növények, varázslatos tavak, lehet ennél tökéletesebb? Aligha.
Valami megfoghatatlan béke és boldogságérzet járja át az odautazót. Pedig a közhangulat korántsem volt mindig békés.
Ausztria az I. világháború után veszítette el ősi tartományának, Tirolnak a naposabb, gazdagabb, és nagyobbik felét. A Saint Germain-i békeszerződés Olaszországhoz csatolta a Brenner-hágótól délre eső területeket, ahol nagyarányú betelepítésekkel igyekeztek megváltoztatni az etnikai arányokat. Ez nagyon sok feszültséget és konfliktust okozott. A II. világháború után autonómiát kapott ugyan, de ez csak névleges volt. Olyan nagy volt az ellentét az osztrák és a betelepített olasz lakosság között, hogy még terrorcselekmények is előfordultak. Végül Ausztria 1960-ban az ENSZ elé vitte Dél-Tirol ügyét. 1992-re jutott nyugvópontra a konfliktus, amikor a változások hatására Ausztria hivatalosan is elismerte, hogy Olaszország megvalósítja Dél Tiról autonómiáját.




A lakosság 68%-a német, 27%-a olasz, 4% pedig ladin anyanyelvű. Az olaszok egyedül a fővárosban, Bozenben vannak többségben, itt él a betelepített olaszok 60%-a. Turistaként az ember semmiféle viszályt, vagy feszültséget nem tapasztal, de az itteniek úgy tartják, hogy "Süd-Tirol ist nicht Italien". Az olasz egység napját sem ünnepelték meg, a kormányzó azt mondta, ez nekik nem ünnep.
Ma Dél-Tirol Olaszország leggazdagabb régiója. Kiemelkedő a szőlő és az almatermesztés, valamint a turizmus.
Minden jó, ha a vége jó, mondhatnánk, hiszen mára az autonómmá vált terület példátlan sikereket ért el mind politikailag, mind gazdaságilag. Ezt a környezet is hűen tükrözi, a kettős identitás különösen vonzó légkört teremt.

1. Nap: Bozen-ig utazunk és természetesen az eredeti német nevén említjük, mint az összes települést Dél-Tirolban. Hiszen ha Bolzanót mondanék Bozen helyett, éppen olyan lenne, mintha Kolozsvárt Cluj-Napocának nevezném. Első utunk a Régészeti Múzeumba vezet. Itt látható "Ötzi", az ősember, akit egy olvadó gleccserben találtak. Körülbelül 5300 éves. Igazi világszenzáció, konzerváltságának foka egyedülálló. Egy speciális hűtőkamrában tartják, ahol egy kis ablakon át lehet betekinteni. Ötzi használati tárgyai, ruházata mellett egyéb őskori leletek is ki vannak állítva.
Alább (barna színnel) egy tájékoztatót közlünk a múzeum "ötzi" anyagáról, amit a látogatás előtt érdemes elolvasni.



Ismertető az "Ötzi"-ről.


Közismert név Ötzi, a jégember.
Faj Homo sapiens.
Kor 5300 év körül.
Felfedezés helye Ötz-völgyi-Alpok.
Felfedezés ideje 1991.
Felfedező Erika és Helmut Simon.
A Hauslabjochi ember vagy közismertebb nevén Ötzi, a jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből, amit 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán, az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében, 3210 méter magasan találtak meg. Ötzi vadászott, és nagy valószínűséggel nem volt pásztor.

Ötzi, a gleccsermúmia genetikai anyagának elemzésekor új felfedezéseket tettek a kutatók: a jégbe fagyott ember hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre, a kullancsok által terjesztett Lyme-kórban szenvedett és tejcukorérzékeny is volt.

Ötzié a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. A maradványokat a felfedezés helyéről az Innsbrucki Egyetem kórbonctani intézete emelte ki Prof. Rainer Henn vezetésével, 1991. szeptember 23-án.

Mivel a tetemet Ausztria és Olaszország határán találták meg, mindkét állam igényt tartott rá. Ausztria és Olaszország 2006-ban életbe lépett új államszerződése szerint a vízválasztó a határ, de úgy, hogy a Tisenjoch kivétel, és ezért a lelőhely továbbra is olasz területen van, 92 méterre a határtól.



Maga a lelőhely egy, a gleccseren keresztben húzódó vízlevezető árok, amit 5300 évig fedett a jég. Ezzel magyarázható, hogy a rézkori vadász teteme szinte károsodás nélkül került később a felszínre, amikor a gleccser visszahúzódott.

A holttestet hat évig az Innsbrucki Egyetem Anatómiai Intézetében a gleccseréhez hasonló körülmények között tárolták, eközben alaposan megvizsgálták és konzerválták.
Ötzi bőrcipője (rekonstrukció). Ma 38-as méretűnek számítana
A kb. 45 éves, 158 centiméter magas férfi holtteste szinte teljesen érintetlenül megmaradt. Feltételezik, hogy eredetileg magasabb lehetett, mert a test a fagy hatására összezsugorodik. A vadász 50 kilogrammos testsúlya a maga korában átlagosnak számított.

A múmián 15 kékesfekete, szénporral készült tetoválás-csoportot találtak: negyvenhét, csoportonként párhuzamos vonalat valószínűleg gyógyító szándékkal rajzolták a lágyéktájon és a jobb bokája körül. Van még egy kereszt alakú rajzolat a jobb térdhajlatában és több pont a klasszikus akupunktúra pontokon. Ezt a fajta égetést, ami közben tűvel gyógynövényeket juttattak a bőr alá, más népek is alkalmazták.

Ruházata és felszerelése

A holttest mellett ruházatának maradványain kívül számos, a korra jellemző eszközt is találtak. Ötzi hosszában csíkos kabátja barna és fehér kecskeszőrből készült. Nadrágja az észak-amerikai indiánok viseletéhez hasonlító lábszárvédő volt, amit borjúbőrszíjjal rögzített. Ágyékkötője térdmagasságig ért. Cipőjének talpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült. A cipőbe tömött szalmaréteg hőszigetelésre és párnázásra szolgált. Medveszőr sapkát viselt. A mellette talált, száraz fűből fonott, kb. 25 cm-es anyagdarab valószínűleg egy köpeny lehetett, mely esőkabátként működött akkoriban.

Épségben megmaradt Ötzi rézbaltája (szekerce). A balta feje 99%-ban tiszta rézből készült; az elemzések szerint az ércet Salzburg tartományban fejthették. Több, az i. e. 4. évezredből származó baltafejet találtak már, de ez az egyetlen olyan, aminek a nyele is megmaradt. Ötzi tekintélyes ember lehetett, ugyanis akkoriban a réz nagyon értékes volt. A fejszével fát is tudott vágni, de ezzel készíthette el 180 centiméter hosszú tiszafa íját is. A nyílvesszők ostorménfából készültek, a nyílhegyek pedig tűzkőből, és ezeket faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze. Egy ilyen íj utánzatával végzett kísérlet szerint a halálos fegyver lőtávolsága 30-50 méter volt.

Ötzi felszereléséhez tartozott még egy kőrisfanyelű és tűzkőhegyű tőr, a hátizsák egy ősi formája (Kraxe), aminek hevedere egy fából készült vázat tartott és egy nyírfakéregből készült edény, amiben valószínűleg a parazsat tarthatta. Kis bőrtáskájában egy csontár mellett tűzkőpengéket, azok élesítésére való köveket és gyújtótaplót találtak. A nála talált nyírfatapló vagy tűzgyújtási, vagy gyógyítási célokat szolgált, egy lapos, lyukas kődarab pedig amulett lehetett, de ez nem bizonyított.


A kutatók eleinte úgy gondolták, hogy hosszú barangolás után az éhség vagy a hideg végzett vele, csak később derült ki, hogy külső beavatkozás következtében hunyt el.

Utolsó órái.
2007 júniusában egy olasz-svájci kutatócsoport arról adott hírt, hogy kiderítették Ötzi halálának okát. A többszeletes komputertomográfia (Multislice Computer tomography) és többdimenziós képet adó röntgen segítségével kapott felvételek elemzése kiderítette, hogy az Ötzi bal vállába fúródott nyílhegy - amiről már korábban is tudtak - szétroncsolta a vállhoz közeli artériát: a felvételeken Ötzi artériáján egy 13 milliméteres repedés látszik. Ez valószínűleg súlyos belső vérzést okozott és minden bizonnyal gyors halálhoz vezetett.


Egy új elmélet alapján, amelyet 2007. augusztus 28-án egy olasz-osztrák kutatócsoport mutatott be, Ötzi nem a nyílvessző okozta sérülésébe halt bele, hanem egy, a fejére irányzott ütés végzett vele. Feltételezéseik szerint a nyíl okozta sérülés védtelenné tette ugyan Ötzit, de a seb nem volt halálos. Az új elmélet szerint szemből fejbe ütötték, amitől hanyatt esett, a fejét egy kőbe ütötte, és így koponyaagyi traumában hunyt el. Természetellenes testtartása és a seb körül talált alvadt vér arra enged következtetni, hogy támadója megfordította és megpróbálta kihúzni vagy letörni a nyílvesszőt.

Azt, hogy Ötzit nem sokkal halála előtt megtámadták, bizonyítják a bal karján és a kezein talált vágások és más emberek vérnyomai ruházatán és tőrén.

A szénizotópos kormeghatározás alapján Ötzi i. e. 3252-ben halt meg.

Az Innsbrucki Egyetem botanikusai Klaus Oeggl vezetésével megvizsgálták Ötzi gyomrában, illetve belében talált ételmaradékokat is. Az eredmények alapján rekonstruálni tudták a halála előtti órákat. Halála előtt Ötzi nagy biztonságban érezhette magát, nagy pihenőt tartott és kiadósan evett. Az elfogyasztott ennivalóban talált virágpor azt bizonyította, hogy Ötzi különböző vegetációs zónákban tartózkodott: először a fahatár körül tartózkodott - akkoriban ez körülbelül 2400 méter magasan volt (ma 1800-2100 méter) - majd leereszkedett a Schnals vagy az Etsch völgyébe, és halála előtt kb. 6 órával onnan indult ismét felfelé, Tisenjoch felé.



Több kutatócsoport is vizsgálta Ötzi mitokondriális DNS-ének összetételét, és eltérő eredményeket kaptak. Először, amikor Ötzit még az innsbrucki Törvényszéki Orvostani Intézetben fagyasztották, az Oxfordi Egyetem Bryan Sykes vezette kutatócsoportjának küldtek mintaanyagot kötő- és támasztószöveteiből (bőr, csont). Az angol kutatók a mitokondriális DNS kontrollszakaszát vizsgálva egyértelműen megállapították, hogy az európai típusú, és ezzel kizárták a piltdowni emberéhez hasonló lelethamisítás lehetőségét (ilyen korú és állagú múmiát csak Dél-Amerikából csempészhettek volna a helyszínre). A vizsgált szakasz pontosan egyezett egy Marie Moseley nevű, a kutatócsoport adatállományában már régóta szereplő bournemouthi ír vezetési tanácsadónőével, igazolva, hogy tisztán anyai ágon közös őstől származnak.

A tetem Bolzanóba szállítása után olasz kutatók is elvégezték a vizsgálatot. Az ő eredményeik szerint a "jégember" az európai K1 haplocsoportba (azonos génmutációt hordozó embercsoport) tartozik, de DNS-e a három alcsoport egyikéhez sem hasonlít. Eszerint Ötzi népcsoportja az elmúlt ötezer évben (legalábbis leányágon) kihalt, már nem létezik.






A múzeumi sétánkat követően idegenvezetőnk kíséretében megnézzük Bozen városát. A bozeni dom a város jelképének számít. A Mária Mennybemenetele katedrális Bozen fő látványossága, a román és gótikus építészet gyöngyszeme, a déli olasz és az északi germán hatások gyümölcsöző találkozása. A templom alapja a korai keresztény időkből származik, 1180-ban Szűz Mária tiszteletére szentelték fel az akkor négyszögletes alaprajzú román stílusú templomot. A bazilika a 14. században a vöröses és a sárga homokkő burkolást kapott.
A gótikus kőművesség egyedülálló remekműve a Schwaben Hans Lutz von Schussenried által 1517-ben befejezett harangtorony. A román bázisú négyzet alakú, torony hatszögletű - szobrokkal és hegyes íves ablakokkal díszített - toldást kap. A kettős elrendezés a könnyedség benyomását kelti.
A Waltherplatz-on található az úgynevezett Leitacher Törl, Tirol egyik legszebb gótikus portálja . A kapu azt a kiváltságot jelezte, amelyet a Bolzano közelében lévő szőlőültetvény művelője kapott, a borának eladását illetően. Az ábrázolt figurák közül különösen a tipikus bozeni öltözéket viselő bortermelő és borász alakja figyelemre méltó.
A torony alatt egy 1400 körül készült freskó látható, ami egyértelműen Giottó valamelyik tanítványának munkája.
Teszünk egy sétát az óvárosban, még megnézzük a dominikánus kolostort és a Bindergasse-t, Bozen legjellegzetesebb utcáját.
Glurns környéki szállásunkra utazunk, jól fog esni a vacsora és a pihenés.




























2. Nap: Elsőként Dél Tirol legszebb várkastélyát látogatjuk meg, a Schluderns faluban lévő Churburg kastélyt. A tengerszint felett 921 méter magasságban fekvő faluban szinte mindenki német anyanyelvű. Schluderns szemet gyönyörködtető kis település. A gótikus katedrális és a festett homlokzatú házak a felső Vinschgau változó történelméről szólnak. A falu útjai gyümölcsösökön és réteken keresztül vezetnek fel a 100 hektáros zárt élőhelyhez, amely állatok és növények fenyegetett fajainak ad biztonságos életteret. Felfelé haladva élvezhetjük a fantasztikus kilátást a Vinschgau-völgyére.
A falu fölött látható a mára reneszánsz stílusban átépített Churburg kastély, a Trapp grófok otthona. A lovagvárat Chur püspöke építette 1253-ban, a Trapp grófok 1504 óta birtokolják. Az egyik legjobb állapotban megmaradt vár Dél-Tirolban. A legnagyobb magánkézben lévő fegyvergyűjteménnyel büszkélkedhet, mely Európában egyedülálló. Láthatók nehéz vas páncélok, kardok, lándzsák és a számszeríj. A fegyverek és páncélzatok páratlan művészeti és történelmi értéket képviselnek. A várban tett sétát követően tovább indulunk.







Északnak tartva néhány kilométer után a hegyvonulatok között kanyargó útról érdekes látványba ütközünk. A szépséges panoráma részét képzi egy jókora tó a Reschensee, melynek kellős közepén ágaskodik Graun falu 14. századi templomtornya.

A meghökkentő kép feldolgozásához érdemes a tóparton kis pihenőt tartani, közelebbről is megszemlélni.
Magyar szem már látott ilyet, gondoljunk csak a bözödújfalui templom toronyra és ugye a történelmi előzmények hasonlósága sem kerüli el figyelmünket.

A tó gátját 1940-ben kezdték el építeni, de a helyiek tiltakozása miatt csak 1950-re készült el svájci tőkeinjekcióval az építmény. (Népszavazással is leszavazták a megépítését - de hiába.).
A már minden díszétől és orgonájától is megfosztott középkori graun-i templomban 1950. július 9-én tartották az utolsó misét, majd utoljára megkondult az 1505-ből származó harang is. A víz aztán ellepte a falut, a torony viszont még mindig meglepően jó állapotban mered ki a vízből.





Burgeis-ben megnézzük a Marienbergi Benedekrendi Kolostort, amely a világ legmagasabban fekvő ilyen építménye, körülbelül 1350 m tengerszint feletti magasságban van a kolostor.
Megalapítása a Tarasp nemesi család kezdeményezésének volt köszönhető. Céljuk az volt, hogy egy templomot állítsanak fel a Schuls közelében lévő Tarasp vár hívőinek istentiszteleti helyéül. 1087 és 1095 között a Tarasp testvérek Eberhard és Ulrich I - ez utóbbi Chur püspöke volt - megalapították az első kolostort.
A 19.századra már Vinschgau nagyon fontos oktatási központja volt. 1986-ig gimnáziumként is működött. Jelenleg a kolostorban 14 szerzetes él.
2007-ben a földszinten megnyílt a múzeum. A kripták román kori freskói, a filmbemutató és a különböző berendezési tárgyak betekintést nyújtanak a kolostor mindennapi életébe.

A háromhajós Kolostor templom, a 12. század vége felé épült. 1643 és 1648 között Jakob Grafinger apát átépíttette barokk stílusban. A stukkói reneszánsz stílusban készültek, Florian Nutz innsbrucki és testvére Paul Bock SJ. munkái.






Glurns kisváros a Vinschgau területén. Egyike az Alpok legkisebb városainak, elvarázsol minden látogatót bájos középkori hangulatával. Glurns a mai napig változatlanul megtartotta középkori történelmi jellegét a falakkal körbevett város egy építészeti gyöngyszem. Fő látnivalója az épen megmaradt középkori városfala. Ez osztja Glurns-t az úgynevezett Belső- és Külső Városra.
Glurns-t, mint várost, első ízben 1304-ben említik, Tirol és Svájc közelségéből adódó szerencsés elhelyezkedése miatt piaca, illetve vására hamarosan hírnévre tett szert.
A városfalaktól délre futó Etsch folyó túlpartján található a Tauferer kapu és a Szent Pankráciusz templom. A késő gótikus építmény tornyát barokk hagymasisak díszíti. A templom egy korábban, a 13. században épült, ugyanitt álló istenháza helyén létesült 1496-ban. A kórus üvegablaka (1893 körüli) Krisztus születését, keresztre feszítését és feltámadását ábrázolja. A kórustérben levő homokkő-reliefet Jörg von Lichtensteinnek tulajdonítják.
1500 után a város mindkét részét azzal az erődítménnyel vették körül, amely ma is látható. A tervet a főtervező és erődítményépítő Jörg Kolderer készítette. 1528-ban I. Ferdinánd császár város-címert adományozott Glurnsnak.





























3. nap: Reggeli után Svájba utazunk, Graubünden kanton területére. Első állomásunk Müstair, a világörökség részét képező, Szent János kolostort tekintjük meg. Utunkat a rendkívüli szépségű Ofen-hágón át folytatjuk St.Morizt-ba. Idegenvezetőnk kíséretében ismerkedünk a várossal, majd vissza utazás dél-Tiroli szálláshelyünkre.


A Müstar-i Benedekrendi Kolostort 780-ban Chur püspöke alapította, a hagyomány szerint Nagy Károly megbízásából. A templom középső szentélyének déli pillérénél levő, 1.500 körül készült életnagyságú stukkó-figurája emlékeztet a hatalmas uralkodóra. A 11. században a churi Norbert püspök Müstairban egy toronyszerű lakóépületet is emeltetett, püspöki rezidenciaként. A háromapszisos egyhajós csarnoktemplomot 1490 táján késő gótikus , háromhajós csarnokterűvé alakították át. Ebből az időből származik a 16. században megmagasított harangtornya. A kolostor első lakói az északról, feltehetően Chur környékéről származó Benedek-rendi szerzetesek voltak. (A Benedek-rendi elnevezés Nursiai Szent Benedeknek, egy római katonacsalád leszármazottjának nevéhez kapcsolódik: szigorú rend, fegyelem és szabályozott életmód jellemző rájuk. Híres jelmondatuk az "ora et labora": Imádkozz és dolgozz, ami arra utal, hogy céljuk nem csupán a világi hívságoktól való elvonatkoztatás, hanem a föld megművelése, a keresztény etika terjesztése. A munkában nem szenvednek hiányt a mai nővérek sem. Télen faliszőnyegeket, finom takarókat, művészi megmunkálású viseleteket, emlék- és dísztárgyakat készítenek, s a falu óvodájáért is ők felelnek.). De térjúnk vissza az alapításhoz, a Frank Birodalom uralkodója a kolostor létrehozásával nem csupán a kereszténységet szolgálta, saját hatalmát is növelte, mivel a kolostor a stratégiailag fontos alpesi átkelőben épült meg. Müstair fogadta be az elfáradt, Itáliába, vagy onnan törekvő idegeneket, az utazókat, követeket, kereskedőket is.
A falakon és a templomhajó boltíves teteje alatt található karoling freskókat a 15. század végén eltakarták, lefestették. Véletlen folytán az 1940-es évek elején fedezték fel őket ismét, 1947-1952 között ismét láthatóvá tették. A freskók a maguk nemében a Karoling művészet legrégebbi fennmaradt freskóciklusának számítanak, keletkezésük az ezredfordulóra tehető.







Az Ofen-hágó 2149 méteres tengerszint feletti magasságban kialakított közúti összeköttetést teremt a svájci Graubünden kanton és a Müstair - Winschgau völgyek között. A képek magukért beszélnek, a látvány lélegzetelállító. Garantáltan nagy élmény lesz.
(Graubünden Svájc legkeletibb és egyben legnagyobb kantonja. Neve németül "szürke szövetségeket" jelent és a három középkori politikai szövetségre, az Isten Házának Ligájára, a Szürke Ligára és a Tíz Törvényszék Ligájára utal.)









































































St. Moritz a világ egyik leghíresebb üdülőhelye. 1856 méteres tengerszint feletti magasságával, száraz, szikrázó éghajlatával kedvelt célpontja a turistáknak. Divatos, elegáns és exkluzív hangulatú.
Az Inn felső folyása mentén, az Engadin völgyben elhelyezkedő település, a St. Moritz-tó partjára épült. A város két részre oszlik, a tó felett, teraszszerűen, 1853 méter magasságban elterülő St. Moritz-Dorf-ra valamint a tó partján húzódó St. Moritz-Bad-ra. St. Moritz-Dorf-ban az egykori falu szinte elvész a hatalmas szállodák, sportpályák között, csak ősi román templomának maradványa, a ferde Schiefer Turn emlékeztet rá.

St. Moritz-Bad elsősorban gyógyhely, nagy szanatóriumokkal, fürdőintézetekkel. Szénsavas, vastartalmú gyógyvizét már az ókorban használták. A településről sikló visz fel a 2488 méter magasan fekvő Corviglia-kilátóhoz, ahonnan nemcsak a völgy tekinthető át, hanem az e mögött elterülő Bernina-hegyrendszer égbetörő csúcsai is.
































4. Nap: Dorf Tirol (Tirolo) és Meran szerepel a negyedek napi programunkban.

Útközben látható lesz az Ober Montani Kastély. 1839-ben Beda Weber itt találta meg a Nibelungenlied (Niebelungen ének) eredeti kéziratát. Ez az európai kultúrtörténeti alapmű ma "Nibelungen-Handschrift Codex" néven a Berlini Staatsbibliothek-ban található. A Nibelung-éneket, a középkori német udvari irodalom virágkorának egyetlen ránk maradt hősi eposzát, 1200 körül foglalták írásba. A Nibelung-ének alapjául szolgáló Nibelung-mondakör gyökerei a germán népvándorlás koráig nyúlnak vissza. Attila hun vezér és felesége Krimhilda történetét is feldolgozza.


Dorf Tirol az ott található vár (Schloss Tirol) nevét vette át, mely a XI. században a Tiroli grófság székhelyéül szolgált. (jelenleg kulturális és történeti múzeumként működik)
Megtalálható itt mindent, ami Dél-Tirolt jellemzi, hegyek-völgyek, mediterrán klíma, pálmák, citromfák, ciprusok, leanderek és a régió legtöbb napsütéses órája.
Az 596 méter magasan fekvő település kevesebb mint 2500 lakost számlál, legközelebb eső nagyváros Meran (Merano).

Közelebből is megismerkedünk a Tiroli várral és a benne a múzeummal. A várból fantasztikus rálátás adódik a falura, a panoráma lélegzetelállító. Érdekes látvány a vár mögött kialakult földpiramisok. A név ne tévesszen meg senkit, a jégkorszak gleccsereinek köszönhetően a hegyoldal kőzetéből kivájt sziklaképződményekről van szó. A várban helyet kapott madárgondozó központ sérült, segítségre szoruló vadon élő ragadozó madarak gondozása, és azok természetbe való visszaengedésének felkészítése céljából jött létre.
Felvonóból a már eddig is lélegzetelállító panoráma itt újabb értelmet nyer. A fenyvesek és a már-már irreálisan zöld növényzet környezetében igazán feltöltődhetünk. Nem fogunk csalódni, a mezőgazdasági kultúra olyan szintje tárul élénk, amelyről csak felsőfokon lehet beszélni.



Meran (Merano) Dél-Tirol legjelentősebb turisztikai központja, mediterrán növényzettel, pálmafákkal, körülvéve 3000 m magas hegyekkel, évi több mint 300 nap napsütéssel, a tartomány legnagyobb, ultramodern fürdőkomplexumával, középkori óvárossal, elképesztően szép fekvésével. Az elegáns, virágokkal borított folyóparti promenádok, a drága boltokkal, kávézókkal, éttermekkel zsúfolt, szűk, árkádos, óvárosi utcák, a városka felett húzódó, látványos panoráma sétaút mind kihagyhatatlan látnivalója a dél-tiroli kirándulásoknak.

Meran rövid története
A közeli Tirol falu melletti Tirol kastély nevét felvett grófok a XIII. sz. végén tették meg Meran-t uradalmuk központjaként. 1317-ben lett Meran hivatalosan is egész Tirol fővárosa és a grófi család rezidenciája.
Meran óvárosának képe őrzi a XIV-XV. századi fénykort, a gótikus templomok, a jellegzetes árkádos főutca, a Lauben és a környékbeli magaslatokra épült impozáns nemesi kastélyok, várak mind e korszak élő tanúi.
Meran másodvirágzásának kezdete egy bécsi orvosnak, Dr. Johann Huber-nek köszönhető, aki a bécsi udvarban befolyásos Schwarzenberg házból való Mathilde hercegnőnek javasolt Meran-ban a kedvező klíma miatt gyógytartózkodásokat az 1830-as években.
A hercegnő több sikeres gyógykezelésén felbátorodva a doktor 1836-ban kiadott egy brosúrát, melyben ecseteli Meran kitűnő levegőjét, majd a polgármester hathatós segítségével megindult a város európai hírű gyógyhellyé fejlesztése.
A legnagyobb lökést Erzsébet királynő (Sisi) látogatásai jelentették, 1870 és 72 között kéttelet is a városban töltött leányaival. 1881-ben pedig megépült a Merant a Brenner-hágóval és Bozennel összekötő vasútvonal is.



Merano három, jól elkülöníthető, idegenforgalmi jelentőségű részből áll. Az egykori városfalakkal körülhatárolt középkori jellegű óvárosból, ahol a gótikus emlékek dominálnak, a XIX. - XX. század eleji gyógyüdülőhelyből, amit elsősorban a Passer folyó mentén elterülő, főleg klasszicista, szecessziós és Jugendstil stílusú impozáns épületei határoznak meg, valamint a város feletti dombokon húzódó Tappeinerweg panoráma sétánya a dús mediterrán növényzettel, fantasztikus kilátással a városra és a környező hegyekre.

Meran óvárosa
Miután a XV. században Innsbruck lett Tirol fővárosa, a meráni óváros gótikus épületei mély hibernációba süllyedtek, ennek hála ma szinte teljes épségben maradt meg a hajdani középkori városmag. A városfalak már nincsenek meg, viszont a négy egykori városkapuból hármat láthatunk még. A leglátványosabb köztük a Bozner Tor, mely a Sandplatz irányából vezeti a turistákat az óvárosba, a dómhoz.


A Dóm előtti Pfarrplatztól a piacként is működő Kornplatzig húzódó, szűk, mindkét oldalán magas, árkádos, gótikus szerkezetű házakkal határolt Lauben, Meran fő sétáló- és bevásárló utcája rengeteg apró és nagyobbacska üzlettel, butikkal, kávézóval, kocsmával, étteremmel.


A Szent Miklós plébániatemplom (Duomo) Tirol legjelentősebb gótikus műemlékének számító templom, messziről látható 83 m magas tornyával Meran fő jelképe. Az 1302-től 1465-ig épített templom déli homlokzatán egy óriási Christoforus-freskó ékeskedik. A háromhajós épület belső terét a gótika határozza meg, de a XVIII. sz. végi barokk stílusú átépítés is nyomot hagyott, elsősorban a mellékoltárokon. A templombelső egyik fő látnivalója az 1500 körül, Hans Schnatterpeck által készített kis gótikus szárnyasoltár.



A várost átszelő, sebes folyású Passer folyó partjain épült ki a XIX. századi üdülő városrész. Fő látnivalói a főleg Jugendstil és bécsi szecessziós stílusban épült impozáns épületek, a virágos, buja vegetációjú, elegáns parti sétányok és a túlparton kiépült hatalmas, ultramodern fürdő, a Therme Meran komplexuma.
A XIX. században a városfalak elbontásával, a folyó és az óváros közti területen épült ki az elegáns üdülőhely, melynek központi épülete a Kurhaus. Az épület egy része, mint Alte Kurhaus már 1874-ben elkészült, amit később 1912-14 között tiszta bécsi szecessziós stílusban kibővítettek a most is látható, impozáns formára. A kívül-belül nagyszerű, elegáns Kurhaus jelenleg koncerteknek, rendezvényeknek ad otthont.
A Theaterbrücké-től a Postbrücké-ig húzódó parti sétány a legnépszerűbb korzózó hely a városban, nagyteraszos vendéglátóhelyek, fagyizók nyílnak a sétányra, mely a sebesen zúgó Passer partján épült ki, több helyen modern kilátóplatformokkal kiépítve.
A keleti oldalon, a Postbrücke aranyozott girlandokkal díszített szecessziós stílusú hídján át jutunk a gyönyörű, part menti Elisabethparkba, ahol Erzsébet királynő ülőszobrát fantasztikus növényzet öleli körül.
A radioaktív radon források vizét használó ultramodern fürdő épületét a dél-tiroli sztárépítész Matteo Thun tervei alapján építették. A hatalmas üvegkocka alakú komplexum 2005-ben nyitott meg a város szívében, a Passer óvárossal szembeni partján egy 51 000 négyzetméteres, ősfás, gyönyörű park közepében.
A Tappeinerweg Meran óvárosa feletti hegyoldalban, 100 méterrel a házak felett, a XIX. században kialakított panorámasétány dús mediterrán vegetációjával, parádés kilátással az egyik legnépszerűbb látnivaló, kirándulóhely.
Meran óvárosából induló libegőre (Sessellift) felszálva, néhány perc alatt a hegytetőn lehetünk, az élmény és a látvány pazar. A sétányra telepített padokon meg pihenhetünk, átengedve magunkat a látványnak.





Dél-Tirol legnépszerűbb látványossága a Merano szélén fekvő Trauttmansdorff-kastély varázslatos kertje, mely nem véletlenül érdemelte ki az Olaszország legszebb kertje kitüntetést. A kastély körül kialakított lenyűgöző fekvésű, világszínvonalú kertek, a kedvező klíma hatására a világ szinte minden részének flóráját be tudják mutatni. A teraszos kialakítású, 12 hektáros kert közepén álló kastélyban pedig Touriseum néven egy igazán érdekes és különleges kiállítást láthatunk a turizmus történetéről.
A Trauttmansdorff-kastély kertjei viszonylag új látnivalónak számítanak, hiszen 7 év építőmunka után 2001-ben nyitották meg a közönség számára. A folyamatosan bővített park azóta is töretlen népszerűségnek örvend, pár év alatt Dél-Tirol első számú látványosságává fejlődött. 2005-ben elnyerte az Olaszország legszebb kertje díjat, majd egy évre rá hatodik helyen végzett Európa legszebb kertjeinek rangsorában. A további fejlesztéseknek köszönhetően 2013-ban az Év Nemzetközi Kertje nagydíjat is megkapta.

A ma is látható neogótikus kastély épülete egy középkori vár maradványaira épült a XIX. század közepén. Erzsébet királynő (Sisi) is kedvelte a helyet, kétszer is itt töltötte a téli hónapokat, 1870-ben, majd 1889-ben. Az első világháború után az olasz állam tulajdonába került kastélyt teljesen elhanyagolták.


Végül a tartományra átruházott épületet 2000-ben kezdték meg teljesen felújítani. A szépen renovált helyiségekben 2003-ban nyílt meg a Touriseum, a dél-tiroli turizmus történetét rendkívül szellemesen bemutató különleges kiállítás.








































































Utazás: kényelmes autóbusszal.
Részvételi díj: 81.900.- Ft/fő / min. 38 fő /,szállodai elhelyezéssel, reggelivel.

Előfoglalási kedvezmény: 5.000.- Ft/fő 2018. január 31-ig.

Befizetendő előleg: 25.000.- Ft/fő
Szolgáltatás: idegenvezetés, utas-kisérés.
Indulás: 04 óra Zalaegerszeg Kovács Károly tér.
Csatlakozási lehetőség: Körmend.
Belépők:
A részvételi díj nem tartalmazza az utasbiztosítást (560.- Ft/fő/nap) és a belépők árát.




























Túrázás a Soca (Isonzo) völgyében.....2018. június 09.
Több napos külföldi utak









A Soca (Isonzo) völgye........2018. június 09.

Egészség megőrző program.



Az olasz - osztrák - szlovén hármashatár találkozóhoz hívunk benneteket, közelebbről a Szlovéniai Triglav Nemzeti Parkba........A Száva és a Soča (Isonzo) völgyeit összekötő Vršič hágó (1611 m) Szlovénia legmagasabb autóval járható hágóútja. Gyere velünk látványban nem lesz hiány........A hágón átívelő utat orosz hadifoglyok építették, mivel veszélyes volt a munka hálaadó kápolna is készült, melyet megnézünk.......Járunk a Soca -kis és -nagy szurdokában. A meder néhol csak egy méter széles és fehér habot vetve robajlik benne a víz, máshol a több méteres mélységnek köszönhetően lustán hömpölyög. Megéri megállni néhány helyen és az örvénylő folyón átvezető függőhidakról megcsodálni a félelmetesen gyors folyású, hihetetlenül türkizszínű folyót........A Lepena torkolatánál elhagyva az Isonzo-t délnek vesszük az irányt és a Lepena völgyében túrázunk mintegy 6 km hosszan, majdnem a forrásáig........Lehetőség adódik lábáztatásra - bátrabbaknak fürdésre - a hideg karsztvízben........Kabinos felvonó 2300 méterig visz bennünket fel a Kanin hegyre, onnan 2600 méter tengerszint feletti magasságig gyalogtúrára van lehetőség. A legváltozatosabb sziklaalakzatok közt haladva a látvány páratlan.




Rövid pihenőkkel a Száva völgyéig utazunk.

A Száva és a Soča völgyeit összekötő Vršič hágó (1611 m) Szlovénia legmagasabb autóval járható hágója, az ország leglátványosabb és tájképileg legtöbbet nyújtó autóútja.


A Kranjska Gora és Trenta települések közti 25 km-es útszakasz 50 hajtűkanyarból áll, 24 az északi és 26 a déli oldalon (mindegyik kanyar számozva van és a tengerszintfeletti magasságot is kitáblázzák).
A Trenta és a Kranjska Gora közti út valószínűleg már az ókorban is ismert volt.
Az első látogatók feltehetően vadászok voltak, akiket pásztorok követtek.
Az elszigetelt völgyben az élet nagyon kemény volt, az egyetlen út a "civilizációhoz" a Vršič-hágón át vezetett, az akkori Borovška vas faluba (ma: Kranjska Gora).
Az emberek a megélhetésükhöz szükséges árukat sajtért, gyapjúért, vagy bőrért cserébe kapták.
A terület az első világháború kitöréséig hadászati szempontból fontos volt az osztrák hadvezetés számára. 1907-ben hadgyakorlatot tartottak Ferenc Ferdinánd főherceg vezetésével. A csapatmozgások közben nyilvánvalóvá vált, hogy a hágón nagy létszámú erők gyors mozgatása, csak kiépített utakon és hidakon lehetséges. E döntés alapján elkezdődött az útépítés, majd folytatódott később a háború alatt, alapot teremtve a ma használatban lévő útnak.























A háború alatti útépítés története:
1915. május 23-án Olaszország, a valamikori szövetséges, megtámadta az Osztrák-Magyar Monarchiát. A mai Szlovénia területén kialakult az Isonzói front, mely a Rombon hegytől északon egészen az Adriai-tengerig húzódott. Mivel ez a terület eléggé izolált volt az ország többi részétől, az osztrák hadvezetés elhatározta, hogy utat épít a Vršič-hágón keresztül, a saját katonái ellátására.
Kranjska Gora környékére ekkor több mint 10 000 orosz hadifoglyot szállítottak. A Pišnica patak mentén éltek barakkokban, a Klin és az Erjavčeva koča között, valamint bárhol máshol, ahol helyet találtak. Különböző munkálatokat végeztettek velük. A már meglévő utat bővítették, hidakat építettek, sziklát törtek stb. A munkálatokat az osztrák felderítőegység vezette, köztük volt pár civil is. Az utat 12-13 részre osztották fel, és minden részt egy mérnök vett át. Az összes részen egyidejűleg kezdődtek el a munkálatok. Az utat Jenő főherceg után nevezték el: Erzherzog Eugen Strasse.
A munkálatok 1915-ben kezdődtek, a hó olvadást követően. A hadifoglyokat csoportokra osztották, minden csoportban 25 fogoly volt, egy osztrák őrrel és egy tolmáccsal. A legkisebb fegyelemsértést is szigorúan megbüntették. A foglyok életkörülményei rosszak voltak, kevés élelmet kaptak, rosszul voltak öltöztetve, ami miatt különböző járványok kezdtek terjedni: kolera, tífusz, fekete himlő stb. A betegeket általában nem kaptak megfelelő orvosi ellátást, ezért a halálozás nagyon magas volt. Ehhez járult hozzá a munkálatok alatt történt szerencsétlenségek. A halott orosz katonákat Kranjska Gora és Trenta környékén temették el, az út mentén. A hadifoglyok egy hálaadó kápolna építésére kaptak engedélyt, melyet hitüknek megfelelő stílusban építettek meg, emlékül szánva a hágóút megépítése során lavinaomlás miatt odaveszett több mint 300 orosz hadifogolynak.




Az út építése gyorsan haladt előre és már 1915 novemberében használatba került, az első hó előtt. Az új utat meglátogatta Jenő főherceg. Tiszteletére szobrot állítottak.
Miután megindult a forgalom a hegyi úton keresztül, a hó leesett és betakarta az utat. Hogy ez többé ne történjen meg, libegőt emeltek Prisojnik felé, a trentai oldalon pedig alagutat ástak. Az alagutak még ma is láthatók a Poštarski dom közelében. Egészen a háború végéig bővítették az utat és folytak a munkálatok. Az Isonzói front áttörése után a hágón keresztül küldték az ország belsejébe a rengeteg olasz hadifoglyot és a különböző hadi felszerelést.


























Utazás a hágón keresztül:

Kranjska Gora-ból kiindulva 2 km-re találjuk a mesterséges Jasna tavat, partján a rendkívül népszerű mitikus kecskebak Zlatorog (Aranyszarv) szobrával. A tavacska valószínűtlenül kék, tiszta vízével és világos parti homokjával a környék népszerű kirándulócélpontja. Mi is megállunk egy rövid séta és fényképezés erejéig.

A 8. kanyarnál 1129 m magasságban érjük el a hágó egyik legmegrendítőbb, de egyben legbájosabb épületét, az Orosz Kápolnát (Ruska Kapelica). Az úttól 100 méterre, bent a gyönyörű erdőben találjuk az 1916 és 1917 között fából épített kápolnát, emlékül szánva a hágóút megépítése során lavinaomlás miatt odaveszett több mint 300 orosz hadifogolynak.

Hamarosan felérünk a hágó legmagasabb pontjára (1611 m), amely a környékre vezető túrák népszerű kiindulóhelye.
Innen gyalog túrázunk a hegység egyik legnépszerűbb kilátópontjához, a Sleme rétjeihez. Ez talán a leglátogatottabb, egyben a leglátványosabb útvonal az egész régióban.

A hágó tetején is találunk menedékházakat, a közvetlenül az út mellett lévő Tičarjev dom (1620 m) az egyszerűbb választás. Itt mi is megpihenünk. 15-20 perces kényelmes sétával elérhető a Poštarski dom (1688 m) menedékház is.
A panoráma a keletre tornyosuló Prisank (2547 m) és a mögötte lévő Martuljek csoport csipkés csúcsaira valami elképesztő, nyugatra a Mojstrovka (2331 m) meredek sziklafala zárja le a képet.

























A déli oldalon való ereszkedés is mesébe illő tájakon keresztül vezet, keletre a Razor (2601 m) tömbje, nyugatra a Júliai-Alpok talán legszebb csúcsa a Jalovec (2645 m) karcolja az eget.
A 48. sz. kanyar után megállunk a Julius Kugy emlékműnél, amely egy pazar kilátást nyújtó sziklameredélyen áll. Itt érjük el az Isonzo (Soca) völgyét.























Tiszteletünk jeléül essen néhány szó a hegymászó, író és elhivatott botanikus, Julius Kugy-ról (Gorizia, 1858. július 19. - Trieszt, 1944. február 5.), aki a 19. században nagyon sokat tett a Júliai-Alpok megismeréséért, népszerűsítéséért. Egész életében ellenezte a nacionalista ideológiákat, a szláv, olasz és osztrák népek közti megbékélést hirdette.
Az emlékműtől nem messze ágazik le jobbra az út a Soča forrásához, ill. a mellette lévő menedékházhoz, ezt kihagyjuk, mivel speciális felszerelést igényel.

Tovább már az Isonzó (Soca) völgyében haladunk.

Az elágazástól 400 m-re tovább a főúton egy újabb megállót iktathatunk be. A festői Dolina Trenta látnivalói közül is kiemelkedik szépségével a völgy felső végénél található, mintegy 1 km hosszú Mlinarica szurdok, amely tulajdonképpen egy karsztbarlang beszakadt része. A kristálytiszta vizű Mlinarica patak 100 méter magas, áthajló sziklafalak között csörgedezik. A szurdok mélyére alig hatol le a napsugár, hiszen a sziklafalak felső pereménél alig néhány méter rés van. A patak medrét végig jól kiépített turistaút követi, így kényelmesen bejárhatjuk teljes hosszában. A szoros végén fekete barlangszáj ásít, sejteti, hogy a patak hosszú utat tesz meg a hegy gyomrában, mire előbukkan. Visszafelé ugyanazon az úton érünk a parkolóhoz.

Az úton további 2 km-re találjuk az Alpinum Julianát Szlovénia egyetlen alpesi botanikus kertjét.
Az út pár kilométerrel lejjebb egy kemping mellett ér le Trenta falucskába.
Trentától még 18 km Bovec városa, az út végig a Soča völgyében vezet, megéri megállni néhány helyen és az örvénylő folyón átvezető függőhidakról megcsodálni a félelmetesen gyors folyású, hihetetlenül türkizszínű folyót.


Soca falu előtt a folyó szurdokot vájt a karsztba, ez a Soca Korita.
Két része van, egymástól nem messze, egy keskeny szurdok, ahová időnként felülről nyerhetünk betekintést, ez a Mala korita, majd ezt követi a Velika korita, ami jóval szélesebb.
Sokan strandoltak itt is, bár fürdeni csak a bátrabbak mertek, tekintve, hogy a víz még nyáron is jéghideg. Nekünk is adva van a lehetőség, kinek - kinek kedve szerint fürdés, vagy csak egy lábáztatás erejéig.
(2 órás program) A Kis Soca szurdok, csak egy a folyó által mélyen a sziklába vágott számtalan szurdokvölgy közül, viszont az egyik leglátványosabb és legkönnyebben elérhető.
A meder néhol csak egy méter széles és fehér habot vetve robajlik benne a víz, máshol a több méteres mélységnek köszönhetően lustán hömpölyög.
A szurdok felet kőhíd ível át, amely megkapó látványt és kiváló fotótémát kínál, illetőleg sziklák peremén végigsétálva be-bekukkanthatunk a folyó által kioldott katlanokba és megcsodálhatjuk a természet szobrászművészetét.






Lepena völgyében folytatjuk utunkat, a folyó az Isonzo-ba ömlik, a torkolattól egészen a forrásának közelébe szeretnénk eljutni.
Az út rendkívül látványos
.
Soca falu előtt a kemping felé letérve találjuk a Lepena folyó völgyét és szurdokát, ami egyébként kiváló pisztrángos hely.
A völgy fantasztikusan sziklaképződményekkel - a szurdokkal (velika korita) - kezdődik, melyek vakító fehér sziklafalai között folyik a türkizkék színű folyó.
Sziklákon nyáron összegyűlnek a strandolók, hogy a hűsítő vízben felüdülést kapjanak.
Mi is élhetünk a lehetőséggel, ki - ki kedve szerint
.
Végigsétálunk a víz mentén, a túra az erdőben folytatódik tovább a Soca Ösvényt követve.
Néhány kilométert megtéve a szűk betonúton elérjük a mohás köveken csörgedező Sunik patakot, mely sok kisebb-nagyobb zuhatagot hozott létre mélyen az erdőben.
A parkolótól induló, mindössze egy kilométeres túraútvonalon egy régi malom maradványai is feltűnnek, mely egészen az első világháborúig működött.

























Az Isonzo völgyébe visszatérve továbbhaladtuk Bovec városáig.
Itt felvonóval megyünk a közeli Kanin csúcsra, ahol nem mindennapi látvány fogad bennünket.
Kabinos sífelvonó repít mintegy 2300 méteres magasságba
. A felvonót elhagyva rövid gyaloglással a Prestreljenik lenyűgöző sziklaablakához érünk, amelyen át a Soca völgybe nézhetünk le.
Kanin sajátos látványosságot kínál. Szabálytalanra mosott kőformák, hatalmas tömbök, szaggatott sziklahátak, óriási beszakadások között folytatjuk utunkat. Ennyire változatos formákat, ilyen gigantikus alakzatokat, csak itt lehet látni.
A Kanin vonzerejét elsősorban egyedülálló és rendkívül látványos földrajzi formakincsei jelentik. A fennsíkon több - rendkívüli mélységű - karsztbarlang található. A fennsík ördögszántással (karrmezőkkel) barázdált felszíne és a csapadékvíz által kivájt változatos felszíni formák látványos és izgalmas túraútvonalakat kínálnak. Fényképező, napszemüveg és dzseki az út kötelező tartozéka.





























A hegyről visszaérve, indulunk haza Magyarországra.

Több fajta kedvezménnyel kínáljuk útunkat!
2018. március 31-ig, 3.000.-Ft/fő előleg befizetésével, 1.000.-Ft/fő előfoglalási kedvezményben részesülsz, vagy
hét fő együttes foglalása esetén a 7. fő ingyenes.



Utazás: autóbusszal.
Szolgáltatás: idegenvezetés.
Részvételi díj: 11.700.- Ft/fő ( min. 38 fő ), + BBP biztosítás.

Előfoglalási kedvezmény 2018. március 31-ig 1.000.- Ft/fő,vagy hét fő együttes foglalása esetén a 7. fő ingyenes.

Belépő: várhatóan 15 Euró.
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács K. tér, 03 óra.
A részvételi díj nem tartalmazza a belépődíjakat és az utasbiztosítást.




Észak Erdély.
Több napos külföldi utak








Észak Erdélybe,
pontosabban a Pártiumba, ezen belül Szatmár- és Máramaros vármegyékbe
invitálunk benneteket .....2018. június 14 - 17.



A program rövid leírása: Járunk Nagykárolyban, a lovagvárrá átépített Károlyi kastélyban. Megismerkedhetünk a Károlyi család mecenatúrájával, melynek köszönhetően óriásit fejlődött Nagykároly és környéke. Láthatjuk Johann Ignaz Cimbal festményeit...... Szatmárnémetiben láthatjuk a Római Katolikus Székesegyház carrarai márványból készült főoltárát és a felbecsülhetetlen értékű Püspöki Képtárat...... A szaploncai vidám temetőben megtapasztalhatjuk, hogy a halandó ember hogyan űz tréfát az elkerülhetetlenből...... Járunk Máramaros szigeten, Máramaros vármegye egykori székhelyén, a Trianon előtti Kelet-Magyarország egyik leggazdagabb városában...... Megnézzük Barcánfalva központjában álló - az UNESCO világörökség listáján szereplő - fatemplomot. Látogatást teszünk Barcánfalvától néhány kilométerre lévő ortodox vallási központban. A teljesen újjáépített kolostor és kiegészítő épületei a máramarosi faépítészetnek állít egészen kivételes emléket...... Járunk a jódi fatemplomnál, amely a máramarosi templom építészet legrégebbi képviselője és az UNESCO világörökség listáján szerepel...... Megnézzük Borsát, a település megmaradt eredeti szerkezetében, egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető...... Felkeressük a deszei - ugyancsak a világörökség részeként nyilvántartott - fatemplomot, amely belső festésével érdemelte ki a rangját a máramarosi templom építészetben...... Misztóthfalusi Kiss Miklós neve egybeforrt, a nyomdászatot a művészet rangjára emelő mester fogalmával. Megrendelői között volt többek között Cosimo de Medici toszkánai herceg, a Vatikán. Emlékházát megnézzük Misztóthfalun...... Nagybánya védőszentje Szent István királyunk, a róla elnevezett torony a város jelképe. Megismerkedünk az óváros nevezetességeivel...... Koltón járunk a Teleki kastélyban, ahol 1846-1847-ben Teleki Sándor gróf vendégeként három alkalommal is megfordult Petőfi Sándor. Ezek közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. - október 19. közti időszak, amikor az ifjú költő hitvesével, Szendrey Júliával, itt töltötte a mézesheteket. 28 új verssel gazdagította a magyar lírát. Megnézzük a kastélyt, amelyben ma Teleki-Petőfi múzeum működik...... Érsemjénben ellátogatunk Kazinczy Ferenc emlékszobájához és felidézzük a nyelvújító és irodalomszervező tevékenységét.



1. nap: Utazás rövid pihenőkkel Nagykárolyig.
A Károlyi-kastély a 15-16. századi vár helyén, Joseph Bitthauser tervei alapján 1794-ben, késő barokk stílusban épült. 1847-ben Ybl Miklós végzett benne átalakításokat, 1893-1896 között a szászországi Meinig Arthur tervei alapján, neogótikus stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá építik át. Ma városi múzeum, kiállítóterem, 80 ezer kötetes könyvtár és kultúrház működik benne. Középső bástyájának teteje kilátó. 12 hektáros parkja arborétum. Legidősebb fája egy 1810-ben ültetett platán. Parkot egy 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony díszíti.
A volt piarista templom eredetileg barokk-klasszicista stílusban, fogadalmi templomként 1769 és 1779 között épült, Franz Sebastian Rosenstingl bécsi építész tervei alapján. Fő- és hat mellékoltárának képeit 1778-1780-ban Johann Ignaz Cimbal festette. Berendezésének értékes darabja a szentélyben álló feszület és a klasszicista szószék.
Nagykároly jeles építészeti emlékei főként a Károlyi család mecenatúrájának és művészetpártolásának köszönhető. Ők fedezték az építkezés anyagi költségeit, és ők bízták meg a különböző építészeket, pallérokat, mestereket a munkák elvégzésével..
A volt vármegyeháza eredetileg az 1830-as években épült. Hátsó szárnyában egykor görög katolikus kolostor működött. 1905-ben szecessziós stílusban átépítették és kibővítették. Itt dolgozott vármegyei jegyzőként Kölcsey Ferenc. A hosszú utazás és a kastélyséta után jól fog jönni a vacsora és a pihenés szállásunkon.


2. nap: Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyházát 1768-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban. Végleges alakját a 19. század nyerte el. Az átalakítások következtében homlokzata klasszicista stílusúvá vált, míg belső terében a barokk elemek vannak túlsúlyban. A "Krisztus mennybemenetele" című főoltárképét Pesky József, a "Tizenkét éves Jézus a templomban" című kupolafestményét Reidler János készítette. Carrarai márvány főoltára Tomán Félix munkája. Orgonája a megye egyik legnagyobb és legszebb darabja (1925-ben készült). Két sekrestyéje a szentély két oldalán található, egyikük ad átmenetileg otthont a felbecsülhetetlen értékű püspöki képtárnak. A székesegyház alatt található kriptában nyugszanak Szatmár püspökei.
A Vécsey-palota a város egyik legrégebbi épülete. Nevét első tulajdonosáról, építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. Vécsey-palota helyén egykor állt épületben kötötték meg a szatmári békét. Ezt a Papp Aurél által alkotott emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg ez az épület ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.
A Várdomb (ma Decebal) utcai Nagyzsinagóga és a mellette lévő Talmud Tora Imaház Románia legnagyobb és legszebb zsinagógáinak egyike. A szatmári ortodox zsidóság központja volt. Ma a (neológ) Szatmári Izraelita Hitközség használja.
Utunkat Szaploncára folytatjuk.




A szaploncai vidám temető sajátos arculatának története 1935-ben kezdődött, ekkor kerültek az első fából faragott, olajfestékkel díszített és a népköltészet vicces írásaival ellátott keresztek a hantokra.
A tölgyfa keresztekre Stan Ioan Pătraş mester vésővel farag élet- vagy arcképet, majd az ún. élénk szaploncai kékkel festi meg.
Sajátos hangulata igazán a helyesírásnak fittyet hányó, nyelvjárással megírt feliratokkal válik teljessé, melyek 5-10 sorban jellemzik az elhunytat, "üzennek a túlvilágról". Természetesen ezek román nyelven íródtak, bár alaposabb kutakodás után találunk magyar vezetéknevű fejfákat is.

A Vidám Temető fejfáiról leolvasható a falu egész története, rétegződése, foglalkoztatottsága. A legendás vidámság pedig utólagos bosszú a halálon, amit senki se tud kikerülni.




Máramaros Sziget volt Trianon előtt Máramaros vármegye székhelye, egyúttal Kelet-Magyarország egyik leggazdagabb városa, az országrész faiparának és sóiparának központja.
Római katolikus temploma 1775-ben épült Borromeo Szent Károly tiszteletére.
A református templom 1862-ben nyerte el mai jellegzetes formáját. Kertjében található Leövey Klára 1899-ben emelt emlékoszlopa és az 1848-49-es hős honvédek (Asztalos Sándor és Móricz Samu) 1887-ben emelt emlékműve.

A megyeháza épületében van a Történeti Múzeum. Főtér másik végén a Máramarosi Néprajzi Múzeum látható.
A szecessziós Kultúrpalotát 1912-1913-ban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánja volt. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című festménye is. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik benne.
A város főterén ma is látható egykori Vigadó (1889-ben épült Gerster Kálmán építész tervei alapján). Az épület külsejét négy, tornyocskákkal ellátott állkupola és a nagy főtorony uralja.
Város legnagyobb épületében a Piarista Főgimnázium. kapott helyet.
A főterén látható az egykori Leányiskola. Külsejét szecessziós stílusban, színes kerámia díszítéssel látták el. Az épület ma az ukrán líceumnak ad otthont.
Falumúzeuma az egyik leglátványosabb Romániában.


























Barcánfalva az Iza völgyében elhelyezkedő kis máramarosi falu, mely jelentős látnivalókat tartogat a látogatóknak. A falu központjában áll az UNESCO Világörökség részeként, régi, bájos fatemploma.
A falu központjától nem messze, egy dombon álló templom a "Szűz Mária bemutatása" nevet viseli, 1720-ban építették. Az egyhajós, nyeregtetős, díszes zsindellyel fedett fatemplom kő alapokon nyugszik. Tetőgerince fölé tömzsi, négyzetes hasáb alakú torony emelkedik. Nyitott harangszintjén deszkázott galéria fut körbe, a tornyot zsindelyes sisak koronázza. Ennek csúcsán, illetve a tetőgerinc két végén szép, kovácsoltvas keresztek láthatóak.
A templom belső terében gerendákra festett freskókat találunk, a belső festést Toadar Hodor és Ioan Plohod naív művészek végezték. A festmények bibliai jeleneteket ábrázolnak, a szentélyben felfedezhetünk egy érdekes képet, mely a tudás és a pénz különbségét szimbolizálja.
A fatemplom a nyolc Világörökségben jegyzett Máramaros megyei fatemplom egyike.

Barcánfalván találjuk Máramaros legjelentősebb ortodox vallási központját, a teljesen újjáépített barcánfalvi kolostort, mely egyben a máramarosi faépítészetnek is állít egészen kivételes emléket.
A településtől pár km-re délkeleti irányban, a főút mellett találjuk a hatalmas területen fekvő, épületegyüttest, mely egyfajta élő vallási skanzenként tárja elénk a legjellegzetesebb máramarosi faépületeket, építészeti hagyományokat.
A harmonikusan a tájba illeszkedő épületcsoportnál minden a fáról és annak megmunkálásáról szól, a méretek monumentálisak, a látvány lenyűgöző. Az új kolostort az 1990-es évek elején kezdték el építeni, a munkát kizárólag barcánfalvi mesteremberek végezték, őrizve ezzel a régi hagyományokat is. Az épületegyüttes a máramarosi kapuból, a harangtoronyból, a templomból, a nyári szentélyből, a lakóépületből a kápolnával, a mesterek házából, a művészek házából és egy nemrég megnyitott múzeumból áll, amely bemutatja Máramaros történetét és kultúráját.





























A jódi "Istenszülő születése" fatemplom egyike annak a nyolc máramarosi fatemplomnak, amelyet 1999-ben a világörökség részévé nyilvánították.
A templom a máramarosi fatemplomok közül a legrégebbi, 1364-ben épült. Freskóit 1782-ben Alexandru Ponaharschi készítette.

Sajátos szintézist képvisel a kelet- és nyugat-európai fő építészeti stílusok között: a bizánci alaprajzhoz gótikus forma társul. Ez a keskeny, magas faépítmény jellegzetes karcsú, magas tornyával, duplatetős és zsindellyel fedett tetejével mestermunkának számít. A máramarosi fatemplomok kiemelkedő példái a népi vallási tárgyú faépítészetnek. A hosszú nap után jól fog esni a vacsora és pihenés a szállásunkon.


3. nap: Borsa 665 méteres tengerszint feletti magasságban a Visó partján, a Radnai havasok lábánál fekszik.
Tőle 11 km-re kelet-délkeltre, a folyó forrásvidékén, található Borsafüred, mely Máramaros megye legnagyobb üdülőhelye és síparadicsoma.
Borsa a megye felbecsülhetetlen népművészeti értékeinek őrzője és hordozója. A település megmaradt eredeti szerkezetében, egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető.
Építészete miatt a fa országának is nevezhetnénk, a fafaragás a legelterjedtebb foglalkozás.













































A Deszei "Jászvásári Szent Piroska" ortodox (korábban görög katolikus) fatemplom hét másik Máramaros megyei fatemplommal együtt a Világörökségrésze. A templom 1770-ben tölgyfagerendákból, patakkő alapzatra épült. Szentélye sokszög záródású, héjazata két ereszből áll. A kevés tornác nélküli fatemplom közé tartozik. Belsejét a nemesbudafalvi Radu Munteanu és Gheorghie Vișovan festették ki 1780-ban. 1920-ban, a karzat építésekor a festés egy része elpusztult. A szentély falainak festményei a rájuk rakódott korom miatt nem látszanak. Az ikonosztázt 1778-80-ban Alexandru Ponehalschi készítette.


Misztóthfalusi Kiss Miklós iskoláit szülőfalujában kezdte, 1662-től Nagybányán, majd Nagyenyeden folytatta.
1677-ben lektornak ment Fogarasra, innen három év múlva ismereteinek gyarapítása és egy új Biblia nyomásának felügyelete végett külföldre ment tanulmányútra.
Teológiai tanulmányainak folytatása helyett azonban Amszterdamban kizárólag a könyvnyomtatás mesterségét kezdte tanulni, melyet művészetté fejlesztve sajátított el. 1686-ban magyar nyelvű Bibliát adott ki Amszterdamban, saját költségén 3500 példányban. A Blaeu-nyomdában betűmetszéssel és betűöntéssel foglalkozva még három évet töltött Amszterdamban. 1689 őszén visszaindult hazájába. 1690-ben megtelepedett Kolozsváron, ahol 1693-ban nyomdát alapított. Csaknem kezdettől fogva haláláig könyvek kiadásával, valamint azok javításával és bővítésével foglalkozott.
A helyi megrendeléseket követően megbízásokat kapott Lengyelországból, Németországból, Svédországból, Angliából. Dolgozott a grúz fejedelemnek, Cosimo de Medici toszkánai hercegnek, a Vatikánnak, a bécsi jezsuitáknak, örményeknek, kínaiaknak. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyomtatott szakácskönyv kiadása, amiben 213 recept van. Életművének része a Janson néven ma is ismert betűtípus, amely az amszterdami tartózkodása végeztével értékesített betűkészletéből származik.
Cosimo de Medici az ő műhelyében rendelte meg firenzei új nyomdájának teljes betűkészletét. Antikva latin betűin kívül, amit róla neveztek el, megbízást kapott egyéb betűtípusok metszésére is. Tervezett héber, görög és örmény betűket és elkészítette az első grúz nyomtatott ábécét. Misztóthfalusi Kiss Miklós az erdélyi nyomdászat nagy alakja 1702-ben hunyt el, emlékháza a református templom mellett áll, melyet megtekintünk.


Nagybánya egykori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedők voltak. Bányaváros védőszentje - Szent István király - tiszteletére 1387-ben emelt impozáns méretű templomból mára csak hatalmas tornya magaslik Nagybánya felett.
1464-ben Mátyás király kiváltságlevelet adott a városnak, az ő uralkodása alatt a bányászat ismét megerősödött, ebben az időszakban a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt.
A moldova irányából történt ismétlődő betörések miatt, Nagybánya kérésére Mátyás király megengedte a városnak, hogy falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal vegyék körül városukat. Ezekből napjainkra már csak a Mészáros-bástya maradt fönn.





















A város legfontosabb látnivalói:

- A Szent István-torony, mely az elpusztult 14. századi gótikus templom tornya, a Hunyadiak korában épült Hunyadi János és Mátyás király adományaiból.
A torony, Nagybánya szimbóluma.
A négyszögletű, magas épület falait a pálcatagos oldalbejáratok, a nyugati körablak, résablakok és a csúcsíves lándzsaablakok törik meg, déli falába, a lépcsőtorony mellé a középkorban Roland-domborművet (a városi pallosjog szimbólumát), nyugati falába a XIX. században két címerpajzsot illesztettek.
A déli falba illetve falhoz illeszkedik a csigalépcső, mely az első toronyemeletre vezet.

- A Szentháromság-templom, 1718-ban épült barokk stílusban.

- Evangélikus temploma 1912-ben épült szecessziós stílusban, oltárképét Iványi-Grünwald Béla festette.

- Mészárosok tornya a 16. században épült, a középkori város déli (kővári) kapuját védő bástya volt.

- Ortodox székesegyháza is a 20. század elején épült, eredetileg görög katolikus székesegyház volt.

- Híd utcai református templom a 18. századból, a nagybányai festőiskola kedvenc témája volt.

- Szent Antal-templom.

- Zsinagóga.

- Erzsébet-ház, állítólag Szilágyi Erzsébet lakott itt férje, a házat építtető Hunyadi János halála után.

- Híres festőiskolájának épületét Hollósy Simon hozta létre 1896-ban, itt alkotott Ferenczi Károly, Iványi-Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Csók István, Thorma János és sokan mások; számos alkotásuk a helyi szépművészeti múzeumban, illetve magángyűjteményekben látható.

- Történelmi és régészeti múzeuma (az egykori pénzverde épületegyüttesében), szépművészeti múzeuma (a volt vármegyei sóhivatal épületében), néprajzi múzeuma, falumúzeuma és ásványtani múzeuma van, valamint számos képzőművészeti kiállítóterme.


Koltó első írásos említése 1405-ből származik. A XVII. századig a kővári uradalomhoz tartozott, a Rákóczi vezette szabadságharc után a széki Teleki család tulajdona lett.
Koltó a Lápos folyó mentén fekszik, a falu lakossága kizárólag magyar anyanyelvű, többségük református. A kb. 1300 koltói lakos kertészkedő földműves.
A faluban ma is áll Teleki Sándor két, a XVII. században épült barokk stílusú kastélya, ahol többek között Leövey Klára, Liszt Ferenc, Jókai Mór is megfordult. Itt töltötte mézesheteit a Petőfi házaspár.
A kastélyban - ma - múzeum működik, teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a "hófödte máramarosi bércek"-re.
A faluban ma is áll Teleki Sándor két, a XVII. században épült barokk stílusú kastélya, ahol többek között

A Teleki kastély feltehetőleg Mária Terézia uralkodásának idején épült. 1845-ben a 25 éves Teleki Sándor, későbbi szabadságharcos ezredes, író vette át a koltói birtok vezetését.
1846-1847-ben - a "vad gróf" vendégeként - három alkalommal is megfordult a településen Petőfi Sándor. Ezek közül a látogatások közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. - október 19. közti időszak, amikor az ifjú író hitvesével, Szendrey Júliával, itt töltötte a mézesheteket. 28 új verssel gazdagította a magyar lírát. A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott. A kastélyban ma Teleki-Petőfi múzeum működik.

A kastély ura - Teleki Sándor - előbb kormánybiztosként, majd Bem József tábornok főintendánsaként részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, amelynek bukása után száműzetésben élt. (Párizs, Jersey, Guernsey szigete, Olaszország). Miután Olaszországban feleségül vette egy francia tábornok leányát, Litez Tivervald Matildot, hazatért Koltóra, ahol rendbehozatta az elhagyott kastélyt és birtokait.
Végső akarata szerint az öreg somfa alá temették az 1892-ben elhunyt Teleki Sándort, aki életének utolsó éveit Nagybányán élte le. (A család óhajára 1936-ban a falu köztemetőjébe vitték át az ezredes földi maradványait.)

Főbb látnivalók a faluban:
- a Teleki-kastély és benne a Petőfi Múzeum.
- a Teleki-kastély parkja a több mint 300 éves ciprusi mocsári fenyővel és Petőfi somfájával.
- a református templom, amely 1819 és 1828 között épült, itt tartotta keresztvíz alá Petőfi és Júlia Sebestyén Katalint. A cinteremben a Teleki család két síremléke áll.
- a Hősök tere: az itt felállított kopjafán az első és második világháborúban elesett koltói katonák névsora olvasható
- a Vajda-forrás, amelyből több mint 200 éve karvastagságban folyik a nagyon jó ízű forrásvíz
- a református temető: itt található Teleki Sándornak és feleségének sírja. A hosszú nap végén jól fog esni a vacsora és a pihenés.



4. nap: Az egykoron Érmindszentnek , ma Ady Endrének nevezett településen két épületet is emlékmúzeumként rendeztek be. Valamikor mindkettő az Ady család birtokában állott. Ady Endre szülőháza a kisebbik, nádfedeles, háromosztatú parasztház. Utcára néző homlokzatát a költőóriást ábrázoló féldombormű díszíti, míg bejárata mellett emléktábla figyelmeztet a hely különlegességére. A szülőház pontos építési időpontját nem ismerjük, valamikor a XIX. század második felében készülhetett, annyi azonban bizonyos, hogy Ady Endre édesanyja, Pásztor Mária örökölte, rajta keresztül jutott az Ady család birtokába. Ady Endre édesapja, Lőrinc bővítette az épületet, így nyerte el mai formáját. A szülőházban számos, eredetileg is a család birtokában lévő tárgyat tekinthetünk meg, amelyek mint néprajzi értékek is megragadják a figyelmünket. Rajtuk kívül az Ady magánéltéhez kötődő kordokumentumokon illetve fényképeken keresztül is bővíthetjük ismereteinket. A másik ingatlan később, 1907-ben épült fel, négy látogatható terme szintén számos, régen a család vagyonát képező, eredeti állapotban megőrzött tárgyat tár elénk. A két épület között húzódó udvaron még megtekinthető a család gémes kútja, illetve Ady Endre bronz mellszobra. A szülőház 1953-ban leégett, de restaurálták, visszaállítva eredeti állapotát, azonban ekkor még nem alakították át múzeummá. Az emlékmúzeum megnyitására - Popp Aurél festőművész közbenjárásának köszönhetően - 1957-ben került sor. Napjainkban az Ady Endre emlékmúzeum a Szatmár Megyei Múzeum fennhatósága alá tartozik.




Érsemlyénben született Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én. Emlékszobáját 1991.-ben hozták létre a falu központjában található, volt református fiúiskola épületében.
Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. - Széphalom, 1831. augusztus 23.) magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

A múzeum épülete egyike a falu legrégebbi házainak. Azt nem tudni, hogy mikor épült, ellenben az bizonyos, hogy a Bossányi család birtokában állott, amelyik családból Kazinczy édesanyja, Bossányi Zsuzsanna is származott.
Bár sok forrás Kazinczy szülőházaként emlegeti az épületet, ezt a nézetet nem fogadhatjuk el, hiszen a szülőházat 1931-ben lebontották. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Kazinczy több ízben is, illetve huzamosabb ideig megszállt ebben az épületben feleségével, Sophie-val együtt.

Utazás haza.







Utazás: autóbusszal.
Szolgáltatás:lelki vezető és helyi idegenvezetés.

Részvételi díj félpanzióval : 47.900 - Ft/fő / minimum 35 fő /, Előfoglalási kedvezmény 2018. jan. 31-ig 3.000.- Ft/fő.

Egyágyas felár: 7.500.- Ft/fő
Belépő: felnőtt részére ..........- ft, Hamarosan közöljük!
BBP Biztosítás: 550.- Ft/fő/nap

Részvételi díj a belépők és a BBP biztosítás díját nem tartalmazza!
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács Károly tér június 14-én 04:00 óra
Csatlakozási lehetőség: Keszthely június 1-én Rózsa presszó .






Dachstein és Pürrg......2018. 07. 07.
Egy napos külföldi utak




Séta Ausztria legmagasabban fekvő függőhídján


Dachstein-en megnézzük a Sky Walk kilátót a Jégpalotát és a Függőhídat..........Sétálunk Pürgg-ben, a Dachstein legszebb hegyi településén.

2018. július 7.



Akár lehetne mese is,.... de nem az.


Akik szeretik a lélegzetelállító panorámát és a tiszta levegőt, tartsanak velünk!

A korai órákban indulunk Stájerországba.
Kisebb pihenőket tartva érkezünk Schladming környékére. Schladmingból kiépített hegyi úton autóbuszunkkal juthatunk fel Ramsau ig, majd tovább a felvonó völgymegállójához az 1700 m magasságban található Türlwandhüttéhez.

A Jégpalota és az üvegpadlós Skywalk Kilátó miatt már eddig is érdemes volt a 2700 méter magasan fekvő, ausztriai Dachsteinbe látogatni. Most azonban az igazán kaland vágyók egy 100 méteres függőhídon kelhetnek át a félelmetes sziklacsúcsok között.


Felhőpamacsok.... alattunk.


Utunkat a gleccser felvonóval folytatjuk és kényelmesen feljutunk - az UNESCO által a Természeti Világörökség részévé nyilvánított, Dachstein páratlan szépségű hegyei közé.

Az új nagykabinos felvonót innovatív fülkével szerelték fel, amely egy különleges újdonsággal is szolgál, balkonnal áll rendelkezésére a látogatóknak, melyen 10 utas foglalhat helyet. A panoráma kilátás feledhetetlenné teszi a feljutást. Az új kabin túlnyomó részt üvegből készült, így az utasok zavartalanul élvezik a kilátást és a fotózást. Mintegy 20 perces felvonózást követően a Dachstein Gletscherbahn hegyállomásra érkezünk, amely a Hunerkogelen található 2700 méter magasan. A Sky Walk kilátó-paltform közvetlenül a Dachstein Gletscherbahn hegyállomásánál van, egy 250 méter magas, függőleges sziklafal peremén. Idegenvezetőnk kíséretében itt kezdjük az ismerkedést a Dachstein-nel. A kilátó lenyűgöző körpanorámát kínál a környező hegyekre. Tekintetünk Szlovéniától egészen Salzburg-ig vándorolhat, ezért nevezik az "Alpok balkonja"-nak. Padlója valódi üvegpadló, mely semmi máshoz nem hasonlítható kilátást garantál. Az ember szinte repül, az Alpok legszebb csúcsai között miközben a végtelen panorámában gyönyörködik.


Miután kifárasztottuk fotógépünket sétáljunk tovább a kiépített úton, idegenvezetőnk elkalauzol bennünket a 2013. júniusában elkészült függőhídig, mely a legmagasabb ilyen építmény Ausztriában. 2700 méter tengerszint feletti magasságban megépített, 100 méter hosszú és 12 százalékos emelkedésű függőhíd, 400 méter mélységű völgyet hidal át. Mondanom sem kell, hogy az élmény páratlan, csak önmagához hasonlítható. Hat hónapon keresztül építették. A látogatókat üvegfelületek vezetik végig a mélység felett, a semmibe végződő lépcsők pedig a végtelen szabadság érzetét és az elképesztő látvány nyújtják mindazoknak, akik végig mernek menni a semmi felett lebegő építményen. Szenzációs kilátás nyílik a környező hegyekre. Szép idő esetén ellátni egészen a Szlovéniában található Triglav hegységig és a Salzburg tartományban fekvő „Kőtengerig” (Steinernes Meer).
A Függőhíd a Jégpalotával közvetlen összeköttetésben áll.









Miután a végtelen panorámában gyönyörködtünk, a Dachstein-i Jégpalota felé vesszük utunkat, mely a Dachstein- gleccser mélyébe vezet. Mindezt a Dachstein hegyi állomásától csupán 5 percnyi sétával érjük el.










A Dachstein-gleccser belsejében található jégpalota egész Ausztriában egyedülálló látványosságnak számít, lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy megismerjék a gleccserek titokzatos világát. A különleges utazáshoz mindössze 3 percnyi sétára van szükség a Dachstein Gletscherbahn hegyállomásától. A gleccser belsejében tett körút alkalmával - amelyben sok kisebb és nagyobb mélyedés is megbújik - felfedezhetünk olyan műalkotásokat is, mint a "Trónterem", a "Kristálytemplom" vagy a "Kék szalon". A lenyűgöző oszlopos főbejárat és az apró részletességgel kidolgozott díszítések osztrák-, kínai-, japán jégművészek keze munkáját dicsérik, akik hosszú időn át faragták a jeges gleccser belsejét. Több mint egy évig építették a Jégpalotát, amelynek eredményeképp egy lenyűgöző és misztikus műalkotás jött létre a jég, a fények és a hangok ötvözetéből. A "Trónterem" különösen impozáns hatást gyakorol a szemlélődőre. Itt a görög Akropolisz főbejáratát faragták ki, amelyben még a talaj is jégből van. Ezen kívül további különleges jégfigurák várnak a látogatókra. Egyes műalkotások a 700 kg súlyt is elérik. A délutáni órákban jövünk le a hegyről, következő állomásunk Pürrg.







Pürgg-ben az egész falu alig néhány utca. Autóval csak a falu előtti parkolóig lehet behajtani. Takaros kis település, tele szebbnél szebb virágokkal.
A falu története nemcsak a rómaiakig nyúlik vissza, hanem egészen a prehisztorikus korba visz bennünket. A település gyakran váltott gazdát a népvándorlás korában, részben a sóban, részben az ércben gazdag hegyei miatt.
Két gyönyörű temploma van, amit meglátogatunk. Az alsó, a gótikus Szent György plébánia templom. Ezen a helyen az első templom az 1130-as években épült román stílusban. Gótikus átépítést követően a mai templomot XIV-XV. századi szobrok és falfestések díszítik.


Különleges a templom bejárati ajtaja, melyet a gonosz ellen spirálmintázatú kovácsolt vasalással védtek. A kőből faragott egyszerű, de mély fájdalmat kifejező Piéta 1415-ből való. Konrad Zeiler, bécsi majd grazi főapát vörös márvány síremléke 1442-ből, halála évéből származik.


Ezután felsétálunk a kis Johannes kápolnába. Az egyik falát és tetejét fazsindely borítja, az oldalához kis faépületet toldottak.
A kápolnában a falfestés a tizenkettedik (!!!!) század végéről származik, Európa egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt falfestése.
Az egyik leghíresebb és rejtélyesebb motívuma a freskónak a Macska-egér harcot ábrázoló részlet, mely talán egy ezópuszi mese feldolgozása. Az egyenlőtlen harc a macskák és egerek között a középkori költők és művészek szerint talán a feje tetejére fordított világ metaforája.




Utazás: luxus autóbusszal.
Részvételi díj: 10400-Ft/fő (38 fő esetén) + BBP biztosítás.

Előfoglalási kedvezmény március 31-ig 1000 Ft/fő.
Hét fő együttes foglalása esetén a 7. fő ingyenes.

A kedvezmények nem vonhatók össze.

Szolgáltatás: idegenvezetés, utaskísérés.
Indulás: 5:00 óra Zalaegerszeg, Kovács Károly tér, várható hazaérkezés 23 óra.
Csatlakozási lehetőség: Andráshida, Bagod, Körmend.
Belépők:


Montenegró......2018.07.27 - 08.05.
Több napos külföldi utak










A természet szépsége és a tengerparti nyaralás élvezete,
de hiszen ez Montenegró.

2018 július 27 - augusztus 5....... 8 nap / 7 éjszaka.

Mostár, a vallások határ mezsgyéje.......Hajókirándulás helyi idegenvezetőnk kíséretében a Kotor-i öbőlben, a Szirti Madonna szigethez, Perast városához, valamint Katar városához.......Tivat városnézés idegenvezetéssel, megnézzük a Haditengerészeti Múzeumot.......Séta idegenvezetőnk kíséretében Budva óvárosában, ahol az órák a középkor óta állnak.......Montenegró eredete: helyi idegenvezetőnkkel ellátogatunk Cetinje-be, Montenegró egykori fővárosába, Lovcen hegyen tiszteletünket tesszük a legnagyobb montenegrói uralkodó, II Petar Petrovic Njegos Mauzóleumánál, végül megnézzük Njegusi települést, a Petar Petrovics család szülőföldjét.......Neretva völgyén át Sarajevo az uticélunk, helybeli idegenvezetőnk kíséretében ismerkedünk a várossal.


Az Adria leg-délibb részén, Montenegróban kínálunk üdüléssel egybekötött kirándulást.
Az ország kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek közül feltétlenül kiemelkedő a Kotori-öböl, mely Európa legdélebbi fjordja.

1. nap: Rövid pihenőkkel Mostar-i szállásunkig utazunk. Vacsora és pihenés. Vállalkozó kedvű vendégeink részére fakultatív séta az esti Mostarban.

































2. nap: Város nézés idegenvezetéssel Mostarban . A város Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. Nevét a várost keresztülszelő Neretva folyón átívelő hidak egyikéről, az úgynevezett "Öreg hídról" kapta. A híd építését 1557-ben rendelte el I. Szulejmán szultán és 1567-re készült el a kor legnagyobb egynyílású kőhídjaként, amely kb. 25 méter magasan ível át a Neretva felett. A boltíves alakú hid, terveit egy török építész, Hajrudin készítette 1565-ben. Akkoriban szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a széles folyó két partját híddal összekötni, mégis sikerült. Az Öreg híd idővel a város jelképévé vált, mára az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. A híres építményt Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette, "Római híd Mostarban" címmel. A híd 1567-től egészen 1993-ig kötötte össze a folyó két partját, azonban a horvátok 1993. november 9-én, néhány óra leforgása alatt megsemmisítették.




Mostar fejlődését elsősorban a Neretva folyónak köszönheti, a vidék ugyanis sokkal inkább emlékeztet pusztaságra, mintsem virágzó gazdasági és kereskedelmi térségre vagy üdülőövezetre. A folyó ennek ellenére már viszonylag korán az egész régió kereskedelmi központjává tette a várost. A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Mostar hangulata egészen egyedülálló, Törökország legszebb részeit idéző utcák, mecsetek, kolostorok falai között megállt az idő.
A város már a 12. századtól számos vallás és kultúra gyűjtőhelyeként volt ismert, amelyek mindegyike politikai autonómiát kapott az évszázadok folyamán.
A délszláv háború alatt Mostar számított a horvát kisebbség által kikiáltott, de hivatalosan soha el nem ismert Boszniai Horvát Köztársaság fővárosának.
A város etnikailag még mindig megosztott, az egyik a Neretva nyugati oldalán fekszik és horvát terület, a másik, a keleti oldalon elhelyezkedő település Bosznia része.
A bosnyákoknak és a horvátoknak külön egyetemük és labdarúgó csapatuk is van. A városban a legnépszerűbb sport a labdarúgás és sporttörténeti érdekesség, hogy az első boszniai labdát 1903-ban Budapestről kapták. Mostarban nyáron nagyon meleg van, Bosznia-Hercegovina legmagasabb átlaghőmérsékletű városa, forró napokon akár 45 °C-ot is mérhetnek.



Az 1567 óta a város jelképének számító Öreg hidat a polgárháborúban lerombolták, a háborút követően az ország területére békefenntartók települtek, s ehhez az akcióhoz Magyarország is csatlakozott. A Magyar Műszaki Kontingens feladata a háborúban elpusztult hidak újjáépítése illetve a közutak és vasútvonalak helyreállítása volt, így a mostári híd is. Ehhez fel kellett deríteni, hogy hol és milyen állapotban fekszenek a kövek a folyó medrében. A magyar kontingens búvárai térképezték fel a Neretva természeti adottságait és javaslatot tettek az 50-60 tonnás kövek kiemelésére. A felmérés elvégzése után a magyarokat bízták meg a különleges kiemelő szerkezet tervezésével, kivitelezésével, sőt a kőtömbök kiemelésével is. A munka során a magyar katonák 140 köbméternyi követ emeltek ki a Neretvából, amelyet folyamatosan figyelemmel kísértek a helyi lakosok is! Az első kőtömb kiemelését többezres tömeg ujjongása kísérte. A műszaki mentést követően a Firenzei Egyetem tervei alapján építették újjá a hidat, 2004. július 23-án avatták fel és azóta ismét régi szépségében látható.









Idegenvezetőnk kíséretében sétálunk a város horvát, majd a bosnyák oldalán is.
A Karadjozbeg mecset Mostar legfontosabb muszlim imahelye. 1557-ben épült, a minaret "megmászása" megengedett, ha van hozzá kedvünk és energiánk. A mecset mögött van a régi muszlim sírkert (a városban a legrégebbi) gyönyörű szürke színű sírkövekkel.

A város központjában csodálhatjuk meg a Bazárt , ami egyben Mostár legrégebbi része. Macskaköves utcában jellegzetes kézműves üzleteket és a hagyományos éttermeket találunk.
Ide mindenképpen érdemes ellátogatni, itt található a rézművesek utcája, ahol a hagyományos termékek mellett szinte bármilyen emléktárgyat megvásárolhatunk.
A Világörökség része a Koski Mehmed pasa mecset . A névadó pasa által építtetett dzsámi 1618-ra készült el. Az udvarban két türbét (török sírhely) láthatunk, de működött itt iszlám iskola is. A mecset belső részét a színes ablaküvegeken beszűrődő természetes fény világítja meg. A minaretbe is fel lehet menni (belépő ellenében), innen csodálatos kilátás nyílik az egész óvárosra és az Öreg-hídra.

Végül szabadidőben felfedezésre ajánljuk a Neretva hűsítő folyóparti éttermeit és kávézóit. Mostár bizonyára emlékezetes élményként marad meg bennünk és a fotógépünkben, melyet ne felejtsünk otthon. A városban tett sétát követően, utazunk, majd elfoglaljuk Tivati szállásunkat. Fürdés pihenés a hotel tengerparti strandján.



3. nap: Pihenés, fürdés a hotel tengerparti strandján.


4. nap: Fakultatív - egész napos - hajókirándulásra invitálunk benneteket, melynek keretén belül a tivati kikötőből indulva megismerkedünk a Katari Fjord (külső és belső öböl) nevezetességeivel. A helyenként kiszélesedő, másutt összeszűkülő, négy részre tagolódó öblöt hatalmas, meredek hegyek ölelik körül. Partján kis települések sorakoznak egymás mellett. Hajózás közben megkóstolhatjuk a montenegrói nemzeti italt, a rakiját.

A belső öböl rész összeszűkülő bejáratával szemben helyezkedik el Perast. Évszázadokon át hatalmas stratégiai jelentősége volt, ékes paloták templomok hirdetik egykori gazdagságát. A város már a 16. századtól jelentős kikötő volt, híres hajóépítő műhelyekkel és tengerészeti iskolával. Perast a legdinamikusabban a 17. és 18. században fejlődött, ezt bizonyítják a többnyire barokk stílusú templomok és paloták, központja a legjobban megőrzött barokk óváros. Az 1693-ban épült Bujović-palota ma a Városi Múzeumnak ad otthont, a termekben a város történelmével összefüggő tárgyakat, hajózási könyveket, hajómaketteket, népi viseleteket és fegyvereket tekinthetünk meg. Nagyon értékes az orosz flotta zászlaja, amelyet Nagy Péter orosz cár személyesen ajándékozott Matija Zmajević kapitánynak, az 1714-es svédek elleni Gangutui csatában szerzett érdemeiért.
A város egyik legrégebbi műemléke a 15. századi Szent Miklós-templom. Harangtornya Montenegróban a legmagasabb és az idők során a város jelképévé vált.




Montenegró legértékesebb műemlékekkel büszkélkedő városa a Kotori-öböl legbelső csücskében fekvő Kotor . A várost középkori várfalak övezik. A közel 5 km hosszú, 3-10 m széles és helyenként 20 m magas védőmű körbefogja az egész óvárost , és magasra felkúszik a sziklák közé a Sveti Ivan erődítményig. Aki felmászik az erődbe elképesztő kilátás lesz a jutalma az óvárosra és a Kotori-öbölre.























Az óváros megőrizte tipikus 12-14. századi mediterrán építészeti stílusát, háromszög formájú alaprajzával, keskeny sikátorok és terek rendszerével, ezért 1979 óta az UNESCO kulturális világörökségének listáján található.
A Szt. Tripunról elnevezett templom Kotor székesegyháza, amely távolról felismerhető két harangtornyáról.
Érdemes egy rövid séta keretében megtekinteni az óváros 12 - 14. századi mutatós épületeit.
A Kotor városa rendelkezik az Adria ezen szakaszán a legnagyobb múltú tengerhajózási hagyományokkal, ennek emlékeit nézhetjük meg a Tengerészeti Múzeumban. (nem szabad kihagyni)

























Történt 1535. május 3-án, hogy a perastiak megöltek egy kotori nemest, aki egyben a szomszédos Szent György-sziget apátja volt. Cselekedetük következményeként interdiktum (egyházi tilalom) alá került Perast. Elhatározták, hogy vezeklésként pompás templomot építenek a Szirti Madonna szigetén lévő kápolna helyébe. Addig hordták a köveket az eredetileg itt lévő sziklaszirthez, amíg 1624-re fel tudták építeni a Szirti Madonna templomot, majd 1626-ban elkészül az őrház, így alakul ki a sziget mai képe. A templomban őrzik azt a kegyképet, amelyhez a zarándoklat már akkor megindult, amikor a templom helyén a már korábban említett kis kápolna állt. A templomban szép gyűjtemény van itáliai festők képeiből, valamint van 68 festmény, melyet Tripa Kokolje perasti festő készített, az egyik legismertebb barokk festő volt a mediterránon. A helyi hajósok közt kialakult szokás volt, hogy a kockázatos kereskedelmi útról szerencsésen hazatért, vagy veszélyes helyzetekből megmenekült tengerészek értékes ajándékokat helyeztek el a templomban, hálából a Szirti Madonnának. Ha ajándékra nem tellett, akkor hálaadó kis ezüst lapocskákat függesztettek ki a templom falára. Így az idők során rendkívül változatos gyűjtemény halmozódott fel az ajándékokból, melyből mára múzeumot alakítottak ki. Ekkorra már jócskán benne leszünk a délutánba, vissza hajózunk Tivatba. Késő délutáni fürdésre még maradt időnk, aztán vacsora.






























5. nap: A délutáni órákban szálláshelyünkön, Tivati sétára invitálunk bennetek. A város a Kotor-öbölben fekszik a Tivat félsziget nyugati partján.

A korai település a XIV. - XV. században kezdett kialakulni a Szent Mihály ortodox kolostor körül.
Mivel termékeny területen fekszik, így a szomszédos Kotor nemesei nyaralókat, villákat, kastélyokat építettek ide.
1420 és 1797 között a Velencei Köztársaság része, majd az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.
Kedvező fekvése, természetes védettsége miatt kiválóan alkalmas volt haditengerészeti célokra.


Hamarosan haditengerészeti bázist - Naval Arsenal - építettek a tengerpartra.
Ezt követően a Monarchia legfontosabb hadikikötőjévé lépett elő. Később a montenegrói hadsereg, majd a Jugoszláv Néphadsereg legfontosabb hadi bázisa lett.
Mára Porto Montenegro jachtkikötővé és nyaralóközponttá, a katonai bázisok hajójavító üzemé szelídültek, valamint létrehozták a haditengerészeti múzeumot.
Különlegessége a kiállított két tengeralattjáró, mely 1989-ben még szolgálatban volt a jugoszláv haditengerészetnél.
Egész Tivat-ot a hajós élet határozza meg.
Az itt parkoló luxus yachtok Tivat új látnivalói.
A város turisztikai fellendülése a hetvenes évek elején indult el, amikor megépült a Tivat-i repülőtér.
A sétánk során érintjük a - részben magyar tőkével épült - ultramodern üdülőfalut, a jachtkikötőt, valamint fakultatív program keretében a haditengerészeti múzeumot.




6. nap: Egész napos kirándulást teszünk a
Lovćen Nemzeti Parkba.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy visszamegyünk a kezdetekig, járunk az állam alapítás helyszínén, megismerkedünk az alapító dinasztiával.
Mai útvonalunk: Tivat - Cetinje - Lovcen Nemzeti Park, Jezerski csúcs, II. Petar Petrovic Njegos mauzóleum - Njegusi falu - Kotor - Tivat.
Az útvonal már önmagában izgalmas, Petrovac-on átutazva egy kis sziklaszigeten láthatjuk az első világháborúban elsüllyedt Zenta cirkáló (Osztrák - Magyar Monarchia hadihajó) túlélői által épített kápolnát.

A Zenta cirkáló rövid története: 1914. augusztus 8-án a Zenta adta le a tengeri háború első lövését, amikor részt vett Antivari (Bar) montenegrói kikötő bombázásában. Augusztus 10-étől kezdve blokádszolgálatot teljesített. Augusztus 16-án az Ulan romboló kíséretében látta el feladatát, amikor egy 17 egységből álló egyesült francia-angol hajóraj támadta meg a két egységet. Az Ulannak sikerült elmenekülnie, a kiöregedett, lassú Zenta viszont erre képtelen lett volna. Parancsnoka, Pachner Pál fregattkapitány elutasította a megadást, és felvette a küzdelmet a túlerővel. Az egyenlőtlen harcban a Zenta elsüllyedt. A francia egységek - alapvető kötelességet mulasztva - a helyszínt elhagyva nem mentették ki a vízben úszókat. Aki bírta, öt órás úszást követően érte el a partot és esett montenegrói fogságba. 173-an vesztek oda.
























Budva felett hatalmas hágón át jutunk el Cetinje-be. A várost a középkori Zeta állam utolsó uralkodója, Ivan Crnojević 1482-ben alapította. Palotát, majd kolostort építetett, ami Zeta metropolitana (ortodox püspökség) központja lett. Mindezt abban a hitben tette, hogy állama ezen a nehezen megközelíthető helyen védhető a legjobban a betolakodóktól. Neki köszönhető, hogy Cetinje egykoron az ország fővárosa volt, ma Montenegró vallási központja, és fontos szerepet tölt be a helyiek nemzettudatában. Itt található többek között az ország Nemzeti Múzeuma az egykori Királyi Palota épületében (1450-ben épült), mely egy pirosra festett, erkélyes-timpanonos klasszicista épület, fehér gipszdíszekkel. A múzeumot 1950-ben alapították. A palota megőrizte a sajátos, történelmi hangulatát.
A gyűjtemény legértékesebb darabjai a fegyverek, zászlók, érmék, kitüntetések, fényképek, dokumentumok és a palota könyvtára. Az Odžaklija elnevezésű szoba arról híres, hogy a vezetők itt hozták meg Montenegró történelmének legfontosabb döntéseit. A néprajzi gyűjteményben megtekinthetőek Miklós király és Milena királynő öltözékei.


Cetinjei Szent Péter kolostort - két évvel miután megépíttette palotáját - Ivan Crnojevics 1484-ben építette és ide költöztette az érsekséget. Mai formáját többszöri átépítés után 1925 és 1927 között nyerte el. A kolostor tulajdonképpen egy mini erőd, amelynek központja az egyhajós templom. Tőle északra van a kolostor névadójának Cetinjei Szent Péternek remetelakja.
A kolostor több mint építészeti műremek. Itt volt Montenegró kulturális központja. Itt nyitották az első montenegrói iskolát és az egyik első nyomdát is. A kolostor a montenegrói történelem és hagyomány szimbólumává vált. Kápolnája a 15.századból származik. A kolostor terméskő épületének árkádos folyosóit a montenegrói püspök-uralkodók síremlékei díszítik, akiket ide helyeztek örök nyugovóra. Itt a kolostor műkincsei között őrzik az első délszláv nyelven megjelent, és itt Cetinjében 1493-ban kinyomtatott Oktoih című könyvet. Rövid sétát teszünk a városban, majd indulunk tovább.




A Lovcen Nemzeti Parkig tartó utunk pásztor karámok és juhnyájak mellett kanyarog fel a hegyre. A park a mediterrán és a szárazföldi klíma határán, 6400 hektáron terül el, és körülfogja a Lovćen-hegy középső, legmagasabb részét. Legalacsonyabb pontja 965 m, legmagasabb pedig 1749 m (a Lovćen csúcsa).


A mauzóleum a Lovćen-hegység Jezerski nevű csúcsán található, 1675 méter magasságban. Az építmény alapjait hat méter mélyen ágyazták be a sziklába.
Egy 20 km hosszú sétány és 461 lépcső vezet Cetinjéből a síremlékhez, melynek egyik legszebb része a kápolna, amely a legdrágább bokai és braci márványból épült. A 9 méter magasságban lévő mennyezeten egy több mint 200 ezer darabból álló mozaik tekinthető meg. A kápolnában került elhelyezésre II Petar Petrovic Njegos Montenegró uralkodójának, a kiváló államférfinak és költőnek a Mauzóleuma, mely az ismert szobrász, Ivan Mestrovic műve. A mauzóleum előcsarnokában két kő kariatida áll, montenegrói nő és lánya, egyenkét 7,5 tonna súlyú. A mauzólem homlokzatában helyezkedik a nemzeti hősnek a kőből kifaragott alakja, mely 28 tonna súlyú. Örök álmát - az ugyancsak kőből faragott - kitárt szárnyú szirti sas vigyázza. A Szerb Pravoszláv Egyház 2013 május 20-án szentté avatta II. Petar Petrović Njegoš 19. századi író-államfőt, a montenegrói-tengermelléki püspököt.
A montenegróiak azt mondják, hogy a mauzóleumból fél Montenegró látható. A Lovćen bármely oldalán is tekintünk le, felejthetetlen szépségű látvány fog elénk tárulni. A táj mellett láthatunk katunokat (régi pásztorkunyhók), guvnákat (ahol a népgyűléseket és ünnepségeket tartották) és templomokat is.



A kilátás -innen fentről - egyszerűen fenomenális, egy valami azonban ezt is felül múlja, mégpedig a lefele vezető szerpentines út. Közben átmegyünk Njegusi-n, ebben a békés és szép faluban születtek a Petrovic dinasztia államférfiai. A Petrovic Njegos dinasztia 1697-től 1918-ig uralta a montenegrói trónt, ezzel új korszak kezdődött a montenegróiak életében. 1916-ig hét fejedelme volt az országnak, minden Petrovic fejedelem hozzájárult az ország felvirágoztatásához, elismertségéhez. Óriási jelentősége volt, hogy az ország a sorozatos oszmán betörések ellenére megőrizte függetlenségét. II. Petar Petrović Njegoš montenegrói püspök-fejedelem-írót nyelvújítóként is számon tartják. Irodalmi jelentőségét nem csak Montenegróban, de az egész volt Jugoszlávia területén elismerik. Legjelentősebb műve a Hegyek koszorúja (Gorski vijenac) című drámai költemény, amelyben Montenegró törökbarát erőinek kiűzéséről ír. Metropolitaként megújította az egyházat és elválasztotta a világi hatalomtól. Rövid séta keretében megnézzük a Petrovic-ok házát.
Ez a kis falu nem csak a Njegos dinasztiáról híres, ennél prózaibb oka is van annak, hogy rengeteg turista keresi fel, ugyanis itt készül a híres njegusi sajt (sir), a sonka (prsut) és a szárított juhhús. A helybéliek rakiji-át - ami annyit tesz, hogy pálinka - kínálnak hozzá. Hegyi település lévén jó minőségű mézet termelnek, valamint itt készítik az ószláv üdítőitalt a "medovina"-t. A prsut készítésről lehet tudni, hogy egy évig érlelik, füstölik, szárítják és préselik, így érik el ezt a rendkívül finom ízhatást, aki megkóstolja nem fog csalódni. Fakultatív kóstoló, esetleg vásárlás után leereszkedünk a szerpentinen, hátteret a kotori fjord adja.



7. nap Fakultatív kirándulás a hangulatos Budvába.....( kb 25 km )
A délelőtti órákban kirándulunk Budva tengerparti üdülővárosba, melynek óvárosa megőrizte középkori szerkezetét.
Az egykori település a 9. században egy szigetre épült, azonban a szigetet a szárazföldtől elválasztó keskeny tengerág az idők során lassan feltöltődött és a sziget félszigetté vált.
A 15. században emelt fallal körülvett település alkotja ma Budva óvárosát.
A Szent János-templom tornya szinte mindenhonnan látható, ezért is lett Budva jelképe.
Érdemes megnézni a 15. és 17. századból származó festményeket és a sok értékes könyvet őrző könyvtárat.
Bejárjuk a régi negyedet, melynek girbe-gurba utcái és macskaköves terei ma is középkori hangulatot árasztanak.
Kirándulásunk a délelőttöti órákat veszi igénybe.

























Délután pihenés, fürdés a tengerparton, a hotelnek saját tengerparti strandja van.


8. nap: Pihenés, fürdés a tengerparton, a hotelnek saját tengerparti strandja van.


9. nap: Utazás rövid pihenőkkel Sarajevoig. Szarajevó (törökül Saraybosna, mely névből a "saray" tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa. A Dinári-hegységben, a Miljacka-folyó két partján fekszik. Lakosságát elővárosaival együtt 400 ezer főre becsülik. Túlnyomóan bosnyákok, ezenkívül szerbek és horvátok lakják.
Szarajevó a fővárosa az ország két ún. entitásának, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak és a Boszniai Szerb Köztársaságnak is.












































Az oszmán hódítók alapította város az újkor hajnalán Európa legfejlettebb városai közé számított.
Az osztrák-magyar korszak kapcsolta be az európai kulturális vérkeringésbe.
A jugoszláv állam időszakában már téli olimpia házigazdája is volt.
Szarajevó nevével több fontos történelmi esemény is összeforrt.
1914-ben itt lett merénylet áldozata Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös, ami ürügyül szolgált az első világháború kirobbantásához.
De a szarajevóiak élték át a boszniai háború (1992-1995) alatt a modern kori történelem egyik leghosszabb, több mint három éven át tartó ostromát is.
A város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Az útikönyvek szerint Szarajevó a világ egyetlen városa, ahol néhány száz méteren belül katolikus és ortodox templom, mecset és zsinagóga is található.





Szarajevót az építészeti irányzatok teljes kavalkádja jellemzi. Egymást váltják az Osztrák-Magyar Monarchia uralma idején emelt, jellegzetesen közép-európai épületek, aztán a két világháború között épült, modern stílusú lakóházak, a szocialista Jugoszlávia dicsőségét hirdető, ormótlan toronyházak és ha eddig nem volt elég tarka a kép, délszláv város lévén számos minaret és az óváros török jellegű bazársora színesíti a palettát.
Idegenvezetőnk segítségével az óvárosi negyedben kezdjük az ismerkedést Sarajevóval. Óvárosának történelmi központja a Baščaršija. A Baščaršija megnevezés a török nyelvből ered, jelentése bazár vagy piac. A bazár utcái különböző mesterségeknek van felszentelve, így ötvösök, fazekasok, lakatosok, kelmeárusok kaptak helyet benne. Kiemelkedő látványosság az utcában a Baščaršija-dzsámi, a Sebilj-téri Szarajevó-kút, melynek vizéből ha iszik a látogató visszatér a városba, valamint Európa egyik legnagyobb mecsete, a Gazi Husrev bég dzsámi. Itt a város legegzotikusabb és legkeletiesebb arcát mutatja meg. Rézedényből töltött, törökösen főzött kávét iszogató és vízipipázó férfiakat láthatunk, helyi nők közül sokan viselnek fejkendőt, férfiakat látunk fezben (piros muszlim fejfedő).
Latin-híd melletti múzeum falán szerény emléktábla őrzi a helyet, ahol Gavrilo Princip (szerb nacionalista) 1914. június 28-án meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, ezzel hozzájárulva az I. világháború kitöréséhez. A hídfőnél lévő sarkon - pontosan ahol a merénylet történt - múzeumot rendeztek a tragédia emlékére.

























INFORMÁCIÓK:

Tranzit szállások: Mostárban és Szarajevóban szerényebb motelban, félpanziós ellátással.


Nyaralásunkhoz két szállás lehetőséget ajánlunk.: HOTEL Kamelija ** valamint SAVO APARTMANHÁZ-ban 7 db apartman és a MARTIN APARTMANHÁZ-ban 8 db apartman

HOTEL Kamelija**



Minden szoba saját fürdőszobával, hűtővel, klímával felszerelt. A szállodának klimatizált étterme van, éjszakai bárja, felnőtt-, és gyerekmedencéje. A városközponttól kb. 1,5 - 2 km-re, Lastava városrészben, közvetlenül a tengerparton található. A hoteltől kb. 200 méterre lassan mélyülő aprókavicsos strand is van. Svédasztalos félpanzió: 4-5 fajta főétel, 2 fajta leves, salátabár illetve gyümölcs vagy édesség. Az étterem klimatizált. A szálloda udvarában teraszos kávézó/söröző.































Apartmanok a SAVO APARTMANHÁZBAN.
Az apartmanházban 7 db apartman van. Minden apartman szépen berendezett, fürdőszobás, légkondicionálóval, televízióval, terasz ülőgarnitúrával. Wi-Fi a földszinten és az I. emeleten jól fogható, a felsőbb szinteken csak az erkélyen, a grill előtti ülőgarnitúrás teraszon pedig bármikor használható.

Az apartmanháztól a tengerpart kb. 300-400 m-re, élelmiszerbolt, pékség 50 m-re, a központ 800 m-re található.
Apartmantípusok:
Földszint:
1.apt. 3-4 fős: Az apartmanház udvarában, nagy terasszal rendelkező önálló szoba-konyhás két légteres kisház. Háló franciaággyal, konyhában kihúzható kanapé 2 fő részére, mindkét helyiségből kijárat a teraszra. A 4.főnek 12 éves korig 50% kedvezmény.

I. emelet: a 2-es és 3-as apartmanok erkélye közös.
2. apt. 2 fős stúdió: franciaágy+fotelágy gyerek részére (180x70cm, 12 éves korig 50% kedvezmény), minikonyha, erkély,
3. apt. 3+1 fős stúdió: franciaágy+kinyitható ágy 2 felnőtt vagy 2 gyerek részére, minikonyha, erkély 4.főnek 12 éves korig 50% kedvezmény.


II. emelet: a 4-es és 5-ös apartmanok erkélye közös.
4. apt. 2 fős stúdió: 2 ágy, mely összetolható, minikonyha, erkély
5. apt. 3+1 fős stúdió: franciaágy+rekamié 1 felnőtt vagy 1-2 gyerek részére, minikonyha. 4.főnek 12 éves korig 50% kedvezmény.
6. apt. 4-5 fős: 2 légteres, hálószoba franciaággyal + nappaliban: kihúzható 2 személyes kanapé és egy fotelágy, klíma a nappaliban, 9x4,5 m-es óriási erkély 6 fős étkező és ülőgarnitúrával. 5.főnek 12 éves korig 50% kedvezmény.

III. emelet:
7. apt. 5-7 fős: 2 háló, az egyikben franciaágy, a másikban 2 különálló ágy, nappaliban kihúzható 2 személyes ágy+nagy fotelágy, klíma a nappaliban, szép konyha, terasz ülő és étkező garnitúrával, 6. és 7.fő 12 éves korig 50% kedvezmény.


















































A MARTIN APARTMANHÁZBAN 4 db 2 ágyas és 4 db 3 ágyas Apartman van.

Utazás: kényelmes turista kivitelű autóbusszal
Részvételi díj: Szállodában: - 142.500.- Ft/fő 2 ágyas szobában, félpanziós ellátással,
- Savo vagy a Martin apartmanban: 96.700.- Ft/fő ellátás nélkül.
Egyágyas felár: 40.500.- Ft


Előfoglalási kedvezmény 2018. február 15-ig 5.000.- Ft/fő, úgy a szállodai elhelyezésnél, mint az apartmannál.


Jelentkezéskor 15.000.- Ft/fő előleg fizetendő, a fennmaradt összeg 30 %-a április 30-ig a teljes ősszeg befizetése július 15-ig esedékes.

A részvételi díj magában foglalja: 9 éjszaka szállást a kiválasztott kategóriában, kiválasztott ellátással, az üdülőhelyi díjat valamint sztornó biztosítást.
A részvételi díj nem tartalmazza a fakultatív programok árát és a BBP biztosítást,

Szolgáltatás: utas kísérés és helyi idegen vezetés.
A gyermek kedvezmény csak külön egyeztetéssel vehető igénybe.

Fakultatív kirándulások ára ( helyi idegen vezetés + belépők )
- Mosztárban helyi idegenvezetővel ismerkedés a várossal: 4 Euró
- Hajókirándulás a Kotori öbölben helyi idegen vezetővel. 32 Euró
- Lovcen nemzeti Parkba kirándulás 1700.- Ft +Belépők kb. 13 Euró )
- Félnapos kirándulás Budvába: 850.- Ft + 3 Euró
- Szarajevóban helyi id. vezetővel séta a városban.: 4 Euró

Indulás: Zalaegerszegről 2018. július 27-én. Későbbiekben pontosítjuk az időpontot és a felszállási helyeket.
20 fö utas esetén Győrben is lehetséges a csatlakozás.












Nyaralás Görögországban az Olimposzi rivierán.......2018. augusztus 19 - 28.
Több napos külföldi utak








Nyaralás Görögországban az Olimposzi rivierán.......


2018. augusztus 19 - 28.

A látnivalók rövid leírása: Paralia az Olymposi Riviera egyik gyöngyszeme. Homokos tengerpartján egy nyugágyból figyelem a tenger enyhe fodrozódását, mögöttem az Olimpos hegy csúcsa magasodik. Görög mitológia szerint ott fennt lakik Zeus, a főisten, habár ebben a melegben biztos lejött a hegyről és a Dion melletti fürdőkádjában hűsől. Na mindegy, nemsokára meglátogatjuk, akkor majd többet mondok róla..........Görögországban (Makedón tartományban) lépten-nyomon Nagy Sándorba botlunk. Nem kevesebbet tett, minthogy az akkor ismert világot az uralma alá hajtotta, a Nyugat Mediterrántól - Indiáig. Az apjával - II. Filipos-sal - ismerkedünk Verginában, az egykori Agia makedon főváros mellett. Az Agia-i makedón királysirok feltárását a XX. század legnagyobb régészeti fefedezésének tartják, az UNESCO világörökség listáján szerepel.........Thessalonikiben folytatjuk programunkat. Nagy Sándor sógora, a makedón Kasszandrosz i.e. 315-ben alapította. Cicero és Pál apostoll is járt a városban, valamint itt születtek a bizánci hittérítő testvérek, Szent Cirill és Szent Metód (az Ő emlékhelyüket láthatjuk Zalaváron, a feltárás jelenleg is tart) , akiknek az ószláv nyelv kialakulását köszönhető. Se-vége, se-hossza a történelmi nagyságok felsorolásának. A városban született 1881-ben Mustafa Kemal Atatürk, "minden törökök atyja", a modern Törökország megteremtője.Ha a bizánci kor legimpozánsabb alkotásait szeretnénk látni, hát jó helyen vagyunk. Idegenvezetőnk kíséretében megnézzük az Agia Sophia keresztény templomot és a Szent Dimitriosz templomot........Ellátogatunk a Meteorák meghökkentő fekvésű sziklakolostoraihoz (melyek geológiai képződményekre, kúpokra épültek), ez az aszkézis és az imádság országa, ami minden görög út fénypontja. Pindosz-hegység barlangjaiban, meredek kaptatóin már a 12. századtól megjelentek az aszkézis hívei. Meteorákon huszonnégy bizánci kolostor található, melyek egyenként 600 évnél idősebbek, a környék ennek köszönhetően igen híres zarándokhellyé vált........A görög mitológia helyszínére, Zeusz főisten lakhelyére, az Olimpos hegyre utazunk. A hegy lábánál fekvő Dion település Zeusz (Dios) szentélye után kapta elnevezését. Dion az ókori Makedón királyság szakrális központja volt. Ma, egyedülállóan szép környezetben létrehozott Régészeti Múzeum mutatja be az ókori Makedón királyság vallási központját.






















Úti célunk Észak-Görögország, Paralia, az Olymposi Riviera egyik gyöngyszeme. Az üdülési szezonban mozgalmas, világvárosias jelleget ölt. Jól kiépített, lassan mélyülő, homokos tengerparttal rendelkezik. A hangulatos, tengerparti tavernákban és kávéházakban kellemesen tölthetjük el az időt, a strandok nyugágyain pedig felhőtlenül élvezhetjük a napsütést az enyhén fújdogáló szellőben. Paralia közvetlen közelében található Európa egyik legnagyobb szabadtéri diszkója, hosszú, keskeny főutcája pedig éjjelre színes forgatagot varázsol a turisták részére. Napfényes, tiszta időben az Olympos-hegy csúcsai is jól kivehetők. Nyaralásunkhoz az alábbiak szerint fakultatív kirándulásokat ajánlunk!


Program:

1. nap: Indulás a délelőtti órákban Zalaegerszegről. Egész napos utazás Belgrádon, Nisen keresztül rövid pihenőkkel. Éjszaka az autóbuszon.

2. nap: Érkezés Paraliára a délelőtti órákban, fürdőzés a tengerben, majd a szállás elfoglalása

3. nap: Szabadnap: fürdőzés, strandolás.


4. nap: Fakultatív program. Reggeli után Verginába utazunk, az ősi makedón főváros Agia Királyi Sírjainak Múzeumához, melyet az UNESCO a történelmi világörökség részévé nyilvánított. Az egykori királyi székhely romjait és a temetkezési sírhelyet ma jól kiépített múzeum őrzi. Valóságos történelmi idő utazás vár ránk.
Az ősi macedónia első fővárosa Agia (Vergina közelében) volt. A legfontosabb maradványok a monumentális palota, melyet mozaikokkal és festett stukkokkal díszítettek, valamint több mint 300 temetkezési hely, amelyek közül néhány a 11. századból származik. A feltárt királyi sírok egyikét II. Fülöppel (Nagy Sándor apjával) azonosították, aki meghódította az összes görög várost, megnyitva az utat Alexander fia és a hellenisztikus világ terjeszkedéséhez.

Megtekinthetőek a feltárt kripták teljes életnagyságukban, de a sírhelyeken talált tárgyakat is kiállították a múzeumban. A férfiak sírjába fegyvereiket, palástjukat, késeiket, halott lovaikat rakták szereteik. A nőkhőz ékszereket, képeket, edényeket és étkészleteket tettek.
A feltárásokat 1977-ben Manolis Andronikos régész professzor kezdte, a XX. század legjelentősebb régészeti felfedezésének tartották.


Ezt követően Thessalonikiben folytatjuk programunkat. Nagy Sándor sógora, a makedón Kasszandrosz i.e. 315-ben alapította a várost. Fénykorát a rómaiak idején élte, gyors fejlődését annak köszönhette, hogy átvezetett rajta az Adriai-tengertől a Dardanellákig húzódó kereskedelmi útvonal, a Via Egnatia.
Cicero száműzetésben élt egy ideig a városban.
Időszámításunk szeriti 50-ben keresztény hittérítőkkel jött a városba Pál apostol. A második útján prédikált a zsinagógában és a templomban.
Városban születtek a bizánci hittérítő testvérek, Szent Cirill és Szent Metód. III. Mihály császár misszionárius útra küldte őket, ennek a térítő útnak köszönhető az ószláv nyelv kialakulása.
A török időkben a városvezetés létrehozta az Ano Polis-t (felső város), amelyben hagyományos faházakat építettek. A város központjában található Hamza-Bej dzsámi, az Alatza Imaret dzsámi is a török időknek köszönheti létezését.
A városban született 1881-ben Mustafa Kemal Atatürk, "minden törökök atyja", a modern Törökország megteremtője. Szülőháza ma múzeum és része a török konzulátusnak.
Fehér torony a város jelképe, 30 méter magas , 10 méter átmérőjű, a bizánci korban épült erőd. A török uralom idején rossz hírű börtönként szolgált, hírhedt török kegyetlenkedések és kivégzések színhelye volt. A görög uralom alatt, hogy megszabaduljon a torony a rossz hírétől, "démonaitól", a megtisztulás színére -
fehérre - meszelték. Ma múzeumként működik.






















Agia Sophia Thesszaloniki központjában valóságos építészeti remekmű, a bizánci kor legimpozánsabb alkotása. 1600 éves történelmével Macedónia egyik legfontosabb vallási helyszínének tekinthető. A legkorábbi írásos említése 795-ig nyúlik vissza. Falfestmények nagy része a 11. századból származik, míg a templom szobrászati ​​díszítése több történelmi koron is átnyúlik. Az UNESCO 1988-ban a világörökség részének nyilvánította.
Theszalonikiben született Demetrius, aki római prokonzul volt Görögországban, és katonaként többször is védte a várost a szláv hódítóktól. A keresztényellenes Maximianus császár 306-ban kivégeztette. Illyricum alprefektusa 463-ban Szent Demeter vértanú halálának helyén - és tiszteletére - emeltette a Szent Dimitriosz templomot. Később a város védőszentjének is választották Szent Demetert.
Idegenvezetőnk kíséretében ismerkedünk a város nevezetességeivel. Többek között megnézzük a Fehér Tornyot, a fent említett Szent Dimitriosz templomot és az ugyancsak a bizánci korból fennmaradt Agia Sofia bazilikát, mely a legnagyobb bazilika Görögországban.
Lehetőség adódik megkóstolni a helyi konyha különlegességeit, valamint útba ejtjük a piacot, ahol kedvünkre vásárolhatunk. Visszautazás Paráliára.























5. nap: Szabadnap: fürdőzés, strandolás.

6. nap: Fakultatív program.




















Reggeli után utazás Katerine-Lárisa útvonalon Kalambakába, a Meteorák meghökkentő fekvésű sziklakolostoraihoz (melyek geológiai képződményekre, kúpokra épültek), ez az aszkézis és az imádság országa, ami minden görög út fénypontja.
A Meteora (görög szó) "levegőben lebegőt" jelent. Rendkívül érdekes a terület geológiai kialakulása. 65 millió évvel ezelőtt a környéken tengeröböl lehetett, ahol a folyók sok hordalékot raktak le. Az idők során összecementálódott, majd 30 millió éve a tektonikus mozgások következtében az európai kontinens, és vele együtt Görögország mai területe is, emelkedni kezdett, a tenger pedig visszahúzódott. Így egy fennsík alakult ki, amelyet az évmilliók során az erózió és más külső erők felszabdaltak.






















A keresztény vallás meghatározó eleme Isten dicsőítése, ennek gyakorlása céljából sok hívő keresett félreeső helyet, távol a világi hívságok csábításától. Pindosz-hegység barlangjaiban, meredek kaptatóin már a 12. századtól megjelentek az aszkézis hívei.
A Nagy Kolostor, a Megalo Meteóron megalapítója, az Athosz-hegységből származó Meteórai Szent Athanaiosz barát, csak 1350 körül telepedett le itt. Legenda szerint a mai kolostor helyére angyal, illetve sas emelte fel magával.
Meteorákon huszonnégy bizánci kolostor található, melyek egyenként 600 évnél idősebbek, a környék ennek köszönhetően igen híres zarándokhellyé vált. Kolostorok közül ma már csak ötöt használnak a szerzetesek.
Maguk az épületek a thesszáliai Pindosz-hegységben elszórtan, csaknem 300 m magasan, tűhegyes, alig megközelíthető, meredek hegycsúcsokon helyezkednek el, és a Peneiosz folyó völgyére néznek. 1920-ig ezeket az épületeket csak létrákon lehetett megközelíteni. A létrák egyenként 30 méteresek, vagy ennél magasabbak voltak, némelyeket a sziklákhoz rögzítették.











































Az egykori épületek közül ma már csak néhány lakott. A kolostorok anyaga kő, vörös cseréptetővel, fakarzatokkal. A szerzetesek számára szűk cellákat, templomot és a közös étkezések céljára refektóriumot rendeztek be. A sziklákba ciszternákat vájtak, hogy felfogják az esővizet. A kolostorok többségében csak néhány szerzetes él, egyikben apácák laknak.
Metamorphoseos-kolostor 613 m tengerszint feletti magasságban, Piniosz felett pedig 475 m magasan emelkedik. Templomát Athanassios szerzetes alapította 1380-ban. Aranyozták a fából készült és gazdagon díszített ikonosztázt, intarziatechnikával dolgozták ki a pátriárkatrónt, falakon 16. századból való freskók láthatók. A főtemplomhoz további három épület, és kápolnák csatlakoznak: az Agios Athanassios kápolna, az Agios Konstantinos és Agia Heleni (1769) illetve a Szent János kápolna (1600). Kincstárában relikviákat, a bizánci császárok ajándékait, kereszteket, amuletteket, ikonokat, kézzel írott kódexeket és 600 kötetes könyvtárat láthatunk.
Idegenvezetőnk kíséretében két kolostort megnézünk.Visszautazás Paráliára.












































7. nap: Szabadnap: fürdőzés, strandolás.


8. nap: Fakultatív program. Dion Görögország Közép-Makedónia nevű tartományában fekszik, a görög mitológia béli "Zeusz lakhelyénél", az Olympos hegy lábánál. A település Zeusz (Dios) szentélye után kapta elnevezését. Zeusz az istenek és a mindenség királya a görög mitológiában, aki az Olümposzon lakik. Dion az ókori Makedón királyság szakrális központja volt. Ebben az egyedülállóan szép környezetben egy hatalmas oltárt emeltek a főisten és lányai tiszteletére.
Ősi Diont az angol utazó, William Martin Leake fedezte fel 1806. december 2-án, Malathria (mai neve Dion) települése mellett.
1928-ban indult meg a terület szisztematikus régészeti feltárása, melynek során egy időszámításunk előtti 4. századi sírt és egy ókeresztény bazilikát tártak fel, később a színház és a városfal maradványai is napvilágra kerültek. 2006-ban Héra szobrát találták meg a városfalba építve. A 2200 éves szobrot Dion ókeresztény polgárai védőszentként építhették a falba. Az ásatások még a mai napig sem fejeződtek be.
Dion régészeti múzeumát 1983-ban nyitották meg, hogy bemutathassák a környéken feltárt római- és ókeresztény kori leleteket. Látható egy vízi orgona, amelyet a legrégebbinek tartanak a világon és itt áll többek között Ízisz, Dionüszosz és Aphrodité szobra is. Ugyanígy ókori használati tárgyak, vázák, korsók, szerszámok tekinthetőek meg. A Dionüszosz házának nevezett épületmaradványban nagyon jó állapotban maradt meg a mozaikpadló, ami szintén bemutatásra kerül a múzeumban.
Idegenvezetőnk kíséretében megtekintjük makedón-római település romjait (Iseum, Dionyssos villa, Demetre templom, közfürdők).
Végezetül rövid gyalogtúrát teszünk az Istenek hegyén Zeusz kádjaihoz.
Szállás Paralián.

9. nap: Indulás haza.

10. nap: Érkezés Zalaegerszegre a déli órákban.


Utazás: Kényelmes, turista kivitelű autóbusszal.
Indulás: Zalaegerszeg, Kovács Károly tér 2018. július 19-én 13:00 órakor.
Elhelyezés: apartmanban Paralián, 2-3 ágyas tusoló/WC-vel felszerelt egyszerű, de tiszta szobákban.
Ellátás: önellátás
Részvételi díj: 2 fős apartmanban 87.900.- Ft/fő; 3 fős apartmanban 81.900.- Ft/fő

Előfoglalási kedvezmény 2018. január 31-ig: 8.000.- Ft/fő

Foglaláskor befizetendő előleg: 20.000.- Ft/fő
2018. április 30-ig újabb 20.000.- Ft/fő fizetendő.
A fennmaradt összeg az utazás előtt 40 nappal esedékes.

Minimum létszám: 40 fő.

Részvételi díj tartalmazza az utazás, szállás, stornó biztosítás költségeit.
Nem tartalmazza a fakultatív kirándulások díját valamint a BBP biztosítást.


Fakultatív kirándulások ( 1 főre vonatkoznak az árak):
1.) Thessalonoki, Vergina 4.600.- Ft + 10 Euró
2.) Meteorák:.................... 6.150.- Ft + 6 Euró
3.) Dion, Olympos hegy ....2.800.- Ft + 12 Euró

Oldal: 1 / 2 1 2 >
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.

667,389 látogató

Powered by PHP-Fusion copyright © 2003-2006 by Nick Jones.
Released as free software under the terms of the GNU/GPL license.